A Petisoft-trilógia (a M) és átiratai

Álnevek:

Szabó Péter: EplPáj, Petisoft, PTS
Bálint Mátyás: Matyejszka, MatyiCom
Lukács Árpád: RPSoft, RP, The Best for Ever
Patakfalvi Zsolt: Kopasz
Devecsery András: Doki, The Best for Ever
Djurec Imre: IRS, ano2

Külön köszönet illeti

Dobos Sándort: bíráló munkájáért
Juditot: mert elviselte "mind a rúgást, mellyel méltatlanok bántalmazzák a tûrô érdemet"
minden Kedves Érdeklôdô Olvasót

1. rész: Petisoft születése, ahogy a bátyja mesélte volna

Írta: Matyjeszka
Szekrényre felírta: ano2
Fôszereplôk: Szabó Péter és Laczkó Gabriella (Petisoft szülei)
További szereplôk: Nagy Hiányjel (Petisoft bátyja)

1979-80 táján

Édesapám s édesanyám
Elindultak vacsi után.
Egy hotelszobába mentek
És kettesben tettek-vettek.

Néhány hét múlva meglátom
Anyám kövér lett hastájon.
Vajh, mi történhetett vele ?
Tudja azt a kutya füle.

9 hónap múlva

Bementünk a klinikára
A szülészet osztályára
És mit láttunk ? Ó, szüzanyám !
Falfehéren feküdt anyám.

- Ó, mért büntetsz, jó istenem ?
Mért lett ilyen a gyermekem ?
Végzetes hibája akadt.
A probléma innen fakadt:

Emlékeztek, egyszer régen
Apám s anyám az Emkében
(Ez egy hotel, érted ?! HOTEL !)
egy éjt ketten töltöttek el.

Mind a ketten kávát ittak
És egy hibát elkövettak.
Ó, bocsánat, elkövettek.
Bele kockacukrot tettek.

Egy kockacukor darabka
A méh lepénybe ágyazva
Szörnyû problémát okozott
Ott, ahol a magzat lakozott.

A feje hát kockafej lett,
Mégpedig szépen kifejlett.
Az aranyos Petikének,
Kirôl így vélekedének:

E ronda fej másra nem jó,
Csak matekra használható.
Így szólt apa: - Nem baj, kérlek.
Vegyünk neki egy Plus 4-et.

A Plus 4-et 64-re,
A 64-et egy PC-re
Becserélték, s így lett Petya
Informatika doktora.

2. rész: Ballada a PTS-rôl és az ô szerelmérôl

Írta: Matyejszka
Szekrényre felírta: ano2
Soxorosította: Lohn Balázs
Átírta: Petisoft
Az átírást soxorosította: Kis Tamás
Az átiratra kritikát írt: Matyejszka
Az átirat kritikájára választ írt: Petisoft
Fôszereplôk: Petisoft és Judit

3. rész, béta verzió: Petisoft halála

Írták: The Best Four (Doki, RPSoft, Marjai Péter, Kopasz)
Átírta: Petisoft
Fôszereplô: Petisoft
További szereplôk: Kopasz, RPSoft, Sherlock Holmes, Dr. Watson

Sajnos a szerzôk nem járultak hozzá a közléshez, azaz nem adták ki a hivatalos szövegkönyvet.

3. rész: Petisoft halála

Írta: Matyejszka
Kritikát írt róla: Petisoft
Fôszereplô: Petisoft
További szereplôk: Judit, Johanna (vom Hans Sachs Gymnasium, Nürnberg), vetélytárs trubadúr

Petya szíve megint vérzik,
Benne is áll szegény térdig.
Mivel Judit nem tûrt sokat,
Mint Szent Pál az oláhokat.

Úgy ott hagyta szegény Pétert,
Megtett 80 kilométert.
Vissza addig nem is nézett,
Nagyon unta az egészet.

Péter szeme elkomorult,
Szívére sötétség borult.
Nem érdekelte a kaja,
Sem a matekfeladata !

Ette-rágta ôtet a bú
- Nálam a nô mostmár tabu!
Kiáltotta a világnak,
De kik a jövôbe látnak,

Tudták azok, mi az ábra:
Petisoft csakhamar lábra
kapott, mert meglátta a lányt,
akit ô mindig is kívánt.

Ein schönes deutsches Mädchen,
Kit mindig Johanna néven
Szólítanak, jött a képbe,
S a változás itt ment végbe.

Petisoftunk újfent virult,
Bár inkább csak irult-pirult,
Ha Johanna rátekintett.
Igézô volt e tekintet.

Péter zenéket is költött,
Önmagára öltönyt öltött.
Johanna ablakához állt,
És megpengette a gitárt.

Messzehangzón szállott dala,
S ez lett a párviadala
Oka, hol egy vetélytársa
Kardját a gyomrába vágta.

Petisoftunk fel is fordult,
Egy vad kutya meg rámordult.
De ô ezt már nem hallotta,
Matematika halotta.

ÁMEN

Petisoft posztumusz megjegyzése

Fôszereplôje a Mûnek
Rimánkodik, hogy ne öld meg:
"Gyilkosságra jô az átok,
Lesznek itt még walesi bárdok."

"Könyörtelen írói kéz
Nem kegyelmez, akit kinéz."
"Vers van rólam." - mondta vala,
Halhatatlan lett általa.

Utószó, avagy ne olvass tovább!

Nehéz manapság jó verset találni, részint azért, mert azok, akik valóban jókat tudnak írni, szerénységbôl nem publikálják mûvüket, vagy elveszi önbizalmukat holmi magyartanárok megszokott kritikája. Nos, ez Matyejszkáról nem mondható el. Ô mindig is vállalta, amit írt, sôt, még terjesztette is. Igazából verseinek nincs szükségük propagandára, futótûzként terjednek az ifjúságban, s - csodálóinak hála - két napon belül már nemcsak a tanulók, a tanárok is egy-egy dedikált fénymásolatot szorongatnak a kezükben, vagy akár Te is olvasod az Interneten.

A szó elszáll, az olcsó fénymásoló papír megmarad - valahol a szemetes mélyén, a cserépkályhában, esetleg ezt használják uzsonnapapírnak (ami persze egészségtelen). Csak kevés elvetemült gyûjtô ôriz féltve egy példányt e remekmûbôl. Ezeket a gyûjtéseket keresgélve bukkantam rá a rég elefeledt PETISOFT-trilóga verseire. Fogadjátok szeretettel.

Matyejszka kitûnô költô, versei dalszerûek, akár énekelni (Kis karácsony ... :-) is lehetne ôket. Azonban néhá túlságosan is elrugaszkodik a valóságtól. "Hazudj, költô, csak rajta ne kapjanak !" - idézte Magdi néni, a volt magyartanárunk. Nos, én most igyekszem rajta kapni.

• Sosem volt bátyám (és nem is lesz).
• 1981-ben születtem.
• Szüleim sosem jártak az EMKE-ben.
• Még nem volt Commodore Plus 4-em.
• Sem Judit, sem Johanna és semmilyen J-vel kezdôdô lány nem volt a szerelmem, bár lehet, hogy Matyejszka jós.
• Egy WC-ben semmire sincs hely...
• Sosem írtam dalt és nincs gitárom.

A legutolsó kifogás már nem igaz. Ugyanis van egy elég rossz állapotban lévô (szakadt húrú) elektromos gitárom, ami valójában a tesóm jogos tulajdona, bár nem igazán kell neki... Azonkívül írtam már dalt is, de leginkább csak dalszöveget, és hozzápárosítottam egy ismert dallamot. Ha kiváncsi vagy rá, nézd meg az Elsô cés indulót.

A szó elszáll, az írás megmarad. Halhatatlanságom boldog tudatában fejezem be kommentáromat a Kegyelem 1996. évének július hó 15-én. Éljenek sokáig a költôk !

(C) 1994 by Petisoft Corporation
(C) 1994 by Matyejszka Kiadó
(C) 1996 by PotterSoftware Publishing
(C) Early April 1997 by Breeze Digital Press