- 2006-09-04 17:56:46 :: Várgedő Lajos :: Koszi szepen Endre!!
- 2006-09-04 18:12:55 :: Várgedő Lajos :: 1. NAP 2006. 09. 01
Az elso repülés marha rövid volt, felszálltunk, kaja, átlapoztam azt a 2 német újságot ami volt, és már szálltunk is le. Münchenben épp csak szartam egyet, aztán mentem becsekkolni. Király volt, e-tickettel külön sorban mehettem, a többiek meg ott kígyóztak... Münchenben külön terminál van a Lufthansa gépeknek! Iszonyú sok gép volt. Mikor vártam a beszállókapunál, láttam hogy ott szerelik a gép hajtómvét, ami ott áll, kicsit szar volt, de aztán mikor le kellett menni egy lépcson és egy busz vitt minket egy picsányi géphez iszonyú messze akkor kicsit megnyugodtam. A busszal egy AK-1 szer helikopter mellett mentünk el, marha jó volt! Felszállás elott kicsit vártunk a kifutó mellett, mert csúszott a járat. 2 kifutó volt, mindkettn mikor leszállt egy gép, már lehetett látni a következot, király volt, egymás mellett jött mindig 2 gép a 2 kifutóra. Néha volt olyan is hogy annyira egymás után szálltak le a gépek, hogy közte nem tudott felszállni egy másik, kicsit durva volt. Álltunk ott egy darabig mire fel tudtunk szállni mert volt még 3 gép elttünk. A repcsirol láttam Libournet, és mentünk egy kört mielott leszálltunk. Bordeauxban még egy utolsó igazítást végeztem a hajamon, megnéztem hogy tényleg jól áll e a napszemcsi, aztán hajrá! Ahogy kivettem a lábam, ott állt Héléne, Juliette és Francois az arcomban egy Lajos feliratú táblaval. Normálisan néznek ki, nem szerettem bele Juliettebe, nem az én esetem, mellesleg, eddig egy jó csajt se láttam még. A repülon arról fantáziáltam, hogy mekkora fain lenne ha 3 tuning kocsival jönnének ki, és azt mondanák, hogy az a tied... 
Na, kifelé menet Héléne eloadta hogy 2 kocsival jöttek, mert az övé kicsi, ezert Juliette is jött az övével. Na rögtön elfelejtettem a tuningjárgányokat, gondoltam egy 206os lesz, mivel franciák. Mellesleg itt akinek van jogsija, annak kocsija is van, az biztos, és nem is feltétlen valami szar! Na, a parkolóban elmentünk egy Aston Martin mellett, gondoltam poénból megkérdem ez e az, de aztán letettem róla, nehogy valamit félre értsenek, aztán magyarázkodhatok a 0 nyelvtudásommal... Na, megérkeztünk a kocsihoz, akkorát néztem mikor láttam hogy ez egy Audi TT volt!!! Héléne, a 4x éves ügyvédno kocsija. Szimpatikus. Aztán a boröndöm és a 2 táskám épp befért a csomagtartóba... Héléne kérdezte hogy kivel akarok menni, meg se kérdeztem hogy Juliettenek milyen kocsija van... Hazáig csomót dumáltunk Hélénenel, marha rendes. Mikor beparkoltunk a ház elé a TTvel, épp ott jött Maxime a legidosebb gyerek. Segített bevinni a csomagot, megmutatta a lakást. Én az régi szobájában lakom, a tetotérben, az ablakom a tetoben van, ami majdnem vízszintes, de kicsit döntött azért. Íróasztal még nincs, de sajnos szükség lesz rá... 
Vettek nekem 2 lámpát, hogy legyen. Maxime is jó arc nagyon. Nem volt sok idom, hogy pakolásszak, rögtön indultunk étterembe, azt beszélték, hogy kocsival menjünk e vagy gyalogoljunk 5 percet a folyópartig, mert ott volt az étterem. Maxime ragaszkodott hozzá hogy kocsival elvigyen. Már annyira meg sem lepdotem mikor beszálltunk az o zöld, nyitható tetos TTjébe... Azzal kezdte, hogy teto le, aztán elindultunk, marhára tetszett a dolog. Fleg mikor a kis utcákban úgy nyomta a 225 lovat, hogy ragadtam az ülésbe, persze kellett fékezni is keményen, akkor meg majd kiestem az ablakon. Az étteremnél kitett, mondta hogy randija van, ezért o nem eszik velünk de majd este a partyn találkozunk. Kicsit néha nem értem hogy mi történik velem, illetve hogy most mikor ki hova megy és meglepdök mikor máshogy történnek a dolgok, mint gondoltam. Igazából ha egymás közt beszélnek, abból semmit se értek, csak néhány szót. Ha meg hozzám, akkor harmadszorra már elég lassan mondják ahhoz hogy megértsem, már a türelmesebbik fajta, aki nem kezdi el már másodszor angolul... Azért foleg franciául "toljuk". Ebéd közben arra sétált 2 ismeros csaj, mármint a családnak ismeros, odaültek aztán dumáltunk. Tudták hogy nagy vihar volt a múlt héten Budapesten. Mint kiderült a tuzijátékos dologra gondoltak, de csak a viharról hallottak. Meg egy másik asztalnál is voltak ismersök. Itt mindenki ismer mindenkit, kis város, 24000 lakossal. Finom volt az ebéd mert jól átsütve kértem a húst. Nem véresen! Természetesen kértünk hozzá bort is, finom volt. Utána felvettük a tankönyveimet Héléne irodájában. Aztán hazamentünk. Átjöttek Francois haverjai, azt néztem hogy állati otthonosan mozogtak nálunk. Csináltak sütit az esti buliba, ahová mentünk a családdal. Tökre tudták a !srácok! hogy mi hogy merre a konyhában, az egyetlen csajszinál simán jobban, aztán amikor megjött Juliette, azért az utolsó szó mindig az övé volt, meg o tudta hogy mikor van kész a süti. Én csak néztem, aztán néha hozzámszóltak. Késbb jöttek mások is, meg el is húztak. Csak úgy jöttek mentek a skacok. Nyomattam néhány kártyatrükköt, a legegyszerubbeket, aztán úgy néztek, mintha mágus lennék, fasza volt! Ezeket késbb is toltam néha. A köteles trükköket még nem is látták! Aztán próbáltam szunyálni egyet még a party eltt, mert rohadtul elfáradtam abban hogy figyelek és szart se értek. Télleg fárasztó. Na egy óra múlva indultunk is, lementem a nappaliba, volt ott egy új csávo, valamiért azthittem hogy o lesz a fater, még jó hogy nem szólítottam sehogy mert másnap kiderült hogy nem o a fater. Kicsit gyanús is volt mikor a buliban láttam hogy Juliette sokat ül az ölében, gondoltam fáradt. Aztán elég sok puszit is adott az arcára, gondoltam szereti a faterját nagyon, egyszer viszont láttam hogy váltanak egy gyors szájra puszit. Ez kicsit gyanús volt, de gondoltam itt ez szokás. Még a fiúk is puszilkodnak egymással ha jóban vannak, én is kaptam néhány puszit, kicsit furcsállom, de majd megszokom. Na, aztán azt tudtam hogy másnap reggel újra jön értünk a fater és megyünk hozzá a hétvégére.
- 2006-09-04 18:13:26 :: Várgedő Lajos :: 2. NAP 2006. 09. 02
Reggel volt is egy új szereplo, de ottvolt a csávo megint akit addig a faternak gondoltam, és amikor az új szereplonek mutatkoztam be és mondta hogy Pierrick, akkor levágtam hogy o lesz itt a fater a srác meg a Juliette pasija minden valószínuség szerint. Most már feltunés nélkül tudok akkorát meglepodni, mint az állat! Aztán kimentünk a faterhez, de útközben kiszállt a másik kocsiért a szervizben, ezért nekem kellett elmagyarázni Juliette pasijának, hogy az automata váltóval nyomni kell a féket, ha parkolás után D-be akarja rakni, meg hogyha mikor áll nem nyomja a féket, akkor is megyünk. Aztán Francois otthon hagyott egy papírt az anyjánál ami kell az ejtoernyozéshez majd, tehát vissza haza és úgy a faterhez. O a város környéki vidéken lakik egy medencés házban. Érkezés után nemsokkal egy kis bor aperitifnek, aztán eloétel, foétel, sajt, fagyi, tea/kávé. Olyan kaja volt hogy lehidaltam. Igazi íz-origa. Mondjuk a franc se tudja hogy pontosan mit ettem. Kajánál a fater sürgött-forgott, kihozta, bevitte a cuccokat, és kaja után olyan gyorsan elpakoltunk(kicsit segítettem, de nem ezért volt gyors) hogy csak néztem. Aztán nyomtunk pókert Francoisval és Juliette pasijával. Neki még mindig nem tom a nevét, majd valahogy rájövök remélem. Kaja után a fater új noje simán monokiniben napozott a medence parton, egész jó mellei vannak, de az állkapcsa állati széles, na mindegy sem az esetem, csak jók a mellei. Ahhoz képest meg foleg hogy úgy 35 biztos volt és már van egy lánya, legalábbis volt ott egy csaj még, szintén baszott széles állal, tuti a lánya volt! Na, o meg tök deszka, de nem szép az arca sem. A medenceparton még Anyu felhívott, nagy érzés volt onnan telefonálni... Mint a filmekben. Most megyünk a fater másik házába ami 3 órára van innen, a Pireneusok lábánál asszem, ezért van idom írni. (ezeket a telefonba nyomom) Ja persze a fater igazi francia, Renaultja van. 2 VelSatis, GPSsel természetesen. "Egész kényelmes." Pau-ban van ez a másik lakás. Segítettem beállítani a GPSt hogy odataláljunk az utcához, mert itt még egyik gyerek sem volt. Aztán vacsiztunk. Volt rák, hal, csiga, de asszem tengeri, legalábbis ilyen csúcsos-csavaros háza volt. Ettem két rákot és két csigát. A második csiga finomabb volt, nem volt benne annyi homokszem. De sütöttek nekem külön két akkora szelet húst mint a kezem, azokat még bevágtam. Aztán desszert. Utána még bor, meg persze közben is, és aztán meg játszottunk tarokkot, most nyomtam elször, mondanom sem kell, hogy szarrá vertek benne... Aztán a konyhában aludtunk egy felfújható matracon. Julietteék a nappaliban egy matracon, faterék a szobában.
- 2006-09-04 18:41:21 :: Várgedő Lajos :: 3. NAP 2006. 09. 03.
Reggelire itt is croissant volt, de végre volt egy kis muzli is! Hozzá kell szoknom hogy itt ez van reggel, hosszú kenyér, egy kis kenocs rá (értsd: vaj, lekvár, ilyesmi) és ennyi. Jó esetben muzli is van. Jee! Nembaj, mert amúgy annyit eszün hogy nemigaz. Reggeli után indultunk hogy ejtoernyozzenek a srácok. Jó sokat kellett várni mire sorra kerültek, elég unalmas volt, de legalább láttam hogy hogyan hajtogatják össze az ernyot, és hogy teszik be a táskába. Általában egyszerre a géppel úgy 6-8an mentek. Ebbol 2 tandem, 2 orült, akik állati hamar leértek, és úgy szálltak le hogy még 10m-rel a föld felett nyíl egyenesen lefelé jöttek az ernyovel, hogy gyors legyen. Persze volt kamera a sisakjukon. A többi az normál tempóban jött általában. Végülis csak Francois és Yoyo/Lionel (Juliette barátja - megtudtam a nevét!) ugrott 1-1 ernyosre felkötve tandemben, mert Pierrick csak a következo géppel tudott volna menni, de azt már nem vártuk meg. Aztán ebéd nem messze egy farm-szálláson. Itt megint teleettük magunkat. Itt az ebéd és a vacsora vagy másfél órás program, majd egyszer lemérem ha eszembe jut. Kaja után séta a környékben, ami eléggé dimbes-dombos, de szerencsére nem sokáig, csak egy 15 perc lehetett. Most megyünk vissza Libourneba, még 224 km. Messze van... Egyre kevesebbet foglalkoznak velem, és pl a fater új noje ha nem értek valamit elsore, amit persze gyorsan mond, rögtön angolul tolja, mert úgy kényelmesebb mint elmondani lassabban az egészet újra. Na mindegy, majd belejövök. Viszont az ebédnél, végig egymás közt beszéltek, tehát pörgött a nyelvük, és néha értettem ezt-azt. Meg általában tudom hogy mirol beszélnek, mármint a témát. A szüzsé még elég homályos. ok meg azt hiszik hogy egy szót se értek. Néha sztem rólam is beszéltek, olyankor kicsit jobban felém néztek. Este asszem odaadom az ajándékokat, csak az a szópás hogy Maximenak és Juliettenek szart se tudok adni, nembaj, majd egyben adom oda a dolgokat a családnak, és akkor úgy jó lesz. Kéne egy nyomorult Laptop, mer úgy tunt hogy van wireless hálózat, de nem vagyok benne biztos, eddig csak egyszer tudtam gép elé ülni kb 5 percre, de a billentyuzet annyira más, hogy mire sikerült megnéznem az emailemet, akkor már csak annyi idom volt hogy a Dorkának írjak 2 sort. Talán a suliból jobban tok majd netezni, csak majd fel kell tennem a telefonom programját hogy ezeket át tudjam tenni gépre. Már majdnem Libourneba értünk, haza. Most mentünk át egy olyan keresztezodésen hogy bordeaux 38 km balra, Bergerac 52 km jobbra, Libourne 11 km elore. Azoknak írom akik szeretnek borozni. Itthon megint kaja, aztán rendberaktam a hajam, kicsit már durván nézett ki. Megmostam és megpróbáltam beszárítani, de tök meleg volt, és ahogy nyomattam a forró hajszárítót a fejemre, kicsit száradt a hajam, de aztán meg leizzadtam, tehát nem tudtam beszárítani rendesen, mert meleg volt. Nembaj, majd ha hidegebb lesz, remélem menni fog. Melegben otthon sem ment. Van egy ventillátor a szobámban, ezzel próbálom meg túlélni a tetötéri forróságot... Sovány vigasz, de kicsit segít. Tehát a hajam nem lett tökéletes, de jobb lett mint elötte volt. Amúgy azért kellett belönöm, mert mentünk 'várost nézni' Francoisval. Az volt, hogy jött egy haverja, aztán beültünk egy helyre borozgatni, de jó hely volt, modernül nézett ki. Ittan egy pohár bort, meg valami Cidre-t, ami almából készül, de csak 5%os. Egész jó arc volt ez a srác, kicsit a csajokról is dumáltunk, végre egy téma, ami jobban feküdt... Nem maradtunk sokáig, mert haza kellett mennie a gyereknek. Fél 12re már otthon is voltunk, mondjuk itt nincsenek távolságok, mivel a városkp.-tól kb 2 percre lakunk gyalog. Itthon bezuhantam az ágyba, és aludtam.
- 2006-09-05 20:13:18 :: Várgedő Lajos :: 4. NAP 2006. 09. 04. hétfö
Ma 1 után keltem, végre rendesen ki tudtam aludni magam! Király volt. Van egy sötétítö a tetöablakomon, hát tényleg sötétít! Reggeliztünk, illetve csak az elején hittem ezt, amikor még csak paradicsomot ettünk uborkával, amikor már az aszlt szilvás, minden valószínüség szerint szilva volt, és ettem is néhányat belöle.., tehát az aszalt szilvás tésztás nyúlhús az asztalomon volt, akkor rájöttem hogy ez az ebéd. Most épp egy kávézó felé sétálunk már a tegnap esti arccal, azt hittem lesz 30 perc szabad idöm, de nem. Tehát Rebéd után elmentünk venni cuccokat a suliba. Meg feladtam egy levelet Anyunak, benne egy SIM kártyával, ami nálam maradt. Utána otthon gondoltam írok kicsit a billentyüzetemmel, jó hogy elhoztam! de már megint megyünk, nembaj, igazából pont olyan mint otthon, állandóan haverokkal találkozunk mindenféle helyeken. Király! Itt is sokan tolják a WOWot, és csomót beszélnek róla. Olyankor halálra unom magam. Király volt a caféban, volt megint 5 új arc, rendesek. Kicsit dumáltak velem is. Egész jól éreztem magam. Itt amúgy tök nem érzem úgy hogy gáz a hajam, van egy-két hozzám hasonló csapzott arc... Most már itthon vagyok, lehet hogy sikerül feltenni a naplót netre! És igen, elcsíptem Endrét MSNen és hála neki van rovatom!!! Nagyon köszi!!! Kicsit dumáltam ezzel azzal, meg Anyuval és Dorkával. Aztán jött Francois hogy kell neki a gép 5 perc múlva... Na nembaj, az elsö 3 nap fennvan. Fura is volt hogy ott ülok a gép elött már vagy 20 perce és még nem mondta hogy szeretne jönni, mondjuk a caféból jött velünk egy csúnya csaj és még dumáltak lenn a nappaliban, míg én neteztem Francois szobájában. Holnap kezdödik a suli. Vettünk ilyen franciakockás lapokat, úgy 200at, meg egy dossziét, amiben lehet hordaniezeket a suliba. Párizsban Vincent is így csinálta. Találtam 2 bankautomatát is, de még egy fillért se vettem fel, összesen úgy 15 eurot költöttem, mert általában mindent fizetnek nekem, télleg mintha a gyereke lennék én is Hélenenek. Eddig csak ma kellett nekem fizetnem a sörömet a caféban, meg a levél a SIM kártyával Anyunak, és kész. De majd holnaptól én állom az ebédemet a suliban. Meg mikor így eljárunk Francoisval, ami elég gyakran elöfordul, az utoóbbi 2 napban naponta 2x, akkor néha nekem kell fizetnem a saját részemet, mint ma. Kicsit írok a lakásról is. A bejárati ajtó egy folyosóra nyílik, ettöl elöre és balra vannak a dolgok. A folyosón jobbra van 1 dolgozószoba, de asszem azt nem használja Hélene mert 2 sarokra van az irodája. Van itt még egy háztartási helyiség+pakoló-szoba. Aztán a folyosó végén a földszinti nappali, elötte balra van a lépcsö. 2 emelet és pince, összesen 4 szint, de kicsi alapterület. Egy légy van a szobámban, elég idegesítö. A nappalin egyenesen átmenve egy lépcsö visz le hátra a kertbe, ami nagyon szép és nagyon keskeny, mint a ház is, de hosszú. Van benne keresztben egy 'folyó' egy hidacskával. A kertbe a pincéböl is ki lehet menni, onnan egyszerübb is. Ott egy nagy konyha van, meg egy másik nappali szerü, amire Maxime egyszerüen csak annyit mondott, hogy az az övé, de nyugodtan használjam. Itt van egy klotyó meg a mosógépek, 2db. Mellesleg nemrég mondta Hélene hogy most szabadságon van a takarítónö, de 14.étöl jön. Megnyugodtam. Ezek szerint takarítanom nem kell, amúgy már rég óta szabin lehet, mert van egy kis kosz, de ez nem zavar senkit a családból, engem sem. Az elsö emeleten van a fürdöszoba, egy klotyó, összesen 2 van, próbálok mindig a pincében szarni... Ittvan még Hélene és Francois szobája. A gép Francois szobájában van. A 2. emelet az gyakorlatilag az enyém, itt csak az én szobám van és még egy szoba ahol senki sincs. Gondolom Juliette és Maxime itt laktak, míg ittlaktak. Én Maxime volt szobájában vagyok, de ezt már írtam. Tetötéri a szoba, tetszik, csak kicsit meleg, mert kint úgy 28 fokok röpködnek. Nembaj, ittvan az én ventillátorom, a hös! A másik szobában senki sincs itt fenn. Ja, mellesleg ajtóm az nincs. Poén. Hélene eddig 2x volt itt fenn, 1x mikor a lámpákat csinàltuk, aztán meg mikor felhozott ide a lépcsöhöz a szekrénybe valami ruhákat, és akkor kérdezte, hogy zavar-e hogy nincs ajtóm. Mondtam hogy nem gáz. Legalább ma reggel hallottam mikor 1 körül felkiabált, hogy Francois, Louis, On Mange! Amúgy Francois is alapvetöen rendes, mert rögtön jött fel hogy menjek kajálni. Szerintem csak annyi az egész hogy néha má elege van belöle, hogy külön figyelni kell rám és hogy Hélene szeretné hogy mindenhova jöjjön velem. Reggelinél valami olyasmit beszéltek, hogy mennének valaikor uszodába, és kérdezték, hogy én mennék-e, mondtam hogy ja, de Francois meg utál usziba járni, Hélene meg mondta neki hogy tegyen eröfeszítéseket, és most jöjjön, erre morci lett. De amúgy meg szerintem elég rendes, mert mindig mindenhova visz magával, Király. Nekem ez tök elég, nem kell hogy uszodába is jöjjön velem. Na lemegyek megnézem mi a stájsz. Vacsi volt, aztán beszélgettem Hélénenel, utána felhívtam Aput telefonon. Aztán fürödtem és aludtam.
- 2006-09-05 20:16:54 :: Várgedő Lajos :: Aki eljutott eddig annak gratulalok, mindig 1 nap csuszassal teszel fel a dolgokat, hogy az esti esemenyek fenn legyenek, de most felteszem a mait is, mert most kezdodott a suli. Ime:
- 2006-09-05 20:18:19 :: Várgedő Lajos :: 5. NAP 2006. 09. 05. kedd
Reggel 10kor kezdödött a suli, de 8kor keltem, mert 9kor találkoztunk a haverokkal a tegnapi kávézóban, ami mellesleg majdnem pont szemben van a sulival. Azért kellett 8kor kelnem, hogy megcsináljam a hajam... Persze most se sikerlt, mert megint meleg volt. Aztán lementem hogy egyek valamit. Héléne már nem volt otthon, az asztalon csak az volt amit Francois otthagyott. Egy doboz müzli, 2 doboz tej, meg valami kalács szerü cucc. Gondoltam eszek megint egy kis müzlit, már majdnem öntöttem is a tejet, mikor feltünt hogy túl nehéz ez a doboz ahhoz képest hogy tejnek kellene lennie benne, belenéztem, hát nem is tej volt, hanem cukor. Rá is volt írva hogy Sucre, de a franc se gondolta, hogy itt olyan a doboza, mint nálunk a dobozos tej. Na, a másik tej elfogyott, a 3.nak a hütöben meg iszonyú durva szaga volt, ki se mertem tölteni! Maradt a fél kalács a konyhapulton, mondanom sem kell, hogy bevágtam az egészet minden nélkül, magában. Ittam még valamit, aztán persze elpakoltam magam után a cuccokat a mosogatógépbe. Aztán indultunk a suliba, illetve mégcsak a kávézóba mentntünk. Itt megint volt néhány új arc. Ittmindenki hasonít valakire otthon. Ma például az egyik új srác tök olyan volt, mint Pély Barnabás, aztán volt itt Frodó, Vincent szerü is. Francois kicsit olyan mint Bokodi Bálint, az egyik haverja pedig mint a Béla. Poén, majdnem mindenki hasonlít valamelyik ismerösömre otthon. Persze általában csak a nézés és a mimika alapján. Egy kicsit megint dumáltak velem, de a mai új arcok már nem kérdezték meg a szokásos dolgokat, hogy meddig maradok, mennyit értek, ... Viszont van itt egy Kínai csajszi, aki tök rendes velem, mindig kérdez valamit, és akkor kicsit beszélgetünk. Meg a pasija is marha rendes, ö is szokott kerdezni, de persze kevesebbet. Tökre bírom öket! Na, aztán 10 elött nemsokkal irány a suli! Elég nagy ez a suli, és marha sok osztály van egy évfolyamon! Kb 8 de inkább több tagozat van, és mindegyik fajtából 4 db 24-25 fös osztály! És mindez évfolyamonként... Mondjuk asszem itt csak 3 évfolyam van, secondaire, premier és terminal. Sorrendben 10., 11. és 12. Itt visszafele számolják... Hogy tudják, hogy már csak ennyi van hátra... Táblákra volt kifüggesztve hogy melyik osztályokban kik vannak. Francoisval ott néztük a 1er L (literature) osztályokat, de sehol nem volt a nevem. Kicsit paráltam, hogy mi van, de gondoltam hogy má csaknem felejtenek el! Aztán Francois megtalálta a nevemet a 1er ES(4) osztályban. A 4 azt jelenti hogy ez a premier ES-ek közül a 4. ES=Economy Social A fene tudja hogy pontosan mit fogok tanulni, a tantárgyak nevei alapján ez most még elég homályos... Lehet hogy többet kellett volna tanulnom Franciára, bocsánat Seress tanárnö! Volt egy kis térkép a suliról a névsorok felett, hogy hol kell gyülekezni az adott osztályoknak. Francois odavitt, mert neki is arrafele volt az osztálya. Ott még egy csomót kellett várni, persze tüzött a nap ezerrel... Néha kicsit odébb vonultam az árnyékba. Aztán egyszercsak megláttam egy ismerös arcot, odamntem, az egyik csaj volt az, azok közül akik elsö nap megfordultak a lakásban. Éppcsak bemutatott a barátnöjének, és kiderült hogy azzal a csajszival egy osztályba fogok járni, mikor a sor már indult is, úgyhogy követtem az osztály többi tagját. Bementünk egy terembe, leültünk, névsor olvasás. Mindig azt néztem, akinek a nevét mondják, hogy ne legyek feltünö. 3mal mellettem ült egy csaj, aki frankón úgy néz ki, de komolyan kiköpött ugyanolyan ar arca, csak azt láttam, nem úgy mint az eddigi ember-hasonlataim, ott csak egy két apróság azonos, tehát ugyanolyan a csaj mint a Tokio Drift-böl a föszereplö csajszi. Komolyan meg fogom kérdezni, hogy ö-e az. Amúgy a csaj már a filmben sem jött be. Aztán ment tovább a névsor olvasás, van az osztályban egy német cserediák gyerek is, mint kiderült, mikor rajta volt a sor. Utána pedig jött egy srác aki meg marhára hasonlított szintén a Tokio Drift-böl a föszereplö csávóra, de neki inkább csak a szeme, meg a nézése volt olyan. Ráadásul még egymással szemben is ültek... Elképzeltem, ahogy majd összejönnek, meg ilyenek, mint a filmben. Marhára élveztem a dolgot, annyira, hogy mikor az én nevem jött, csak annyit mondtam, hogy oui. Semmi mást. Meg sem említettem, hogy én is cserediák vagyok, vagy ilyenek, na mindegy. Aztán a prof faszi, aki majd a histoire/geographi-t fogja nekünk tartani, ö az ofö lehet, dumált még a régle-ekröl, meg is kaptuk a suli törvényeit, aláirva vissza kell vinni 13.áig... Utána meg mondta hogy affiche, azt csináltam mint a többiek. Mondta hogy írjuk rá a nevünket, keresztnevünket, szül. dátum, cím, szülök foglalkozással együtt, tesók száma, plusz neme, hol eszek, a suliban vagy nem, asszem ennyi, aztán még lehetett tolni személyes infókat, ami fontos lehet, pl, hogy cserediák vagyok, Mo.-ról. Na, aztán meg az jött hogy akkor mé maradt egy kis idönk, itt egy kérdés, mindenki válaszolja meg írásban a papírkájára, úgy 12 sorban, vazzeg! Ja, a kérdés: Qu'est-ce que l'Europe? Látszik hogy töri, föci tanár... Na, erre varrjak gombot. Eddig egy betüt se kellett leírnom franciául, most meg rögtön en douzen des lignes... Hát nagy nehezen kiizzadtam magamból úgy 5 sort, amiböl vagy másfél csak áthúzás volt! Aztán beszedte. Mondta hogy majd ezzel kezdjük következö órán, hurrá!!! Aztán befelyeztük, 14 óráig szabadidö, mindenki ment kajálni. Felhívtam Francoist hogy hol a vérben van, szerintem minket engedtek ki kegkésöbb, mert a suli már csak úgy kongott, na de nem kellett volna felhívnom, mert rögtön jött is szembe, a simpa Kinai csaj, és mondta, amit Francois is a telefonba, hogy a suli elött vannak, eszembe se jutott volna! Félreértés ne essék, ez a csajszi sem jön be, csak nagyon rendes, ezért bírom. Na a suli elött, mellett, és szemben az út túloldalán eltöltött összesen vagy fél órás hezitálás után, látva hogy minden kajálda látótávolságon belül tömve van, elindultunk, hova máshova, mint abba a caféba ahol ma reggel, és valamelyik este is már voltunk, épp a látótávolság határán, de csak mert fák takarják, amúgy kb 300m-re van a sulitól. Beültünk a szokásos helyünkre, a leghátsó asztalhoz, és rendeltünk croc monsieur-ket és madame-okat. Király volt, a monsieur-höz volt sültkrumpli is ha kértél. Megint dumáltunk néhány mondatot a Kínai csajjal, aztán kb 2 perc alatt megettem az egészet, marha éhes voltam. Kb még egy óránk volt 2ig, amikorra vissza kellett érni a suliba. Ez elég uncsi egy óra volt számomra, mert egymás közt beszélték meg az órarendjüket, meg ilyenek, és amikor így pörögnek a dolgok, és mindenki éhes az információra, akkor nem nagyon kezd el senki se nekem magyarázni. Na, nembaj. Azzal próbáltam meg elütni az idöt, hogy játszottam a söralátétekkel azt az asztal széléröl felütöm és a levegöben elkapom játékot. Nem sokkal, csak 2 db-bal. Mondanom sem kell, hogy másodszorra már nem tudtam elkapni öket, söt beléjük is ütöttem, így az egyik a szemben ülö csaj 'mellei' közé esett. Mondtam neki hogy bocs, aztán abba is hagytam és untam magam tovább. Róla annyit kell tudni, hogy mint itt általában mindenki, majdnem tök deszka. Igazából itt egyik csajra sem lehet rámodani azt hogy deszka, mert egy kis melle mindegyiknek van, de nagyon kicsi. Aki ismer, az tudja, hogy ez mit jelent. Esélyük sincs... Amúgy szerintem megint beszéltek rólam, na de mindegy, lehet hogy ez csak fóbia. Utálom, ha tudom hogy rólam beszélnek, de nem tudom hogy mit. Aztán irány vissza a suli, most már rendes tanítás szerü dolog volt, illetve az órarendben szereplö órákra metünk, persze az elsö nap még itt sincs semmi, majd holnaptól lesz szívás... Ja, az órarendemröl majd késöbb, mert a nyelvóráimmal akadt egy kis para, ugyanis betették nekem 2. nyelvnek automatice a spanyolt, söt még plusz spanyol óráim is vannak, ilyen fakultáció szerü lehet de pontosan nem értem, ja, természetesen nem kezdö szinten... Megpróbálok bekerülni egy kezdö német csoportba, de azok csak alattam lévö osztályokban vannak, nembaj. Tehát az elsö órám ma du. francia volt. Ott vártunk a terem elött vagy 20 percet, mire valaki lement és kiderült hogy beteg a tanár, na, jól kezdödik a dolog, lukasóra. Utána matek volt, ez már volt tényleg. Az órarend olvasásánál mikor a matektanár nevét mondta a prof, általános felhördülés volt, rögtön levettem, hogy mi a szitu. Iszonyú kimért a csávó. Az elsö óráján ö is beszélt, ebböl már semmit sem értettem, az ofö szövege még nagyjából rendben volt. Ö is kérte hogy papír, név, keresztnév, szülök foglalkozása, cím... Utána meg vettümk az utolsó pár percben egy kis arányosságot talán. Nem volt valami nagy cucc, de arra tök jó hogy a matekos kifejezéseket megtanuljam. Utána hozzá is kúlön odamentem óra végen, mint a oföhöz is, de hozzá a nyelvek miatt, a matekos faszihoz meg amiatt, mert egy-két kérdést nem értettem, hogy most mit kell írni a papírra, rendes volt, elmondta, aztán már nem volt idöm mindent ráírni, mondta hogy majd holnap. Mentem kifele, a német gyerek megvárt, arc volt. A következö osztály már ott rmegett az ajtó elött, gondolom nekik is matkjuk volt utánunk. Amúgy a matek elsö 5 percében a német gyerek mellett ültem, aztán mondtan neki hogy így semmit se fogunk érteni, ezért elültünk egy-egy öslakos mellé. Hát így se értettem többet, na nem baj. Mondjuk nekem már csak egy valózsínüleg igencsak burzsoá, valószínüleg arab származásúgyerek mellett akadt hely, aki nem volt valami közlékeny, de adott lapot, meg szólt a tanárnak hogy valamit nem értek, tehát rendes volt, bár vágott egy arcot amikor megkértem hogy hagy üljek oda mellé, mert le kellett vennie a táskáját a padról és a másik kis tatyóját a székröl, ami mellesleg Louis Vuitton volt, mint az öve, az oldalt hátrafordított baseball sapkája, és az órája is. A farmerja D&G volt, és volt rajta némi vastag ékszer is, de lehet hogy mindez bizsu volt, de az nagyon gáz lett volna. Aztán óra után a német sráccal mentünk a következö órára, ami német volt... Én már önkényesen váltottam spanyolról németre, igaz semmit sem értettem, de az óra végén a tanárnö mondta hogy van kezdö csoport, majd megpróbál betenni. Faja. Persze amikor kiderült, hogy a srác német, a tanárnö rögtön felolvastatta vele a szöveget, amit kiosztott, penge volt. Aztán mivel a tanárnönek simpa volt a srác, föleg hogy kicsit a kiejtésben is segített neki, dumáltunk egy picit. Mondtam neki hogy Ich möchte eineN germknödel, nur mit vanille, ohne mohn bitte! Tökre tetszett neki, föleg hogy helyesen is ejtettem ki. A füzetembe is leírtam, és ö az N-t odatette az eine végére, hogy így helyes, de tökre tetszett neki hogy ezt így vágom. Nekem is tetszene, ha valaki azt mondaná hogy: 'Szia! Kata vagyok, kérsz egy PEPSIt?' Vagy bármit, csak magyar legyen. Az egyik gyerek tudja azt a szót hogy egészségedre. Ez egy borozásnál jött elö. Tehát a német gyerekkel, meg egy csajjal, aki mindig vele van, mert ö a legjobb barátnöje annak, akié a német srác, mellesleg ez a csajszi meg a Lucára hasonlít, na tehát velük dumáltam a Frania helyetti lukasórában. A csaj tök rendes, mindig elmondja ö is ha valamit nem értek, de a német srác kicsit néha túlgesztikulál, amúgy ö meg tök olyan mint a Wejki, egy ált. isk.-olás osztálytársam. Amúgy a Francois egyik haverja kicsit olyan Endrés, ebbe mostan nagyon belejöttem. Tehát kb ennyi volt az elsö nap a suliban. Minden tanárral akivel volt ma órám, külön beszéltem óra után valami apropóból. Suli után, a suli elött találkoztam Francois haverjaival, elköszöntem a Német sráctól, és Lucától. Mostantól úgy fogom nevezni az embereket akikre hasonlítanak, így el tudjátok képzelni ti is öket egy kicsit jobban, és hátha valami poénos lesz belöle a végén. Aztán a Béla barátnöjével dumáltam, kérdezgettett ezt azt, aztán még kicsit ottvoltam a skacokkal, de mindenki ment el, mentem én is hazafelé, benéztem a kávézóba, és csak utána hívtam fel Francoist, hogy hol a vérben van? Mondta hogy otthon, kicsit meglepödtem, hogy semmi café vagy ilyenek, aztán hazataláltam simán. Itthon megin marha meleg van a szobámban, elkezdtem írni a naplót, de jött fel Héléne, elmondtan neki hogy nagyjából mi volt a suliban. Még nemtom hogy a suliban egyek-e vagy máshol, ebédet. Majd meg kell érdeklödni, hogy hogyan megyez a dolog, mert valami olyasmit mondott Héléne hogyha a suliban eszek, akkor nem mehetek ki délben a suliban, legalábbis valami papírokon ez van, de sztem ez baromság, mert minden nap van 2-3 lukasórám délben, de 1 órá csak elég már arra hogy egyek, és akkor mi a fenét csinálok benn a suliban utána? Holnap megkérdezem, Héléne mondta hogy segít, rendes. Aztán most lement, én meg leírtam a maradék dolgokat. Most majd elolvasom a Belsö szabályzatát a sulinak, így nyers, Lali-féle fordításban ez a címe. Aztán asszem eszek, mert állati éhes vagyok má megint. Az a croc monsieur épp arra volt elég hogy a suli végéig, 5ig, minden nap 5kor lesz vége, kibírjam. Kicsit hosszu lett, de ma extra sok uj dolog tortent. Szerintem ma este mar nem lessz semmi.
- 2006-09-06 22:40:04 :: Várgedő Lajos :: 6. NAP 2006. 09. 06. szerda
Tegnap este még dumáltunk Hélénenel, mondta hogy van csomó filmje, meg könyve, és hogy nyugodtan nézzem meg öket amikor tetszik. Király! Csak nehogy elfejeltsem! Föleg olyan filmek amiket nem láttam, vagy csak a címröl nem ismerel. Ma megint suli lesz. Most már 7kor keltem. Ma rendesen tudtam kajálni, és ettem müzlit is, bár szerintem a tej még mindig az a tegnapi volt, de ma nem mertem kockáztatni, nem szagoltam meg, csak kitöltöttem, és megettem. Nem lett semmi bajom eddig töle. Ma EPS volt az elsö óra, vittem is tesicuccot, de nem kellett, csak osztályfénykép volt, na, mondanom sem kell hogy a hajamat még mindig nem tudtam normálisra megcsinálni. És így is szóba állnak velem! Uram isten, én nem állnék szóba magammal! Na jó, azért annyira nem súlyos a helyzet, csak nagyon zavar hogy göndör, mint állat, és nem egyenes. Tesi volt az elsö 2 óra, a fényképezés után csoportokba oszoltunk aszerint hogy ki mit szeretne csinálni. 3 csoport volt. Basket+Gym+, Nagation+Volley-ball+Athletism, és Hand-ball+tollas+Athletism. Mentem egyenesen a basket felé, álltam ott már egy ideje, és csak csajok jöttek oda. Kicsit kezdett gyanús lenni a helyzet, ezért inkább leléptem onnan, és mivel a Handballnál nagyon sokan voltak, ezért maradt az úszás, ahol a német srác, Johannes, is volt. Aztán a csaj, aki mindig Johannessel van, mert az ö legjobb barátjának a cserediákja a Johannes, és mellesleg egy osztályba járunk, elmagyarázta hogy a gym az nem az amire én gondoltam, hogy konditerem, és akkor lenyomok néhány fekvöt, hogy jobban menjen a kosarazás, hanem az ilyen gimnasztika, balett keverék, ezért voltak ott csak csajok. Még jó hogy leléptem...! A mi csoportunk tanára rendes, itt is voltak azok a szabályok amit TG el szokott mondani év elején, de igazából nem nagyon értek még mindig semmit, csak hogy miröl lehet szó. Amúgy óra elött, mikor vártunk a tanárra, itt nem lehet a tanár nélkül a teremben lenni, hanem meg kell várni, és ö enged be a terembe, ami addig is nyitva volt, ezért mindig ott kígyózunk a szük folyosókon. Tehát óra elött odamentem egy gyerekhez az osztályból, kicsit dumálni, megtudni hogy a matek fakt vajon milyen, mert kb ö volt az egyetlen az osztályban aki arra jelentkezett, de tök normálisnak tünt, de persze nem tudtam meg semmit, de legalább neki is elmondtam a monológomat. Aztán 2 db spanyol helyett elmegyek angolra óra jött. Ez azoknak az angol csoportja volt, akik 2. nyelvnek vették fel az angolt. Mondanom sem kell, hogy Johannessel aláztuk a mezönyt, majdnem úgy mint ö németen. Aztán a 2 angol közti szünetben megint spanoltam, de most Johannest szólították le, én csak odamentem, aztán velem is dumáltak. Az arab arc, meg a haverjai akik nem a mi osztályunkba járnak. Király volt, sokat beszéltünk relatíve, és nem csak arról hogy ki honnan jött. Aztán újra angol, ott meg dumáltam kicsit a mögöttem ülö sráccal, akinek mindig akad egy kérdése órán, hogy húzza az idöt. Ma már inkább az osztály részének éreztem magam. Aztán angol után megint kerestem Francoist, utána a szokásos café, croc monsieur, kicsi duma, aztán kiderült hogy a srác akivel dumáltam órán tavaly még egy felettünk járó gyerek osztálytársa volt, tehát megbukott. Ezt Francois egyik haverja mondta. Amúgy ez itt nem ritka ahogy észrevettem. Egyszer pl egy csajszi mellett ültem aki 2x is bukott. Aztán mentem hogy keressek valami telefont magamnak, mert elég drága a hazairól hívogatni Francoist hogy most épp hol van és hol eszünk. Az lehetetlen hogy megbeszéljünk egy helyet és egy idöt minden napra, hogy találkozzunk az ebédszünetben, mert mindig változnak a dolgok nála és nálam is. Na, mentem a sétáló utcán, mondták a srácok, hogy arra vannak a telefon boltok, és ott ült 4 csaj, kicsit bátortalanul utánam kiabáltak, hogy Lajos, de a helyi kiejtéssel, ami elég viccesen hangzik, aztán az is volt hogy Louis, meg minden ami eszükbe jutott. Visszafordultam, odamentem hozzájuk, 2 afro, 2 fehér, mind csúnya, már a fejük is, de a testük se arányos, de azért maradtam hogy ismerösöket szerezzek. Dumáltunk vagy fél órát! Ez nagyon soknak számít, egész jól elbeszélgettünk, de már megint melléfogtam, mert az egyik fehér csajszi is STSes, Finn. Szerintem frankón rámkattant, nagyon gyorsan le kell ráznom, mert állati csúnya, és állandóan angolul beszél, meg mert nem jó ha mindig csak cserediákokkal vagyok, az öslakosokkal kell barátkozni, ezért Johannest is próbálom minimalizálni, dehát egy osztályba járunk, mondjuk vele szinte mindig ottvan az a csaj, aki francia, és kisérgeti, mindig magyaráz neki, meg minden, ezért az azért jobb. Tuti bejön neki a srác, és nem a barátja miatt csinálja, ez már túl sok. Persze ha én is ottvagyok, akkor nekem is magyaráz, és marha kedves, tök jó. Aztán volt még 2 economi sociale órám, a csávonak úgy pörög a nyelve mint az állat! Nagyon durván tolja, azt se tudom hogy hol vesz levegöt! Tuti a fülén. Na, ha öt meg fogom érteni, akkor tudok franciául! Amúgy nagyon rendes tag, itteve mégsem mert ö adta az elsö házit! Mára ennyi volt, hazafelé menet beugrottan a mobilboltokba, elhoztam néhány prosit, hogy vegyek majd egy francia telefont. Amúgy a suliban az elsö nap, mikor mentünk az elsö délutáni órára, már a mögöttünk jövö osztályból valaki kiabálta hogy Lajos, poén volt. Ja, ma annyira állati meleg volt a suliban, hogy vagy 2 litert izzadtam... Legalábbis ennyi vizet ittam meg eddig ma pótlásként, de megint szomjas vagyok... Rohadt meleg van! Íróasztalom még nincs úgyhogy az ágyon írom a leckét. Mellesleg franciaágyam van, itt mindenkinek az van. Ja és az is kiderült ma, hogy a francia tanár szeptember 30ig nem lesz! Micsoda csapás! Na, kerestem szótár programokat a neten, és feltettem a telefonomra öket, de mikor az egyiket letöröltem, utána történt egy kis baj. Az a légyeg, hogy most a telefonom billentyüi kizárólag arra alkalmasok, hogy a számokat tudjam bevinni velük, ami rájuk van írva. Hiába vagyok annál a résznél hogy sms-t írjak, csak számokat ír, bármit csinálok. Nem lehet visszaváltani betükre. Ez azért van, mert egy olyan programot is feltettem, ami szintén egy szótár program, mint ami a telefonomban van angil, német, és magyar nyelven, csak ehhez volt francia bövítmény is, de azt már fel se tettem, mert nem tetszett a dolog, hogy hogy egy másik szótár garázdálkodik a telefonomban, ezért le is töröltem, és azóta, nem tudok betüket írni. Valószínüleg ez a szar felülírta a telefonom eredeti bevitel-programját, ami a betüket kezelte, ha kellett, és mivel letöröltem ezt a SZARt, nem maradt semmi, ami beírja a betüket a sexy kis telefonomba... Most nagyon elérzékenyültem... De sebaj itt a billentyüzet, még jó, hogy elhoztam!!! Remélem a Bluetooth-t nem baszom el... Majd elviszem szervízbe, csak akkor a telefonkönyvem megint ugrik, meg a naptár, mondjuk az most pont nem fontos. Majd megpróbálom lementeni a gépre, hátha sikerül, bár otthon nem nagyon ment... Most amúgy ittvagyok Francois szobájában, és nézem, ahogy a WOW-ot nyomja, meg hallgatunk zenét. Bejött neki a Scooter, mert belehallgatott. De a RAMMSTEINre látatlanban azt mondta, hogy a csávó hangja nem tetszik neki. Már hozzászoktam, hogy senkinek nem jön be, csak nekem, és persze a Dorkának, és a Olivérnek. Meg annak az ált. iskolás osztálytársamnak, akinél mindig ez ment és a végén én is megszerettem, ja meg a Bokodi Bálintnak, akivel a koncerten voltam. Na ez van, de a szótár amit feltettem, francia-angol, oxford szótár, állati jónak tünik, de csak 30 napig lehet használni. Na most Fél 12 van , megyek, fürdök, aztán próbálkozok megint a hajammal...
- 2006-09-09 18:26:12 :: Várgedő Lajos :: 8. NAP 2006. 09. 08. péntek
Ma sokat reggeliztem, király. Volt egy csávó a suliudvaron, aki mondta hogy elkéstem, erre nemtudtam hogy most mivan, mondtam neki hogy "lehet". Volt abban valami amit mondott, mert eléggé kihalt volt az udvar. Itt ha kések, akkazt önkéntesen be kell jegyeztetni a titkárságon, de gondolom azért nincs olyan diák itt se aki ezt magától megtenné, ezért volt ott az a csávó. Ha töbször késel, akkor valami baj lesz, elöször csak szólnak neked, hogy ha még egyszer ezt csinálod, akkor baj lesz, aztán egyszercsak bebetonozzák a lábad egy fémvödörbe, hobbibetonnal, amit 20 kilós kiszerelésben lehet kapni az OBIban, és akkor csak szúrófürésszel lehet majd leszedni a vödröt a lábadról. Ha ezek után megint késel, akkor levágják a lábad. Igazából a névsorolvasás elejére épphogy beértem, úgyhogy nem volt semmi para. Egy nemszép csaj mellé ültem, mert ö ült csak egyedül. Megint izgi volt a föci óra, ennek úgy már talán a harmadát értem. Utána biosz jött, jajj! A prof marha vicces, fütyörészik, meg mindenféle hülye hangokat ad ki a szájával, hogy jobban demonstrálja a mondanivalóját, azokat legalább mindenki megérti, még én is. Egy idö után viszont szerintem idegesítö lesz majd. Bioszon az idegrendszert vesszük, ezért itt is értem úgy a harmadát. Az arab srác, Yamiki, mellett ültem, tök rendes volt, segìtett ha elakadtam, mert a jegyzetelés itt is olyan tollbamondás szerü, mint a közgáz és a matek órákon. Tökre sikerélményem volt mert le tudtam írni majdem minden szót, olyanokat is amiket nem is tudom hogy mit jelentenek. Végülis tetszett a biosz is, fura, hogy a biosz és a föci itt a két kedvenc órám... Aztán a matekból értek még viszonylag sokat. Közgázból ma már a témát sem bírtam belöni, kész, elvesztem! Lehetetlen követni a dolgokat. Örülök ha egy mondatból egy szót megértek, néha az alany és az állítmány közül is felfogom az egyiket. A padtársam párszor elmondta hogy épp most a téma, de az se sogített. Az elöttünk ülö srác meg mondta, hogy itt 5,5% és 19,6% a két adókulcs, és a 19,6%ot soknak találta, na ö se járt még Magyarországon! El se mertem mondani hogy otthon mennyi, egyrészt mert nem voltam benne biztos, csak azt tudom hogy egyszer 18 és 25 volt, nemtom hogy emelkedett-e azóta, másrészt nem akartam rontani az Országimázst. Micsoda szempontokat veszek figyelembe! Elképesztö! Amúgy ma összesen ez a 4 óránk volt, mert a biosz dupla volt. Kajaszünetben Johannessel voltam, meg a tartozékaival, meg 2 sráccal. Megnézegették a Bluetooth-billentyüzetemet, aztán egy kis Bluetooth-party volt a telefonok közt. Utána kajálni mentünk a suliban, de mi Johannessel már toltunk elötte egy szendvicset, szerencsére, mert a kaja ma nem volt valami ehetö. Szendvicsevés közben átlapoztam a helyi újságot, mintha francia lennék. A hely a suli mellett van. Az eladó csajszi asszem megkedvelt minket, mert hozott nekem egy pohár vizet, vagy csak szeretnéhogy minden nap itt verjem el a ropogós kis euróimat... Na, a suliban kaja közben valaki odatelepedett mellém, sajnos volt mellettem még hely, mert a Finn muff volt az, meg a cserediákja, aki szintén csúnya, de még dagadt is, meg az afro csaj. 3uk közül csak az afro csajt vagyok képes elviselni, de neki már túl nagyok a mellei, de a Finn ült mellettem, és folyton a hülye kérdéseit nyomatta, és bökdösött, én meg tüntetöleg nem néztem arra, ráadásul szinte mindig angolul beszél. Marhára idegesít a csaj, és lefáraszt, és elveszi az életkedvem. Próbálkozott elkérni az MSNemet, de nem adtam meg neki. Johannessel meg tökre elbeszélgettek, és idegesítöen nevettek, nagyon hangosak, meg hatalmasakat gesztikulálnak a kezeikkel, és ugrálnak az udvaron, meg kurjongatnak. Na így illeszkedjen be az ember! Nem bírom! Szerencsére az afro csajjal jól el tudok beszélgetni franciául, így kicsit türhetöbb a helyzet. Ja a finn csaj már remélem Johannesre fog nyomulni, legalábbis most egészen úgy tünt. Legalább eggyel kevesebb gond. Kaja utàn is tapadtak ránk, de én az afro csajjal dumaltam franciául. Kajaszünet után volt az a közgázóránk. A srác aki mellé ültem, már az elején megmondta, hogy töle ne kérdezzek, mert ö tök hülye közgázból. Aztán óra után elköszöntem Mélanietól, ma nem is dumáltunk, csak segítettetem megigazítani a fülbevalóját a folyosón. Tesómmá fogadom, vagy nemtom. Amúgy koleszos, és eredetileg Bordeauxban lakik. Fura hogy a nagyobb városból a kisebb város, mondjuk 3000 fös, 3 évfolyamos sulijába jár. Hazafelé egy padon egy parkban kicsit írtam a naplót, de csomóan sétáltatták itt a kutyájukat, nem is bírtam sokáig a szagot, inkább hazamentem. Utközben találkoztam Francois egyik haverjával, és dumáltunk, míg ö jobbra nem ment, én meg balra. Otthon net, MSN, email, és a nap legfontosabb eseménye!!! SIKERÜLT MEGCSINÁLNI A MOBILOM!!! Feltettemegy másik hasonló programot, amiben ki lehetett választani, hogy melyik szótárt akarom használni bevitelre, kiválasztottam a telefon default szótárát, az így már 3 dbosra bövült listáblól, és utána láttam, hogy minden a régi, letöröltem mindkét, a telefonom érzékeny lelki világába behatoló programot a francba. És most minden okés, müxik, penge, faja, király, sirály, májer, smakkol, pörög, zúz, zakatol, megállíthatatlanul! Állati elégedett vagyok. Király ez a teló. Tévéztem kicsit, Francois fogorvosnál volt Hélénnel. Juliette és a barátja hoztak egy életmentö pizzát, már marha éhes voltam így 8 körül, mert már 2 óta semmit se ettem. Jött Juliettékkel egy új csajszi is, Yoyo mintha azt mondta volna, hogy a lánya, de nem voltam benne biztos, nem is érdekelt semmi más csak a pizza, elkezdtem falini, egy kis borral, aztán az elsö szelet után Yoyoék, Juliette pasija, már léptek is az ismeretlen csajjal. Puszi gyursan, aztán faltam tovább. Vacsi közben dumáltunk Hélénnel, és kiderült, hogy nem alaptalanul gondoltam Yoyoról hogy a srácok faterja, ugyanis az új csaj télleg a lánya volt, nem értettem félre semmit. Próbáltam rezzenéstelen arccal fogadni az infót, mert láttam hogy Hélénet is zavarja a dolog egy kicsit. Utána meg is jegyezte, hogy kicsit zavarja, hogy sokkal idösebb a pasi, meg hogy van gyereke. Mikor elöször megláttam, mikor aszittem ö lesz a fater, akkor úgy 40 fölé tippeltem kicsit, aztán mikor észrevettem, hogy Juliette paija, akkor úgy 30ban maximalizáltam az embert, gondoltam kicsit többnek néz ki mint amennyi, de most kiderült, hogy 42. Egész jól tippeltem. Kétszer annyi mint Juliette. Kicsit fáradt vagyok, de most elugrunk kicsit inni Francoisval, csak ketten mentünk, mert az az Antoine gyerek nem jött, aki múltkor volt, és szimpatikus. Dumáltunk a csajokról, meg szülökröl. Utána hazafelé beugrottunk Antoinehoz. A faterja 6x volt Magyarországon, mert van valami cége ami állatoknak gyárt gyógyszereket. Tudott néhány szót magyarul, meg késöbb elökerült egy üveg Unicum is. Jó fej a csávó. Adott nekem még egy összecsukható poharat, ami a cége reklámanyaga igazából, de király. Már iszonyú fáradt voltam, csak bezuhantam itthon az ágyba.
- 2006-09-11 18:28:06 :: Várgedő Lajos :: 9. NAP 2006. 09. 09. szombat
Ahhoz képest hogy tegnap 1re értünk haza, egész jól kipihentem magam, pedig még csak fél 12 van. Így a sokadik reggeli után már kicsit kezd zavarni hogy 3 emeletet kell megmásznom kaja után, de majd belejövök, és legalább izmosk a lábam. Kicsit szótáraztam, hátha majd többet megértek a közgáz órából. Meg megcsináltam a matek leckét... Nagggyon nehéz volt... Du és este itt voltak Francois haverjai, este Lostot néztünk, második évadot. Utána meg Dead Zonet. Vacsinál Héléne kérdezte hogy van e jogsim, mondtam hogy igen. Aztán mondta hogy itt nem szabad vezetnem. Utána meg megkérdezte hogy szeretném e vezetni a kocsiját. Mondtam hogy lehet, csak kár hogy itt nagyon szigorúak a szabályok. Nemtudom mi lesz a dologból. Szerintem elméleti síkon marad. Sajnos. Na, nembaj. Ma nem volt annyira meleg, csak egyszer izzadtam meg. Héléne mutogatott képeket egy esküvöröl, és mesélte hogy ki kicsoda, meg hogy mivel neki nincs férje, ezért mindig feleség nélküli csávók mellé ültetik, bármilyen rendezvény van, ez ilyen szokás. Itt nagyon család pártiak. Kaptam asztalt, illetve inkább két bakot, meg egy deszkát, de a célnak tökéletesen megfelel. Héléne is vett magának egy számítógép asztalt, és azt együtt összeraktuk, illetve összeraktam és ö segített. Közben jött egy angol barátja, aki kicsit úgy tünt mintha meleg lenne, ja és belsöépítész volt, a párjával együtt, és itt a pár szó hímnemü alakban állt, mikor ezt mondta. Amúgy rendes, semmi különös, bár töle egy kicsit másként értelmeztem a meddig maradsz itt kérdést, és kicsit félve válaszoltam, de Héléne mondta utána hogy rendes, meg hogy nagyon jó barátok, úgyhogy megnyugodtam. Majd ha következöre átjön, mutatok neki képeket a Dorkáról, hogy ö a barátnöm. Amúgy a Lostban játszik Michelle Rodrigez, de nincsenek mellei, ez biztos az átdolgozott, francia kiadás! Amúgy azért itt is van egy két jó mell, de csak elenyészö számú, és azok a csajok általában kicsit husibbak, mint a többi.
- 2006-09-11 18:38:29 :: Várgedő Lajos :: 10. NAP 2006. 09. 10. vasárnap
Ma is jól kipihentem magam. Ebédeltünk, utána meg néztem ahogy Francois WOWozik, ma szintet 22es lett. Utána Hélénnel mentünk az STS találkozóra. Egy kis pizzériában volt, de nem ettünk pizzát csak valami kis féltenyérnyi süt... Aláiratták velünk megint a szabályokat. Meg egy másik lapot, amit utána töltöttünk ki... Ez idegesített kicsit. Elöször kérte a csaj hogy írjuk le hogy milyen a család, leírtam kb. Utána összeszedték, és odaadták a családoknak! Vazze, kemény lehetett azoknak, akit azt írták, hogy hát tiszta hülték, utálnak engem, ... Én írtam hogy super, meg hogy mindig meghallgatnak, meg elmagyarázzák a dolgoat, és türelmesek. Nem kamuztam semmit, télleg ez van. Szerencsére. Aztán a családok is kitöltöttek rólunk egy értékelést, nyelvi szint, segítökészség, problémakezelés, mittomén. Azt meg megmutatták nekünk, hehe. Mindenböl 9est kaptam, 10 volt a maximum, de ettöl most nem fog elszállni az agyam. Nem csináltam semmi különöset, csak pozitívan állok hozzá a dolgokhoz, ritkán mondok nemet, és kaja elött, után kicsit segítek Hélénenek. Volt kb 10 csaj meg egy fiú cserediák rajtam kívül. Kemény. Svéd, Finn, Cseh, Japán, Német, és én, ennyi. Helyesek voltak, máramelyik, de egyik se volt jó csaj annyira. Lehet hogy túl magasan van a léc. Dehát én ehhez vagyok szokva, már több mint egy éve. Na, megint ismételgették a dolgokat, hogy ha van kisgyerek a családban vigyázzunk rá, hát itt nincs. Takarítsuk ki a szobánkat, holnap jön a takarítónö. Legyünk nyitottak, hát asszem ez nálam nem probléma. Meg hogy tartsunk rendet a szobánkban, dehát alig van cuccom, nincs mit összerendetlenkedni. Tehát marha hasznos volt a dolog. Na, utána napszemcsi fel, és csüccs a TTbe. Mentünk haza, aztán meg uszodába Hélénnel. Megint beszélgettünk a kocsiban. Az usziban hamar kifárasztottam magam, elfelejtettem, hogy az rég volt már hogy vizilabdázni jártam. Aztán kicsit pezsegtettem magam, meg úsztam megint, utána napozás, aztán még néhány hossz, és végül befelyezésnek, egy hossz pillangó, csak a látvanyosság kedvéért, jól meg is húztam, hogy megjegyezzék hogy magyar gyerek vagyok. Hazafele benéztünk kicsit St Emilionba, ahol mi mást csinálnának, mint bort. Itt annyi szölö van mindenhol, mint nálunk gaz, meg parlag. Akkora szölömezök vannak, mint nálunk szántóföld, és mindenhol. Kemény, nagyon gyúrnak a borra. Itthon semmi nem volt, kajáltunk, dumáltam Hélénnel. Utána ittvoltak Francois haverjai, most meg hülye videovicceket nézünk a neten. Csak egyet értettem, de az durva volt. Mondom. A repülöre két vak pilóta száll fel, az utasok nem értik mi van. Már a kifutón vannak a gép gyorsít, de a pilóták nem húzzák fel. Az utasok elkezdenek beszarni. Még mindig nem húzzák fel. Az utások már annyira pánikolnak, hogy elkezdenek sikongatni. Épp a kifutó vége elött vannak már, és erre feluzzák a gépet. Az utasok megnyugszanak. Felszállás után az egyik pilóta kitapogatja, az autopilot gombot, majd azt kérdi a másiktól, tudod mi aggaszt engem? Mire a másik, nem. Hogy egyszer túl késön fognak sikítani, és mind meghalunk. www.uzinagaz.com No, alszom. Mellesleg uszoda elött mostam meg pont a hajam, mikor még nem tudtam hogy megyünk. Kár, pedig egész jól sikerült beszárítani...
- 2006-09-13 20:49:16 :: Várgedő Lajos :: 11. NAP 2006. 09. 11. hétfö
Ma megintkicsit késtünk, de épp a tanár után sikerült beesnem az órára. Volt ma 2 angolunk, ami izgi volt, abban a 10 percben az óra végén amikor a kedvenc filmünkröl kellett írni 12 sort. Kicsit túlmetem a dolgon, 36 sor lett ble, de a csajszi mondta, hogy most még nem gáz, ez csak ilyen nyelvi szint felmérés cucc, de azért késöbb a feladatnak megfelelöen járjak el... Ja meg mondta azt is, hogy látja, hogy Johannessel jobban toljuk az angolt mint a többiek, ezért majd néhány feladatot nekünk franciául kell beadni, hooppá! Az kemény lesz!!! Volt ma töri óra is, az ipari forradalmakat fogjuk venni. Király, azt szeretem. Reggel 8ra bementem, hogy megnézzem milyen a matek fakt, mert az 8-10ig van. Hát, az se valami nagy cucc. Abszolútérték, és lineáris függvények, de semmi extra. Viszont a prof legalább jobb arc mint a normál matek tanár, akivel halál unalom az óra, mert olyan száraz. Semmi olyasmi, hogy hogy telt a hévége, vagy mittomén, ö bejön, a matek a szájából meg kijön, és kész. Komolyan mondom, itt vissza fogok fejlödni ez alatt az egy év alatt. Majd keresek valami végzös matek faktot ha lehetséges. Meg valami sportot is kell találnom, mert amennyit itt eszünk, még a végén elhízok, és akkor pótdíjat kell fizetnem a repülön visszafele! Tiszta égés lenne! Ma megint Mélaniékkal kajáltam, a kis aranyos csajszi, meg a barátnöi. Király volt a kaja. Ja, elhatároztam, hogy befizetek az elsö harmadévre menzára, meglátom milyen. Napi 1,6 euro, nem sok, hazai viszonylatokhoz képest sem. Mondjuk ma mivel már amúgy is késésben voltunk, ezért nem reggeliztünk, tehát ennem kellett egy szendvicset már a második óra után, de addigis majd éhenhaltam! Amúgy ma esett napközben 2 csepp esö, kemény volt. Itt a france-ban kevés a jó nö. Ezt egy barátom írta MSNen. Jó arc. Delután MSNeztem kicsit. Aztán Maxime jött, kicsit beszélgettem vele, de most valami fontos dolgot beszéltek Hélénnel, végig a vacsi alatt elött és után is, úgyhogy tényleg fontos lehetett. Asszem Maxime továbbtanulásáról, munkáról, ilyenekröl volt szó. Végig próbáltam figyelni, de nem sokat értettem, aztán aludni mentem inkább.
- 2006-09-13 20:49:49 :: Várgedő Lajos :: 12. NAP 2006. 09. 12. kedd
Ma reggel megint késtünk, de most Francois miatt. Ezt odafele menet közben bevallotta, miutàn mondtam hogy bocs, hogy reggel hajat mostam. Aztán beosztottuk, hogy a hétfön szerdán és pénteken miattam, kedden és csütörtökön meg mita késünk majd. Megint a névsorolvasás elejére értem be. Utána a prof mondta, hogy óra után menjek oda hozzá. Beszartam, mert töle késtem a 3ól 2szer... Mellesleg ö az ofö is. A töri jó volt. Belementünk az okokba, meg ilyenek, az ipari forradalomban, ezért már kevésbé értem. Óra után megvártam a tanárt, tökre paráltam, mert csomóan beszéltek még vele, én meg csak ott feszültem, és csak vártam, felkészültem a hegyibeszédre... Kemény volt. Aztán mikor rám került a sor, akkor azt mondta, hogy Louis, sajnos azt kell hogy mondjam, hogy nem találtunk neked kezdö német csoportot. És spanyolt se. Huhh! Ez aztán a probléma, azok után amire fel voltam készülve!!! Nagy kö esett le a szívemröl. Mondtam neki, hogy akkor majd megyek matek faktra, de keresek valami nehezebbet, mert ami itt van az nekem nem sok. Utána az jött hogy mivel ma 3 óránk van összesen, bizonyos okok miatt, késöbb több lesz, ezért volt 5 óra szabadidönk a következö óráig. Aztán kiderült hogy az a következö óra csak páros heteken van, ezért 6 óra szabadidönk lett hirtelen. Nemrossz. Kemények itt a keddek. Alig bírom. Hirtelen az ember megtudja, hogy most 6 óra szabadideje van, az nagyon sokkoló tud lenni. Elhatároztam hogy most akkor én megveszem a francia telefonomat. Csakhogy nehogy a semmivel teljen el az idö. De elöször toltunk egy szendvicset Johannessel, mert nem reggeliztem. Ki akartam próbálni a kártyámat, hogy müxik-e, de mondta a csaj hogy csak 5 euro feletti vásárlásnál fizethetek vele. Na nembaj, mondtam Johannesnek, hogy válasszon valamit, de az még nem volt elég, kértem neki még egy kólát is, így sikerült átlépni az 5 euros álomhatárt egy szendviccsel, egy kis péksütivel amit Johannes választott, meg egy üveg víz és egy üveg kóla. 5.3 eurot fizettem konkrétan kártyával. Utána betoltuk a szendót, és mondta Johannes hogy majd ö is meghív. Nemsokkal késöbb sor is került erre. Kaja után mentünk a titkárságra, ott mondtam hogy helló, szeretnék a suliban kajálni, hogy felírjanak a listára. Utána elindultunk telefont venni. Az ORANGEban megkérdeztem hogy ki tudják e kódolni a telefonomat, mondták, hogy ök nem, de a kis mobil boltban az utca végén ott igen. Na odamentünk, megkérdeztem, azt mondta a csávó, hogy az én telefonomat még nem tudja kikódolni, csak majd úgy 2 hónap múlva, vagy még késöbb. Kár. Kérdeztem töle, hogy milyen olcsó telefonjai vannak. Mutatott egy ocsmány Sagem-et. Itt csomó mindenkinek Sagem van. Mondtam, hogy kösz nem, és kérdezte, hogy valami LG vagy Samsung vagy Nokia van-e. Mutatott egy gagyi Nokiát, sajnos a nokia gagyit is gyárt, dehát az N93ból nem lehet megélni, na mondtam hogy nem, utána mondta hogy LG az nincs neki, de van Samsung. Megmutatta. Állati könnyü volt, kinyithatós, fekete, kelül kicsi kijelzö, Bluetooth, infra nuku, de nem is arra kell, külsöre viszont nagyon bejött, úgyhogy kérdeztem mennyi. Mondta hogy 150 euro. Eléggé sokalltam a dolgot, de Johannes mondta hogy ez tök jó, ezért gondoltam félreértettem valamit. Megkérdeztem mégegyszer, akkor már 115öt értettem, és Johannes is mondta, hogy ja, annyi. Kicsit hezitáltam, aztán számonként elmondattam a csávóval, mondta hogy 7, 5. Hoppá! Csak 75! Az télleg jó! Mondtam hogy várjon telefonálok egyet Anyunak. Aztán mondtam neki, hogy jöhet, megveszem! Persze kértem belöle egy bontatlan dobozost. Aztán kibontotta, kikódolta rögtön, addig én felvettem a lóvét a bankautomatából, aztán kipróbáltam a magyar kártyával, és ment. Királyság. Johannes még vett egy Bluetoothos USB kütyüt az ö telefonjához, aztán fizettünk és mentünk. Amúgy innen a boltból, ilyen kicsi fülkékböl lehet telefonálni minden országba egész olcsóért. Magyarba 0.35 euro percenként. Utána az ORANGE bolt elött beleléptem egy kutyaszarba, de csak a boltab kezdtem érezni. De kijöttünk, hogy átmenjünk a másik ORANGE boltba, mert nagy volt a sor. Kifele már figyeltem a kutyaszarra. Sikerült nem belelépni, de nem volt egyszerü, mert nagyon szét volt kenve már. Na a másik kicsi boltban hipp-hopp meglett a kártyám is a telefonba, 30 euroból. Király. Hát 105 euroért egyik szolgáltató sem kínált olyan telefont, ami legalább jól néz ki. Jól jártam. Utána visszamentünk a suliba, aki szembejött és ismertem, annak rögtön megmutattam az új francia telefonomat. Faja. Utána megtaláltam Mélissat, a kis aranyos afro, nemtom hogy eddig hogy hívtam, lehet hogy Mélanienek, de Mélissa a neve mint kiderült, mert ezt írta a telefonomba. Persze a számával együtt. Mostmár 4 szám van a telefonkönyvemben! Utána vele és a barátaival voltam egy csomót. Marha jó arcok. Tök jól elhülyültünk. Aztán kirohantam a szokásos caféhoz, ahol meg kell jegyeznem hogy igencsak régen voltam utoljára, hogy megmutassam Francoisnak is az új telót. Elsöre mondta hogy ocsmány, de láttam hogy csak viccel, aztán mondta hogy télleg egész jól néz ki. Aztán mentem ebédelni a suliba 2 haverjával, akik egy pár. A csajszi csomó mindent kérdezett, meg a srác is. Tök arcok voltak. Marha jól eldumáltunk kaja közben. Vagy 20 percig folyamatosan. Aztán kaja után mentek órára, de nekem még mindig volt 2 óra szabadidöm. Megtaláltam Johannest és a tartozék csaját. De elötte még beszéltem Francois egyik haverjával, aki kosarazik, hogy mikor és hol van a dolog. Szerda csütörtök az edzés. Kicsit ott ültem Johannesékkel a füben, aztán inkább felültem egy padra, mikor felszabadultak a helyek, mert becsöngettek. Nézegettem, és állítgattam a telefonom, mikor Mélissa jött, kérdezte, hogy leülhet-e. Mondtam hogy ja. Dumáltunk, aztán szépen lassan odasereglettek a haverjai, aztán jól elvoltunk megint. Mutattam nekik a magyar ABCt a sok kettös betüvel, meg rajzfilmekröl, meg szavakról és nyelvekröl dumáltunk, és röhögtünk. Aztán odajöttek Johannesék is, akkor meg öt kérdezgették, mert öt még nem látták ezek a srácok. Utána volt egy matekunk, Mélissa mellett ültem, aztán meg Johannessel, 2 sráccal és 2 csajjal mentünk kajálni, és Johannes visszahívott egy szendvicsre. Azért ettem, mert Héléne ma éjjel fog csak hazaérni, mert ment TGVvel Párizsba tárgyalni. Jól tettem, mert mikor Francois hazaért, egy kólával és némi keksszel állított be a kezében, hogy túlélje ezt a napot, amit nyilván nem nekem vett. TVt néztem, itt is adják a Smallvillet, meg kicsit dumáltam Maximmal. Most egy Clioja van, illetve eddig is volt, csak most eladta sajnos az Audit. Eddig 2 kocsija volt. Nembaj, legalább egyszer vitt az Audival. Az kemény volt. Ja és neki is 6630asa van, tudja mi a jó telefon! De most fog venni egy LG Chocoletet. Az is jó. A kaja az volt hogy a hütöben a Kinder Pingui mellet volt egy zacsi, amiben volt valami. Ki se bontottuk, csak be a mikroba valahány percre. Francois telefonált. Egyszer csak egy állati nagyot durrant a zacsi a mikroban, ami egyébként olyan volt mint egy zacskó Györi Édes. Gondoltam ha már felrobbant a kajánk, akkor már itt az ideje hogy kikapcsoljam a mikrot. Kibontottam a zacsit, illetve csak egy kicsit még jobban széthúztam a már alapból sem kicsi lukat rajta, ami lehet hogy a robbanás miatt lett. Nos a zacsi tartalma úgy 6 db kicsike csirkecomb volt, és még épségben voltak. Úgytünik voltak túlélök. Megettem mind aztán még egy kis sajt. Francois szardíniát evett. Ezt a szót a telefonom szótára is csak a szar-ig ismeri. Utána fájt a Francois háta, ahogy letettem, valami olyan baja lehet mint nekem van, ezért megmutattam neki a csúcs, négykézláb pucsít-homorít gyakorlatot és a társait.
- 2006-09-13 20:59:23 :: Várgedő Lajos :: Ugy latom a 7. nap kimaradt, de most ittvan, csakhogy tljes legyen a dolog.
7. NAP 2006. 09. 07. csütörtök
Elég fáradtan ébredtem ma, ez kihatással volt az egész napomra, de néha azért felpörögtem, ha olyan volt a szitu. Az elsöóránk rögtön a hadarógéppel volt, semmi extra, nem kellett írni semmit. Utána volt 2 lukasóránk matekig,de itt majd lesz 2 TPE óránk, ami valami olyasmi, hogy mindenkinek elöadást kell tartani valamiböl, valószínüleg nem én leszek az elsö, de ha mégis, akkor biztosan nem fogom szeretni! Ezalatt a 2 óra alatt kicsit mászkáltunk a városban, a nagyszájú gyerekkel, a német sráccal, meg az utánfutócsajával. Ja, és kajáltunk egy kicsit a német gyerekkel, ö is többet eszik, mint itt az átlag, de szerintem az asztal alá tudnám enni, ha úgy adódna. Aztán vettünk elemet a srác szótárába, utána a vasútállomásra mentünk a nagyszájú gyerek miatt, mert valami vonattal jön majd a tesója, megnézte hogy mikor, majd kijövök ide TGV-nézöbe!!! Aztán meglátogattunk egy koonditermet, hogy Johannes tudja, hogy mennyi az annyi, mert gondolom akar gyúrni, szörnyü! Amúgy kicsit magasabb nálam, és talán a válla is szélesebb kicsit, tipikus német srác, 10km-röl megmondod hogy német, szöke enyhén zselézett haj, kék szem, tiszta, világos arc. A matek órán kettös érzésem volt, az egyik az, hogy de jó, itt többet értek, mint általában, a másik, hogy állati szájbarágós a dolog, és amúgy meg már mindent tudok. Úgy néz ki a golog, hogy mindig mindent le kell írni amit a tanár mond, mindig vannak példák is, hogy megértsük, ezért többször is le kell írni ugyanazt, csak más számokkal, legalább megtanulok egy-két matekos kifejezést pontosan leírni. A baj csak az hogy 2 mondat közt annyi szünetet tart a faszi, hogy addig kimegyek szendvicsért, visszajövök, és még meg is eszem. Emiatt még szájbarágósabb érzésem van, és még unalmasabb. Amúgy azért tudtam csak leírni amit kellett, mert beültem egy csaj mellé, akinek nagyon aranyos arca van, kicsit afro, mondta is hogy Kongó mellöl jött Afrikából, de vagy másfél fejjel alacsonyabb nálam, és deszka, de valahogy szimpatikus, mint barát. Már el is képzeltem hogy fogom szigorü tekintettel, és erös kézzel, odébb tessékelni, aki beszól neki. Tehát, matekon halál kus, senki nem mer megszólalni, a prof is halkan beszél, tiszta horror, ö meg ott mutatja hogy mit írt le, meg a szótáramat elveszi, és kijavítja benne a rossz névelöt, mindezt egy szó nélkül. Nagyon rendes csajszi. Óra után meg elkezdtünk dumálni, aztán odajöttek a barátnöi is az osztályból, de már lenn voltunk a földszinten. Mondták hogy nyugodtan egyek velük a suliban, és hogy szóljak róla a cserediákomnak. Fel is hívtam Francoist, hogy most nem eszem vele, hanem inkább 3 csajjal ebédelek. Azt hogy egyik se jön be, nem említettem. Kaja elött még kimentünk a folyópartra, ott dumáltunk egy órát, mert nagyonnagy sor volt. Mire visszaértünk, addigra már csak szimplán nagy sor volt. Ma mázlim volt, nem véres húst adtak, de azt mondták hogy sürün van. Kaja közben elmeséltem nekik, hogy kóstoltam csigát. Szarrá röhögték magukat, mire rájöttem, hogy csiga helyett lépcsöt mondtam. Aztán én is röhögtem velük, mikor rájöttem, mi van. Kaja után közgázos órám volt, mint az esti e-mailekböl kiderült, közgáz tagozaton vagyok, nekem még így konkrétan nem tünt fel, hogy Jé! Közgáz tagozaton vagyok, de tényleg van egy beütése. Sajnos nem a friss ismerös csaj, Mélanie mellé ültem, mert nem volt hely, hanem az utánfutó csaj csúnya, magas, fogszabályzós barátnöje mellé. Nem értem hogy a csúnya csajoknak miért adnak fogszabályzót, csak rontja a helyzetet, bár neki ez már gyakorlatilag nem számít. Mert egy jó csajon még kibírja az ember, mert arra gondol, hogy egyszer leveszik majd úgyis, és akkor még jobb csaj lesz. Na, tahát ö ült a pad jobb oldalán, én meg a bal oldalon, tölem balra a fal, úgyhogy nem volt hova menekülni, mikor beült mellém, de azért kicsit közelebb húzódtam a falhoz, és kinéztem az ablakon, hogy felmérjem a lehetöségeimet vészhelyzet esetére... Az ö jegyzeteit nem tudtam már másolni, mert csúnyán írt, és mert annyira elfordítva tartotta a lapot, hogy az nekem szinte fejjel lefelé volt már. Ebben az órában rájöttem, hogy sokkal jobb a szép, de deszka Mélanie mellett ülni, mint itt, az amúgy szintén kismellü, de csúnya csaj mellett. Mélanie sokkal kellemesebb társaság. A maradék két órában mellette ültem, szünetben pedig próbáltam lezázni Johannest, és az öslakosokkal lenni inkább. A heti 4 franicia órából 2re kiírtak helyettesítötanárt, egy öreg nyaneszt, vele is volt egy óránk, bemelegítésnek megint a szokásos kérdések, név, keresztnév, születési dátum, most már visszafelé is le tudom írni, 19/05/1988 Utána Föci jött, és azt kell hogy monodjam, hogy állatira tetszett! Nem olyan bealvós óra, mint otthon! Szerintem egész sok dolgot megértettem. Európáról tanulunk, a földrajzi helyzete volt, frankón ez volt eddig a legjobb óra, én sem hittem, hogy egy földrajzóra izgalmas lehet, de tényleg az volt. Európa különleges helyzetéröl volt szó, a magyarok vándorlását is említette a prof. A lenyeg kb az volt hogy Európa Ázsia fokvárosa. cop és finisterre szavakat mondta a csávó. Meg néztünk müholdfelvételt Európáról, és azt is tök jól elmagyarázta, hogy hogy csinálják az ilyeneket, nem az infravörös kamera mi alapjaán jeleníti meg a képet. Marha praktikus a dolog, így elsö benyomásra. Tetszik. Aztán enniy volt mára. Itthon meg bezuhantam az ágyba, és aludtam egy kicsit, mert marha fáradt voltam. Dumáltam Francoisval is, kérdezett a csajokról akikkel kajáltam, azt hitte hogy nyomulni akarok valamelyikre, de elmagyaráztam neki, hogy nem jön be Mélanie, mert nincs melle, amúgy sein a mell franciául, na, és erre vacsinál elmondta Hélénnek, azt a mondatot teljesen megértettem. Szép a csaj, de nem jön be neki, mert nincs melle. Na, király. Amúgy beszéltünk arról is hogy elköltözünk vidékre, már csomó hirdetést végignézett Héléne, már csak úgy 6 van, gondolom azokat majd meg is látogatjuk. Francois marhára nem akar kiköltözni Libourne-ból, mert ittvannak a haverjai, tökre meg tudom érteni. Héléne meg szeretne egy medencés házat, hogy esténként úszhasson, mert azt nagyon szeret. Francois meg utál úszni, öt ez nem érdekli. Amúgy nem költözünk messze, csak úgy 10 percre, kocsival, persze ez sokkal rosszab mint 5 percet gyalogolni a suliba, meg ha valahova menni akar Francois akkor meg kell majd kérnie Hélénet hogy vigy be kocsival a városba, nem úgy mint most, hogy gyalog minden 5 percre van. Ez tényleg különbség. Persze még nem tudni hogy mikor költözünk, majd alakul.
- 2006-09-18 10:43:58 :: Várgedő Lajos :: 13. NAP 2006. 09. 13. szerda
Ma tesi volt az elsö óra. Tegnap este megkérdeztem smsben Johannest hogy holnap mi lesz tesin, de nem tudta, mondta hogy ö hoz úszócuccot is. Na, vittem én is úszócuccot, a szatyor a kezemben, tesicuccot, a kis narancssárga tásmásik kezemben, és a táskámat, a hátamon. Kicsit sem volt sok cuccom. Megbeszéltük, hogy 8kor találkozunk a suliban az udvar közepén, a kosárpályán. Mondanom sem kell, hogy megint késésben voltunk Francoissal, de megint miatta, mert még kért pénzt Hélénetöl, mert tegnap nem volt itthon. Én már rég kész voltam, és csak vártam, míg fel le rohangál hogy megkeresse Héléne táskáját, amiben a pénz volt. Pont mint otthon, csak otthon én keresem Anyu táskáját, hogy tudjon nekem lóvét adni. Nem egy ritka eset. Itt sem az. Na, ahogy kiléptünk a házból csörög a francia telefonom, Mélissa hív, hogy hol vagyok. mondtam hogy még 5 perc és ottvagyok. Valamit magyarázott amit nem értettem, aztán mondtam hogy mingyá ottvagyok, és letettük. Francois mondta hogy lehet hogy busszal megyek a tesi órára, mert van egy terme a sulinak kicsit messzeb is, és oda busszal megyünk. Gondoltam, hogy akkor ezt magyarázta Mélissa, ezért mondtam Francoisnak, hogy akkor futok, nehogy lekéssem a buszt. Kicsit durva volt elfutni a suliig úgy hogy minden kezem tele volt. Nem is tom, hogy a telefont melyikbe fogtam. Elég gyorsan sikerült odaérnem a suli elé, a busz épp benn állt, gyorsan felhívtam Mélissát, hogy hol vannak. Mondta hogy az udvar közepén. Huhh, akkor nem busszal megyünk. Király. Befutottam az udvarra, ottvolt Johannes, a csaja (nem a nöje, aki mindig vele van. nincs nöje), Mélissa, meg a barátnöje, aki szintén rendes. Elindultunk a tesi órára. Gyalog mentünk, nem volt messze, úgy 5-10 perc lehetett. Tesin volt kis bemelegítés, de én már eléggé be voltam melegedve. Mondtam is, hogy én majd 10 perc múlva csatlakozom az osztályhoz. Aztán futottunk sokat, de maximum 500 méter volt. Szerencsére. Volt valami hülye futás sorozat, hogy van egy pont, ahonnan mindenki indul, és 30 mp-ig fut. Ahol van ott megáll, 30 mp pihenés, utána meg visszafele futás 30 mp-ig, és mindezt 3x. Na elsöre elfutottam 200m-ig, aki utánam volt, az 160ig ment, de a többség 130on nem jött túl. Visszafele már nem értem vissza a kiindulópontra. Aszittem több pihenö lesz. Csak 170m-t tudtam futni. Aztán beálltam 140re az utolsó 2 körre, de volt 2 gyerek aki végig 150et csinált. Utána rögtön megmértük a pulzusunkat, nekem 180 volt. Késöbb még kétszer megmértük, akkor már 120-120 volt. Eztán még egy kis futás, aztán mentünk tusolni. Összesen 4en voltunk fiúk itt. A többi mind csaj. Az összes fiú handballra ment. a Basketen meg csak csajok vannak. Itt nyomták mellettünk, a futópálya mellett a 2 kosárpályán. Jó hogy nem azt választottam... A handball az valahol máshol volt, nemtom hol. Természetesen az öltözök szeparáltak, nálunk tátongott az ürességtöl, a csajoknál kicsit zsúfolt lehetett. Paráltam, hogy Johannesnek jobb felsöteste lesz, mint nekem, mert kicsit magasabb nálam, és a válla is kicsit szélesebb. De szerencsére nem nagy cucc. Neki is feltünt hogy nekem van jobb felsötestem, ezt onnan szürtem le hogy megkérdezte tölem, hogy mit sportoltam. Mondtam hogy vízilabdáztam meg kosaraztam. Csak hogy tisztázzuk a helyzetet. Tesi után volt 4 óra szabadidönk. Csak a hétfö, kedd a szerda ilyen. Ezek a jó napok. csütörtökön már nincs csak ebédszünetünk, és pénteken meg 3 óra szünetünk van, ebéd+1. De a hétfö és a kedd azok ráadásul még könnyü/jó napok is, csak matek angol és töri van mindkét nap. A szerda az már kicsit rosszabb, mert közgáz és francia van, meg reggel tesi. Ilyenkor nem sokat értek az órákból. Csüt és péntek az meg szar, mert csütön 2 közgáz va, ahol semmit se értek, és egy francia, ahol szintán nem sokat. Meg matek ami uncsi, és föci, ami faja. Pénteken meg van biosz, az türhetö, föci, meg közgáz megint, meg még valami ami nemtommi, mert még nem volt. Ezek nem olyan jó napok. Tesi után toltunk egy szendvicset Johannessel, aztán visszamentünk a suliba. Nem volt senki ismerös sehol. Kivéve egy csajt aki tesin velünk volt, és pár szót váltottam vele. Odamentünk hozzá, meg a haverjaihoz, aztán király volt, mert tesiröl visszafele kiszúrtam egy csajt aki jobban nézett ki mint egy átlag francia, de nem velünk volt, biztos kosarazik. Na, és ö is ottvolt velük. Király. Egy darabig még nem mentem oda hozzá, aztán mikor kiderült, hogy az egyik csaj, aki alacsony és dagadt, az USAból jött, és dumáltunk vele, és megkérdeztük, Johannes volt, nem én!, hogy a brazil csaj nem ismeri-e, mire ö rámutatott arra a csajszira, akit tesi után kiszúrtam, a padon ült egyedül. Gondolhattam volna, hogy nem francia! Hosszú fekete haj, a melleit nem tudom pontosan, mert nem olyan ruha volt rajta, de nem deszka, kicsit nagy segg. Odamentem, aztán dumáltunk vele kicsit Johannessel. Ö is tök jól beszél franciául szerintem. Aztán itt jól elvoltunk ezekkel a csajszikkal, meg srácokkal, de föleg csajszikkal. Király arcok. Ja, az USA csaj ellenörizte, és kijavította az összes csaj angol háziját. Szerintem mióta ittvan, ugrásszerüen megnött a házik nyelvhelyessége. Amúgy ö 2 nap múlva visszamegy USAba, mert nem bírja mentálisan a dolgot. Ezt mondta legalábbis. Hát ez van. Asszem én birom. No, utána a csajszik mentek órára. Johannes meg a csajával maradt, én meg mondtam hogy most megyek, hazaviszem a tesicuccom. Útközben belebotlottam Francoisba és a haverjaiba. Kicsit csöpögött az esö. Beültünk most egy másik caféba, és segítettem kicsit a végzösöknek a deriválásban. A kínai csajnak meg Bélának. Csak azt nem tudtam pontosan elmagyarázni, hogy mikor deriválható egy függvény. Nem tudja valaki? Aztán velük voltam, meg azokkal kicsit akiknek Mélissa mutatott be. Aztán megint Francoisékkal, aztán Francois visszament órára, de maradtam. Néztem hogy mit hülyülnek. Utána visszamentem órára, de elötte még pár szót váltottam a brazil csajjal, aki a barátnöjével beszélgetett. Utána szünetben a titkárságon megkérdeztem Mélissaval, hogy hogy tudok valami nívósabb matekot tolni. Eléggé komplikált a dolog. Egy levelet kell írnom, azzal be a titkárságra, a titkárnövel az igazgatóhoz, az igazgatóval egy matek profhoz, aki majd keres nekem valamit, ha beleillik az órarendembe. Huhh. Amúgy hétfön és kedden van egy kis idöm... Utána visszafele ósszefutottam Camille-lal, a kínai csaj, mondta hogy minden válasz helyes volt, köszi! Király! Még tudok deriválni! Hoppá! Nemrossz! Azt hittem hogy tökre el fogom felejteni, de nem. Illetve nem teljesen. A részletekre már nem emlékszem, az biztos. Utána még egy SES (közgáz), dogát fogunk írni belöle egy hét múlva. Vicces lesz. Nem tudom mit fogok csinálni 55 percig. Amúgy holnap meg föciböl írunk. Az is vicces lesz. Utána még egy francia volt, az unalmas volt, de leírtam mindent amit kellett. Másoltam is az ért kicsit Mélaniról, azért nem értettem mindent, amit diktált. Amit meg csak úgy mondott azt föleg. De ha diktálnak, az jobb, azt kb értem. Meg úgy-ahogy le is tudom írni. Azért az SES, pörgönyelvü prof diktálása nem olyan egyszerü eset, mint a többi. Ja, kitaláltam magamnak egy mondást, óra elöttre. SOS, ez SES! Haha. Elég szar, de nekem tetszik. Francia óra végén már hármas amöbát nyomtunk Mélissaval, annyira unalmas volt a dolog, hogy mondta hogy inkább játsszuk ezt. Mondta, hogy ok, ismerem. Suli után Francoissal ittunk egyet a szokásos caféba, mostmár megnéztem mi a neve, hogy máshogy, mint Grand Cafénak hívnák. Dumáltunk a csajokról. Kérdezte mit gondolok arról a csajról aki a következö barátnöje lesz. Már láttam öt, mert mutatta fényképen, és felismertem a suliban. Mondtam hogy OK a csaj, de nincsenek mellei. Rájött ö is, hogy a csajokon nem fogunk összeveszni, mert neki a kismellüek jobban bejönnek. Utána kiderült, hogy ma nem megyek kosarazni, mert Béla mégsem megy, Frodó meg már mondta hogy csak holnap megy. Tehát holnap Bélával és frodóval megyek kosarazni. Faja. Ma úgy jobban esett az esö, mit eddig. Illetve most hosszabb ideig csöpögött. Mostanában nem jutok valami sürün netközelbe, sorry. Néztünk Lostot és Született Feleségeket gépen. Király volt. Francois mutatott egy állati jó számot. Lehet hogy ez az amit kerestem még mielott indultam ide. Csak ez egy mix volt úgyhogy nem biztos, de ez is marha jó!
- 2006-09-18 10:44:14 :: Várgedő Lajos :: 14. NAP 2006. 09. 14. csütörtök
Ma reggel becsöngetés elött bent voltam a teremben, igaz hogy éppen csak. Egy pörgös SES után 2 szabad óra matekig. Gyorsan megírtam a matek házit, aztán szendvics és Grand Café Francoisékkal. Elmeséltem egy viccet. Sokáig ttott. De volt aki nevetett a végén. Volt aki meg végig nevetett, mert közben hülye fejeket vágtam. Aztán átültem Melissaékhoz, spanyoloztak. Utána mentünk vissza matekra. Ott vártunk a teremnél, mert hamar visszaértünk. Kicsöngetéskor a szomszéd teremböl a brazil csaj jött ki. Ilyenkor mindig állati zsúfolt a folyosó a szünetekben, nem tudtunk beszélni mert ez csak egy 5 perces szünet és ilyenkor jó ha odaér az ember a következö órára, mert a lépcsön csak lépésben lehet haladni akkora a tömeg. Néha meg csak ott állunk egy percig egyhelyben. Nagy a tumultus. Matek után kicsit próbáltam Francois haverjaival lenni, de most nem ment. Inkább felmentem az egyik osztálytársamhoz, aki a suli mellett lakik, Melissaékkal. Amúgy egy csúnya alacsony oszttársam lakik itt, de jófej és Francois ismeri. Azért jöttünk fel mert ma egész nap szemerkélt az esö, és nem akartunk szétázni. Mélissa azt mondta hogy a föci dogára fogunk tanulni, de igazából csak döglöttünk a szobában. Mire megtaláltam a sodokut a TV újságbam, már indultunk is, mert gondolták, hogy már nincs sor a kajára, így 1 óra elött pár perccel. Hát volt sor. Egy darabig be se álltunk, mert a sor vége ázott az udvaron. Aztán megkajáltunk, jó volt ma a kaja, sültkrumpli meg hús, de lehetett volna több is, mert nagyon éhes voltam. Ezt néhány üres kenyérrel próbáltam csillapítani. Kaja közben kiszúrtam egy csajt aki hasonlít a szöke Emesére a felettünk lévö osztályból, csak szebb kicsit. Szöke ö is. Igy a suliban található okés csajok száma 3ról 4re nött. Van egy magas, ez azt jelenti hogy nálam csak kicsit alacsonyabb, hosszú fekete hajú megközelíthetetlen, a szintén hosszú fekete picit nagy seggü brazil, a kicsit kicsi mellü de amúgy szép aki Francois egyik haverja, meg akit most kajánál szúrtam ki. Kaja után még egy jó hangulatú SES óra. Ezek mindig jóhangulatúak, mert óra elején, még néha kicsit közben is kitér a tanár, és szétröhögteti a népet. Persze én csak azért nevetek, mert mindenki nevet. Ha egyáltalán nevetek. Nem mindig szoktam. Utána francia, ahol a fél osztály a föcikönyvböl tanulta Európa földrajzát. Kicsit masszíroztam a combom, mert kicsi izomláz van benn a tegnapi futás miatt, tesin. Utána rajzolgattam a filceimmel. Föcin a doga az volt hogy egy vaktérképen be kellett jelölni a megadott 20 folyót hegyet, szorost, tengert. Egész jól sikerült ez a rész. A másik rész egy kérdés volt, amire kifejtös választ kellett adni. A cím olyan volt mint Babits tanárnönél szokott lenni, de azért 3 sort nem foglalt el, csak másfelet. Eleinte meditáltam hogy vajon mit jelenthet a dolog, mert így egyben nem értettem a kérdést. Valószínüleg ha az órákon mindent értettem volna, akkor a kérdést is sikerült volna megérteni. Aztán rájöttem hogy annak nincs értelme ha csak itt ülök és várok, hátha megértem a kérdést, ezért elkezdtem gondolkodni inkább azon hogy mit írjak, de nem volt olyan egyszerü a dolog! Alaposan át kellett gondolom minden mondatot, hogy egyáltalán van e esélyem leírni, vagy inkább máshogy kéne megfogalmazni, vagy ezt egyáltalán nem tudom papírra vetni franciául. Végülis írtam úgy 10 sort, de hogy egyáltalán a kérdésre válaszoltam e azt nem tudom. Lehet hogy a prof majd azt hiszi hogy tiszta hülye vagyok, nemtom. De legalább írtam valamit. Óra után a suli elött találkoztam Francoisval meg a haverjaival. Dumáltunk kicsit, aztán haza jöttünk aztán ettem, hogy legyen bennem egy kis kraft mert egy óra múlva indultunk kosáredzésre Francoisval. Béla anyukája eljött értünk kocsival, és Frodóval együtt elvitt minket edzésre, közben a fia számára égö sztorikat mesélt nekünk. A srác annyira 'élvezte' a dolgot hogy ahogy megálltunk a kosárpályánál, már ki is ugrott a kocsiból. Az edzésen egész sok ismerös arc volt. Francois haverjai meg egy osztálytársam. Az elején tudatosan visszafogtam magam, hogy ne ugorjak túl nagyot. Aztán a bemelegítés után, amúgy tök hasonló dolgokat csináltunk mint otthon edzésen, tehát mikor ziccereztünk, akkor már úgy csináltam ahogy szoktam. Aztán egyszer beakadt a labda a gyürü és a palánk közé, na és akkor egy srác ugrott, de nem tudta kiütni. Nekem se ment elsöre, kicsit azért már el voltam fáradva. Na, de másodszorra frankón kicsaptam onnan, mint állat. Faja volt! Aztán edzés végén fürdés. Ez itt is ilyen közösségi tevékenység, csak itt több zuhanyzó van, ezért egyszerre vagy 6an zuhanyoztunk. Utána kiderült hogy nem játszhatok meccsen mert már elmúltam 18, max a felnöttekkel. Mondtam az edzöcsajnak, hogy egyenlöre maradok itt, aztán késöbb lehet hogy átmegyek a felnöttbe. Király volt az edzés, élveztem, de dobni még mindig csak ziccert tudok, és a labdakezelésem is elég gyatra maradt. Remélem belejövök majd egyszer. Kicsit játszottunk is a végén, annyi volt hogy kiütöttem az irányító kezéböl a labdát egyszer. Persze az ellenfél irányítójának a kezéböl! Nem játszottunk sokat, és annak is csak a feléig voltam fenn. Edzés után rohadtul fájt a lábam, és hazafelé sétálnunk kellett, de végülis egész jó volt a séta, csak a padkákat nem szerettem. Francois is kosárra fog járni, nem kézire. A csajokról dumáltunk megint. Általában 2 jobb csaj közül ö az egyiket, én a másikat találom jobbnak. Otthon várt rám a 2 emeletnyi lépcsö, de elöször megkértem Hélénet, hogy segítsen írni egy levelet az igazgatónak a matek ügyében, aztán lementem kajálni, hogy eröt gyüjtsek a lépcsök megmászásához. A baj csak azzal van, hogy fáj ha lépcsöt mászok. Föleg lefelé durva nagyon. Na, kajáltunk egyet Francoissal, aztán felmentem a földszintig, ott pihentem kicsit, majd felmentem a telefonomért, vissza a földszintre, hogy miért, azt nem tudom. Talán hogy egy légtérbe legyek Hélénnel, de egy filmet nézett, ami nagyon érdekelte, úgyhogy inkább visszamásztam a szobámba. Mostmár jobban meggondolom, hogy emeletet váltsak-e... Asszem még a fogmosás miatt egy kis lépcsözés, aztán mára befelyeztem. Remélem elmúlik az izomlázam hamar, és visszanyerem a kondimat.
- 2006-09-18 10:44:26 :: Várgedő Lajos :: 15. NAP 2006. 09. 15. péntek
Ma már csak a névsorolvasás elejére sikerült beérni. Persze Francois miatt. A dogákat még nem javította ki a csávó. Utána bioszon próbáltam Yassin-tól ellsajátítani a hülelykujjamon pörgetem a tollat taknikát, de csak egyszer skerült úgy igazán, még van mit gyakorolnom. Óra után leadtam a levelet, amit Héléne írt tegnap a nevemben a matek miatt, de persze átírtam egy másik lapra, hogy olvasható legyen, és szép. Utána ettünk Kebebot egy sráccal, Stéphanal, Johannessel, meg a Finn csajjal, meg egy csajjal akivel Francois össze akar jönni. Utána én még ebédeltem is egyet, mert nem reggeliztem. Utána Francois haverjaival találkoztam, dumáltunk, aztán velük is elentem ebédelni, de már csak egy kis sajtot, meg joghurtot vettem, mert tényleg tele voltam. Dumáltunk a kosárról is, jövö héten kezdödnek a meccsek, hétvégenként lesznek, és nem játszhatok meccseken, csaak a felnötteknél, mert elmúltam 18. Jajjajj! Kemény. Utána véletlenül megnéztem az órarendemet, és láttam hogy 1töl 2ig SES órám van. 1:40 volt. Kicsit megijedtem, hogy most mi lesz, hogy 'lógok'. Frankón elfelejtettem. Egy 5 perc múlva már megnyugodtam, felkészültem, hogy hogy magyarázom el a profnak, hogy elfelejtettem, hogy òrám van, mert mindig 2töl kezdödik a délutánom, kivéve ma, meg kedden, amikor 1kor, és nem néztem meg az órarendem. Elindultam a következö órára, de közben megláttam a nagyszájú osztálytársamat egy padonm, aki kosáron is ottvolt. Na, a lógós!, gondoltam. Megkérdeztem, hogy nincs most óránk véletlenül? Mondta, hogy az csak az elözö héten volt elörehozva 1-2ig, most nem. Eredetileg 4-5ig van a dolog. Mondanom sem kell, hogy ennek nagyon örültem. Én tökre aszittem, hogy ez mindig így lesz, hogy elöre van hozva az óra. Még Mélissa is ez magyarázta, meg át is írtuk az órarendben. Úgy látszik mégsem. Most elöször örültem, hogy félreértettem valamit... Utána volt ilyen állampolgári ismeretek szerü óra, amiböl csak kéthetente egy van. Következö órára beosztottuk az osztályt csoportokba, és mindenkinek egy pártról kell infókat gyüjteni. Én a Le Penes pártról szerettem volna, de most megszívtam, mert most Johannes ült Mélissa mellett, és ök választották azt. Nem akartam egy csoportban lenni Johannessel, ezért maradt a nagyszájú srács, meg egy kis szolíd csaj, valami kamu párttal. A párt nevéböl ítélve csak poénból jegyeztették be magukat. Valami vadászat, természet, politika a nevük. Elég vicces. Amúgy itt 8 párt van összesen amik közül választhattunk. Gondolom nem a mi pártunk fogja megnyerni a választásokat... Utána volt egy óra szünetünk, amikor Mélissáékkal mentünk matekozni, meg angolozni. Jött Johannes is, és marhára berágtam rá, mert folyamatosan okoskodott, meg túlgesztikulálta magát. Állatira idegesített. Föleg akkor mikor Mélissa kérdezte tölem, hogy mi s reklám angolul, mert kaptunk egy képet, ami egy cigi ellenes plakátot ábrázol. Mondtam neki, hogy advertisement. Esse Johannes belepofázik, hogy az nem is az, hanem mondott valami tökmást, mert ha a TVben lévö reklámról van szó, akkor azt máshogy nevezik, és akkor megint elöadta magát, meg a nagy eszét, de nyilvánvaló volt, hogy a reklámplakátról volt szó, de nembaj. Utána meg megjegyezte, hogy ha plakát, vagy újágban van, akkor advertisment. Na, mintha én nem ezt mondtam volna. Utálom ha valaki ezt csinálja, úgyhogy alig bírtam ki, hogy jópofát vágjak a dologhoz, de gondoltam hagyom, hogy hagy nyomassa magát, majdcsak ráunnak a többiek is. Marha nehéz volt megállni, hogy ne nézzek rá csúnyán. Ja, és a pártomat is lenyúlta, illetve, befoglalta a helyemet Mélissa mellett. Most berágtam rá, de aztán leszartam már mit csinál, arra gondoltam, hogy holnap este buli lesz Francois egyik haverjánál. Hogy milyen azt nemtom. Volt még egy SES óránk, ahol visszafoglaltam méltó helyemet. Berágtam ma Johannesre nagyon. Utána mentem haza, de a suli elött összefutottam Linával, a brazil csajjal, és dumáltunk míg meg nem jött a busza, mert ö valahol 20 kmre Libournetól lakik. Ez visszahozta a jókedvem. Ma már vagy 3 napja folyamatosan esik, de igazából csak csöpög az esö. Tehát ha kinn állok a szabad ég alatt 10 peercig, akkor sem történik semmi, nem ázom át. Itthon kicsit dumáltam Maximemal. Utána átmentünk Antoinehoz, és néztük ahogy tolja a WOWot. Szét untam az agyam. Nincs mese, el kell kezdenem WOWozni, különben sok unalmas órám lesz... Aztán hívta Francoist az apja, hogy 5 perc múlva ittvan értünk. Az itt, az nem Antoineéknált jelentett, hanem itthont. Még szerencse, hogy Antoine csak 2 percre lakik tölünk, így 3 percem maradt bepakolni a hétvégére, mert azt most Pierricknél töltjük. Hoztam egy inget a buliba, meg a fürdögatyámat, hogy hátha jó idö lesz, és akkor csobbanok egyet a medencében. Erre kevés esély van, mert láttam az idöjárásjelentést, és már a képekböl is leszürtem, hogy itt nem lesz fürdés. Miután megérkeztünk, nemsokkal késöbb kajáltunk, és Francois elmesélte Pierrick nöjének, meg a féltesójának, hogy a jó mellü csajokat szeretem. Rögtön meg is beszélték, hogy akkor Polinenak, a lánynak, nincs esélye, és igazuk is volt, de inkább nem helyeseltem, már alapból is kínos volt a helyzet. Aztán TVztünk kicsit, itt már a 6. megasztárnak megfelelö sorozat megy, és ma az egyik csaj Pinkkel énekelt duettet. Star Academynek nevezik errefelé. A házhoz kapcsolódó kicsi házban alszom, ahol 3 kis szoba, és egy fürdöszoba van. Francois egy másik szobában van.
- 2006-09-18 10:44:54 :: Várgedő Lajos :: 16. NAP 2006. 09. 16. szombat 2. BULI
Negyed egykor keltem. Csak Francois és én voltunk a házban. Poline tegnap éjjel elment valahová, Pierrick szölöt ment szüretelni, nem mentem mert ahhoz 8kor el kellett volna indulni, a nöje meg dolgozott asszem. Fürödtem, és böttem a hajam, tekintettel az esti bulira. Mire kész lettem már 1 volt. Nem kapkodtam el a dolgot. Utána Francois TVzett. Mondta hogy tudok nevezni, úgyhogy mentem is... Megnéztem az emailjeimet, meg kicsit MSNeztem. Na, a német gyerek felvett, és ahogy felmentem, rögtön írt is. Nemtom mi a francot akar hétvégén, minek ír nekem, hétfön úgyis találkozunk. Mindegy, mert marha jó lekoptató szövegem van. Azt mondtam neki, bocsi, most a családommal beszélek, nincs sok idöm. Ez be is jött. Még elnézést is kért. Még jó! Aztán megjött Fabienne, Pierrick nöje, és hozott kaját a McDonaldsból. McChickent kértem. Utána nemsokkal késöbb megjött Juliette és a pasija, meg Pierrick és Poline is. Juliette pasijával, tök jól elbeszélgettem. A Miami Viceról és a hajamról. Mondta hogy neki is volt hosszú haja régen. Aztán mindenki elment és csak Francois és Poline maradt itt. Néztünk egy filmet, meg utána még egyet, aztán Poline elvitt minket Libourneba a benzinkúthoz, hogy tudjunk venni valami piát, vettünk egy Tequilát, meg otthonról elhoztunk még egy vörösbort. Utána St. Emilionba mentünk, ott kitett minket Poline, és mentük egy pizzeriaba, a többiekkel. Sokat kellett várnunk, mert esett, és tele volt a belsö rész, kint nem lehetett enni. Utána beültünk, boroztunk, aztán vagy egy óra múlva rendeltünk, és kajáltunk. Jó volt a hangulat. Engem is magával ragadott, de nem sokat beszélgettem. Velem szemben ült Camille, a kínai csaj, mellette a legjobb barátnöje, a szöke Audrey, aki kicsit hasonlít Fanny tanárnöre, és mellette Amélie, a barna. Föleg Audreyval és Camillelal beszélgettem. Néha kérdeznek tölem ilyen random dolgokat a srácok, most pl Pierre, akinél a buli lesz, azt kérdezte hogy hány kiló vagyok. Válaszoltam, aztán annyi, kész. Utána beszélgetnek tovább. De így az asztal legvégéröl. Biztos méregetnek. Nemtom. Mindegy. Mázlim volt hogy a csajokkal szembe tudtam ülni. Ök mindig kicsit jobban törödnek velem asszem. Mindig próbálok úgy helyezkedni, hogy Camillelal tudjak beszélni, ha úgy adódik, mert ö rendes velem. Meg most Audrey is az volt. De nem jönnek be, persze azért nem néznek ki rosszul. A suliban az egyik osztálytársam meg is jegyezte hogy a szünetekben mindig tök jó csajokkal vagyok. Hehe. Mondtam neki, hogy köszi, meg hogy ja, hát jobban érzem magam ha jó csajok közt vagyok. Aztán kaja után mentünk egy furgonhoz, de akkor is sokat vártunk. Kicsit már jó volt hangulat, mert 7 üveg bort ittunk a kajával, úgy 15en. Azt csinálták, hogy amikor elment mellettünk egy kocsi, akkor hirtelen vagy 4en kinyitották az esernyöjüket, és a kocsi fölé tartották. Poén volt. Aztán beszálltunk a furgonba, Pier anyja vezetett. Egész jól elfértünk, nem gondoltam volna, hogy egy VW Transporterbe ennyien beférünk. Erröl most az jutott eszembe hogy Várgedö-Wágner. A hely úgy nézett ki hogy a garázs felett volt egy nagy légtér, kb 20x15ös, és ott voltunk. Volt matrac, fotel, kanapé, asztal, szék, minden, meg nagy hely. Ez kicsit szabadabban táncolós volt, de azért nem végig táncoltunk. A csajokkal nem nagyon nyomtam, csak kicsit, föleg ilyen körben állunk dolgok voltak. Hülyültünk is persze, meg volt pia is, és mindenki cigizett, mint egy gözmozdony. Kivéve 4en, asszem ennyien nem cigizünk. Persze be is hánytak néhányan... Elöször talán Frodó, a kosárcsapatból. Aztán Francois is becélozta az asztalt, az állat, és persze az reggelig ottmaradt, csak akkor takarította le. Reggel meg kiderült hogy még valami csaj is behányt asszem. A Tequilamat a vége felé bontottuk fel. Ilyen 1, 2, 3, 4, 5, 6, bumm-ot játszottunk és aki rontott, az ivott. Nos, én igencsak nagy handycappel indultam a francia számok miatt... Meg fejszámolásban sem vagyok valami nyerö. Asszem én ittam a legtöbb Tequilat. Még a buli eleje felé volt egy kis birkózás a matracon, a srác lerántott a matracra, ott nyomtuk. Kicsit alacsonyabb volt nálam, és tömzsi, elég nagy bicepsszel, kicsit szorult helyzetböl, de lenyomtam. Ezzel tisztáztuk az eröviszonyokat. Lehet hogy Johannessel is kéne egy ilyet nyomnom, jól beledöngölném a földbe, az tuti! Tehát jó volt a buli, úgy 5-6 körül aludtunk el. Nekem egy fotel jutott, nem panaszkodhatok. Volt aki a földön aludt. Ágy csak egy volt, de volt sok matracnak használható cucc.
- 2006-09-18 10:45:18 :: Várgedő Lajos :: 17. NAP 2006. 09. 17. vasárnap
Reggel kicsit összeszedtük a szemetet, aztán mindenki elhúzott, mi maradtunk Francoisval, mert a faterját vártuk. De ottvolt még Tibault is. A kocsiban hazafelé kicsit megéreztem a tequilákat, de nem kívánkoztak ki szerencsér Kicsit pihentem aztán ebéd. Ittvolt Francois másik féltesója is, ö 20 felett van, meg a nagyija is. Véres husi volt a menü, de az én szeleteimet megcsinálta rendesre Pierrick. Kaja után mentünk aludni Francois is meg én is. Néha felébredtem, és csak annyit láttam hogy egy kisgyerek elfut az ablakom elöl. Vicces volt. Eljátszottuk ezt úgy 3x. Aztán gondoltam hogy, jólvan, nyertél, megmutatom magam az új embereknek. Csak mire megfürödtem, hogy kinézzek valahogy, már elmentek. De mondta Poline, hogy a unokaöccse volt. Aztán nemsokkal késöbb vacsora, aztán mentünk haza, Hélénehez. Itthon még kicsit TVztem Hélénenel, meg a mosás kérdését tisztáztuk. Most merült fel másodszorra a probléma. Mondta hogy csak vigyem le a ruhákat és szóljak neki. De mondtam hogy majd azért néha lehet hogy megcsinálom én, hogy tanuljak valamit az életre. Aztán valami hülye parafenomén müsor volt, úgyhogy mentünk inkább aludni.
- 2006-09-22 17:35:34 :: Várgedő Lajos :: 18. NAP 2006. 09. 18. hétfö
11kor kezdtem, mert nem mentem matek faktra, nincs értelme felkelni miatta. Suli elött megírtam a leckét matekra, meg angolra, feltettem a naplót, megismerkedtem a takarítónövel, és a szomorú igazsággal, hogy 20 éves, sexy szobyok csak a filmekben léteznek. Aztán a matek órán rájöttem hogy túlkomplikáltam a feladatot, mikor megpróbáltam rájönni hogy mi is lehet az. Viszont igen erösen vissza kellett tartanom hogy ne röhögjek, mikor a mögöttem ülö csaj megkérdezte hogy honnan tudtam hogy 2000 lesz az eredmény, mert már mikor a prof feltette a kérdést, már rávágtam neki, de ök még kiszámolták írásban! A kérdés az volt hogyha valaminek a 10%a 200, na akkor vajon mennyi lehet az a valami. Hát remélem mindenki átérzi súlyos problémáimat a matekórákkal. Minden apró lépést mondatba foglalnak, és mire felírják a kiinduló 'egyenletet', addigra betelik a fél lap, utána meg 2 sor számolás, és aztán betelik a másik fél lap is, a magyarázattal, és a következtetések levonásával. Aszittem megörülök, mikor megkérdezte a csaj, hogy honnan tudtam, hogy 2000 lesz?? De vagy 5 percig számolták ám! Marha kemény itt az élet. Nem semmi kibírni az ilyeneket. Dehát ök meg kibírják az én nyelvi szintemet, úgyhogy egy szót se szólok, és mindig próbálom elmagyarázni, ha valamit nem értenek matekon. Óra után ettünk egy szendvicst Johannessel, aztán elmentünk egy kis kertbe néhány csajjal, de Johannes csak késöbb jött, mert volt még valami dolga. Mélissa növére megkert, hogy magyarázzak el neki valami matek cuccot, tök jól elmagyaráztam, illetve remélem, mert azt mondta, hogy megertette, és hogy okés volt. 1+(1/x) szélsöértéke volt a feladat, végre valami izgalmasabb. Egész jó hozzá kapcsolódó feladatokat vettek. Volt geometria is, és az is sikerült. Fura, de ö is 1er-be jár, neki mégis jobb a matek így a feladatok alapján. Persze ö science-tagozatos. Volt 2 új csaj Mélissán, a barátnöjén és a növérén kívül, egy nagyobb darab afro, és egy alacsony fehér, egyik se volt valami szépség. Az alacsony lányokat alapból nem nézem meg annyira. Amúgy a fehér alacsonyt Sandynak hívják, de ez nem jelent semmit, vannak kivételek. Töri órán volt egy kis kitérö a demográfiai változások felé, és mikor kellett, benyögtem, hogy l'explosion demographique, és igen! jó volt! Hoppá! Marha elégedett voltm magammal. Most elöször szólaltam meg órán, és hmm, hát igen, ráéreztem a dologra! Nagyon tetszett, és a többiek is örültek, hogy örülök. Király érzés volt. Nagyon feldobott a dolog. Nem úgy, mint amikor matekon Johannes megpróbált valamilyen kérdésre válaszolni, és mikor már egy perce próbálkozott, má én éreztem kínosan magam, látva a prof fejét, meg föleg. De nem hagyta abba, nemtom, nincs-e szeme, vagy mi lehet, na nemérdekes. Angolon meg segítettem egy, illetve két gyereknek kijavítani a hibáit a szövegben, amit elsö órán írtunk, de igazából csak dumáltunk. Óra után a tanárnpvel beszélgettem még egy negyed órát angolul, az osztályról, meg hogy milyen nehéz itt angolt tanítani, hát heti két és fél órában télleg elég nehéz, az biztos. Utána mentem haza, de megálltam még egy újságosnál, és ott meg csak a Citibankos kártyámmal tudtam fizetni, az OTPvel nem. Királyság. Hogy mit vettem, arról csak annyit hogy a címe 3 betünél nem több. Délután újságot olvastam, meg kicsit TVztem. Nincs semmi leckém holnapra. Néhány dolgot viszont el kell intéznem a suliba, pl kell egy fénykép a fejemrl. Vacsi után mutattam néhány számot Juliettenek, Scootert meg Rammsteint, egészen tetszett neki. Azért mutattam ezeket, mert vacsi elött zongorán nyomtam 3 scooter dallamot, amit Anyu kottazott le nekem még anno, vagy 2-3 éve. Elhoztam a fecniket. Na ennyi. Alszom.
- 2006-09-22 17:35:51 :: Várgedő Lajos :: 19. NAP 2006. 09. 19. kedd
Ma 7:38kor keltem ki az ágyból. Tudtam hogy az elsö órám töri, és hogy itt 55re benn kell lenni az órán, aztán aki 00 után érkezik azt már nem tolerálják. Mivel eddig csak ennek a tanárnak, az ofönek az óráiról késtem, ezért ma mpróbáltam a lehetetlent, beérni idöben. Mikor realizáltam, hogy 55ig még 17percem van, akkor kicsit sietni kezdtem. Gyorsan felöltöztem, aztán lefele menet benéztem Francoishoz, aki akor kezdett el öltözködni, mondtam neki hogy ma nem akarok elkésni, ezért megyek. A ház elött voltam 45kor, úgyhogy minden rendben volt, mert a séta a suliig úgy 10 perc. Furcsa volt úgy érkezni reggel a suliba, hogy az udvan nem tátong az ürességtöl, hanem tele van emberekkel. Még egy kicsit dumálni is volt idöm az elsö csengö elött. Nemrossz! Persze még nem igazán ébredtem fel, de sebaj, a lényeg, hogy testben a suliban vagyok, csak ezt várják el, és látják a tanárok. Törin volt a dinamó, mondtam hogy Jedlik Ányos, de a prof mondta hogy ö a motort találta fel, a dinamót igazából Gramm találta fel, aki véletlenül francia. Aztán szó volt a robbanómotorról is, és kiderült, hogy egy szintén véletlenül francia csávó találta fel azt a dolgot, ami még gázzal müködött, és amibe Daimler és Benz csak beleöntötték a benzint a gáz helyett, hátha úgy is müködik, vagy csak részegek voltak egyszerüen, és végülis Diesel is hozzátett a dologhoz valamit, és voilá, így lett a robbanómotor. Igazából aztán az autókészítéshez kellett még gumiabroncs, amit a véletlenül szintén francia Michlein talált fel, és valami viszonylag sík út, amit szintén véletlenül egy francia talált fel. Az utóbbi két dologban lehet hogy van valami, azokról nem hallottam. Tehát itt ha bármit tanulunk, ahhoz biztos hogy van valami köze egy francia csávónak. Na, nembaj, biztos van valami alapja a dolognak, e kicsit el van túlozva a cucc, mert télleg szinte egész órán az volt, hogy ehhez, meg ahhoz, így meg úgy van köze, ennek és annak a franciának. Töri után hazamentem euróért, mert a nagy sietségben itthonhagytam a lóvét, tehát tényleg nagyon siettem. Elkísért Philippe, aki Péli Barnabásra hasonlít, Francois barátja, mert nem volt órája. Itthon találkoztunk Maximmemal, aztán ö meg visszakisért minket majdnem a suliig, mert arra volt dolga. Utána ettem egy szendvicset, hogy legyen bennem valami kaja, de ekkor már Johannes is csatlakozott hozzánk. Utána Philippenak órája volt, én meg maradtam Johannessel. Késöbb Lina és Annika, a csúnya, idegesítö finn csaj, csatlakozott hozzánk. Johannes meg lelépett, mert valami randija volt, de nem volt hozzá sok kedve. Hát azzal a csajjal én se randiztam volna, de nem volt csúnya, csak nekem fiatal, meg deszka. Az én évfolyamomon mindenki 16-17 éves. Tehát kettös érzésem volt. Egy kellemes, a brazil csaj miatt, és egy idegesítö, fusztráló, a hülye finn csaj miatt. Kicsit vontatottan a vége felé, de végülis elbeszélgettünk a szendvicsesnél. Közben arra járt a fekete hosszú hajú ismeretlen, valószínüleg végzös csajszi, aki nemrossz. Itt szerintem ö viszi a prímet. Aztán visszamentünk a suliba, elvoltunk. Repülöztem kicsit Johannes utánfutójával, aki azért jó fej, meg ebédeltünk is. Mélissáékkal együtt. Kaja után egy srác beírta a telefonomba a billentyüzettel azokat a szavakat, amik hiányoznak a szótárból, de a midennapokhoz létfontosságúak. Hát, ha nem is olyan választékosan és akár ismétlés nélkül, mint magyarul, de azért franciául is lehet káromkodni. Aztán volt egy angol, utána kicsi szabadidö, aztán matek. Utána biliárdozni mentünk egy sráccal az osztályból, akivel eddig nem beszéltem sokat, csak röhögtettem angolon, mert velem szemben ült, meg Mélissával,a barátjával, a növérével, meg Johannessel. Én kezdtem, és kirepítettem a fehér golyót. Aztán mikor újra én jöttem, egy lökéssel eltettem egyszerre 2 golyót, mindkettöt a mi szinünkböl. Fain volt. Azán persze nem sikerült semmi. Itt amúgy valami más fajta biliárdot játszanak, kisebb golyókkal, és kisebb asztallal. Olyan mint a snooker egy mini asztalon. Aztán hazafele menet csináltattam a fejemröl néhány képet, de nem kellett volna, mert mikor megláttam magam, hát hogy is mondjam, majdnem elmentem fodrászhoz. Remélem télleg jól fog kinézni a haja, ha megnö, mert most katasztrófa. Vettem még kicsi dossziékat, hogy szortírozni tudjam a tantárgyakat. Itthon magamba tömtem amit találtam, aztán bevágtam a szennyes tesicuccom a mosógépbe, Héléne csak egyszer mutatta meg egy hete, hogy mit hova kell önteni, meg tekerni, és jól csináltam elsöre, királyság! Azért kellett kimosni a cuccom, mert holnap tesi, meg kosár, és holnapután szintén kosár. Utána vacsi, meg volt még számítógépszerelö, hogy egy másik gépet rákapcsoljon a netre, Hélénnek, meg nekem, de nem ért el odáig rendesen a vezetéknélküli hálózat, mert a router a ház másik végében van, úgyhogy majd hétvégén visszajön a faszi hogy csináljon valamit. Néztem a TVben az Olasz melót franciául, de nem értettem sokat belöle. Kivettem a cuccot a mosógépböl, és betettem mellette a szárítógépbe, így már csak a vasalás marad hátra, de asszem azt a bejárönö csinálja, úgyhogy nem nagy cucc a mosás, ha megvan hozzá a megfelelö aparátus.
- 2006-09-22 17:36:09 :: Várgedő Lajos :: 20. NAP 2006. 09. 20. szerda
Reggel csak kikaptam azokat a cuccokat a szárítóból, amik kellettek tesire, aztán összeszedtem magam, ittam egy kis narancslevet, és indultam, Francois nélkül megint, nem vártam meg, nehogy elkéssek. Odafele menet volt idöm veni egy szendvicset a suli melletti boltban, mert nem vártam Francoisra. Ezzel a szendviccsel elértem a 10. pecsétet a kártyámon, így egy ingyen szendvics jár nekem, ha felhasználom a kártyát! Faja! Íy 'csak' 2,4 euro egy szendvics, 2,6 helyett. Hú, micsoda biznisz! Ha fenn lenne a szendvicses a tözsdén, tuti szárnyálának a részvényei, ameddig itt vagyok... Tesin futottunk 3x 40 m-t, közte kicsi pihenövel, mert ma a gyorsaságra 'gyúrtunk'. Múltkor azt mondta a tanárnö, hogy a kitartásra gyúrúnk. Elsöre 6,1mp alatt futottam, ezzel én voltam a legjobb. A következö srác 6,6ot nyomott. Utána toltam egy 6,0-t, ö is javított 6,5-re, aztán harmadszorra ö tolt egy 6,4-et, én meg egyedül az osztályból, lementem 6 alá, 5,9-re. Nemrossz. Hát igen, rövid távon csúnyán alázom a mezönyt. Elsöre mikor a leggyorsabb csajszival indultam párban, kb 10métert vertem rá, ha nem többet. Az átlag idö olyan 8 körül volt. A csajszi ki is szúrta hogy, bakker mekkora lábizmod van má! Még jó hogy kiszúrta, én is megnézném hogy miböl vannak a lábai annak aki keményen bealázna. Kicsit befeszítettem, hogy lássa mi a stájsz. Óra után Johannessel voltam, mentünk a szendvicseshez, hogy egyen, én kértem egy teát. Volt vaníliás, örültem neki nagyon. Aztán nekem is megjött az étvágyam, elhasználtam az ingyen szendvics kártyámat. Királyság, kezdhetem újra gyüjteni a bélyegeket rája. Utána elvoltunk néhány emberrel, és kiderült hogy az brazil csaj barátnöje muszlim vallású, hoppá. Amúgy asszem német órán láttam egy arab csajt ilyen fejkendövel, ö is tuti muszlim volt. Utána Francois haverjaival megnéztem a buliról készült felvételt Pierre kameráján, akinél a buli volt, de ö nem volt ott, csak Frodó, egy csaj aki a Laure-ra hasonlít, Rozi cserediákjára, aztán a Vincent hajú srác, aki szintén Louis, meg egy srác aki Megyóra hasonlít kicsit, de csak a haja, meg az alkata, ö sokat táncolt a kínai csajjal aki nemtom kire hasonlìt, de ottvolt szintén. Utána visszamentem a suliba, próbáltam egy osztálytársam jegyzetéböl SESt tanulni, de nem sokat sikerült megértenem, holnap meg dogát írunk belöle. A csajszinak akkora mellei vannak mint a Borinak, illetve egy kicsit kissebbek, de még így ís túl nagyok. Ö Mélissa egyik barátnöje, valószínüleg a legjobb, mert mellette ül a legtöbbet. Utána találkoztam egy sráccal, aki kosarazik szintén, és mondta hogy a sulinak is van csapata és épp most lesz ilyen találkozó, hogy ki akar jönni. Összesen 3an voltunk, a srác haverjával együtt. Kicsit dobálgattunk a palánkra, aztán mentem kajálni. Linával, meg egy barátnöjével. A szomszed asztalnál, velem szemben, jó arc haverok ültek, kicsit rajátszottam a kajálásra, hogy röhögtessem öket. Kaja után a két csajjal mentünk a sétálóutcába, mert kellett venniük egy könyvet. Miután megvettük a könyvet, és sétáltunk tovább, elment mellettünk néhány srác, és az egyiken baseball sapka volt. És akkor belémcsapott az isteni szikra! Azt sugallta, hogy, Lali vegyél egy sapkát, ami eltakarja a hajad! Hogy ez eddig nem jutott eszembe! Persze ehhez az is kellett, hogy csajokkal legyek, mert így a vásárlás dolog hamarabb eszembe jutott. Be is mentünk egy nagy ruhaboltba, és elkezdtem nézegetni a sapkákat, a csajok meg mondták hogy jó, nem jó. Eleinte semmi jö nem akadt, mert baseball sapkákat néztem, aztán ilyen Picasso kalapot, abban nagyon franciának tüntem, aztán végül megállapodtam egy 13 euros baseball sapka mellett. Volt egy másik jó is, de azt 30 euroért kicsit drágának tartottam. Aztán a kassza fele menet megláttam egy még jobb sapit, szürke volt, és nem az a baseball típusú, hanem olyan kicsit katonás szerü. Na, az állati jól állt, a csajok szerint is, meg szerintem is, de 25 pezeta volt. Micsoda helyzet. Nagyon hamar rájöttem, hogy jobb ha egy jobb sapkával takarom el a gáz hajamat, mintha egy baseball sapkával, ami kicsit túl magas volt, túl nagy silterrel. Úgy gondoltam hogy jobban megéri a jobb sapka, mert sokáig használom majd, az tuti. Meg is vettem, OTP kártyával fizettem. Utána kezdödtek a délutáni órák, de szünetekben mindig felvettem az új sapkám, és kérdezgettem, hogy ki mit gondol. Néhányan azt mondták, hogy annyira nem jó, lehet hogy csak ök mondtak igazat, néhányan, hogy szuper. Nekem tetszik, az a lényeg. Annyira meg tuti nem gáz mint a hajam. Azt is kérdeztem, hogy szerintük nem gáz e a hajam, és erre azt mondták hogy nem. Szerintem nagyon is gáz. A hosszú szünetben megmutattam a Sandy nevü csajszinak a két, szerintem legjobb csajt a suliban, a másodikra azt mondta, hogy télleg szép, mert már látta, az elsöt nem látta annyira, mert rossz szögböl csíptük el. Elég sokat foglalkoztam az új szerzeménnyel. Hazafelé Béla barátnöje, Poline jött velünk és tük jól elbeszélgettem vele, pörgött a nyelvem, mert nagyon fel voltam pörögve, meg mert ilyen támában már elég sokat beszélgettem, ezért nem kellett gondolkodnom sokat a szavakon, vagy hogy ezt most hogy magyarázzam el. Király volt. Arról beszéltünk, hogy mit értek, és mit nem az órákon, meg a dogáról amit írtunk, meg ilyenek. Aztán után elmentünk a TTvel egy nagy sportboltba, Maxime vezetett, Francois elöl, Poline és én meg hátul. A TTröl azt kell tudni hogy hátul gyakorlatilag nincs hely, ki is van matricázva a gyerekzár mellé az ajtóra, hogy csak 150 cm alatt lehet hátra ülni. Valahogy 90 fokban elfordulva, lehajtott fejjel, összegörnyedve befértem, Polinnenal együtt. Öt kitettük egész hamar, de utána se lett több helyem hátul. Itt olvastam el Luca levelét, ami ma jött meg, de 9 napja adta fel. Pénteken lesz idöm válaszoli rá, és remélem még aznap fel is tudom adni, mert ma meg holnap suli után kosár van, és 9re érünk haza, és elötte nincs sok idönk, épphogycsak tömünk magunkba valami kaját. Tetszett nagyon a levél. No, a sportboltban Francois vett egy gatyát kosárra, én meg egy fejpántot. Maxime meg egy víztartályos hátizsákot. Utána mentünk is kosárra. Ma nem Liboureban, hanem úgy negyed órányira egy másik városban volt az edzés, Juliette elvitt minket. Megint ugrottam nagyokat. A végén meg játszottunk 5 percet, és dobtam egy kosarat. Faja. Nem volt idönk dusolni, mert a srác faterja sietett, aki hazavitt minket. Így is csak 9re értünk haza. Szerda az egy sportos nap. Reggel 2 óra tesi, sok futással, utána dél és 2 között lesz a suli kosár edzés, aztán este a kosáredzés. Meg csütörtökön is este. Itthon tömtem magamba egy kis Pizzát Francoissal, meg közbe valami elöételt. A lépcsöket úgy mászom, hogy közben franciául számolom hogy hányat lépek, és ha nem tudom mi lyön, megállok. Elsöre igen darabosan sikerült feljutnom a szobámba a pincéböl. Tanán ezzel megtanulom a számokat. Otthon is mondig számoltam a lépcsöfokokat, csak magyarul. Utána összeírtam hogy mit költöttem, és a blokkokat betettem egy dossziéba. Írtam, hogy fejpánt, egy füzet, és hogy a sapkám, meg hogy melyik hány euro volt. Aztán gondoltam felveszem a sapkámat, ha már így eszembe jutott, és akkor rájöttem, hogy azt bizony elhagytam. Nem vagyok hozzászokva a sapkákhoz, és így egy pár óra alatt még nem sikerült belejönnöm a dologba. Higgadtan kezeltem a helyzetet, bár marhára kiakadtam, hogy ennyire már csaknem lehetek hülye, és mégis. Emlékszem hogy mikor mentünk edzésre a kocsiban, még rajtam volt, meg hogy mikor átöltöztem, akkor felakasztottam a fogasra, aztán utána nemtom. Valószínüleg ottmaradt a fogason, vagy akkor hagytam ott mikor visszaöltöztem, mert siettünk. Na, basszus, tiszta szívás. Remélem meglesz, írtam az edzö csajank, illetve Francoissal irattam neki egy SMSt, hogy elhagytam a cuccot, valszeg az öltözöben. Most nem vagyok valami boldog emiatt. Nemtom hogy veszek-e egy újat ha nem kerül meg. Basszus, kb 7000 Ft volt. A francba!
- 2006-09-22 17:36:55 :: Várgedő Lajos :: 21. NAP 2006. 09. 21. csütörtök
Ma megint Francois nélkül mentem suliba, mert elsö órában SES doga volt. Hát próbáltam mindenhova írni valamit, de volt ahova semmit se tudtam, ezért maximum 9est kaphatok, mert az volt jobban súlyozva. Ha úgy 4-5öt ad rá azmár jó. 20 a maximum jegy itten, nem 5, és a 17 az már olyan, mintha nálunk csillagos ötöst kapnál. Tehát a 20 az lehetetlen. Kemény volt a doga, mert az utolsó kérdéseket nem értettem, nemhogy a hozzá kapcsolódó szöveget! Doga közben kaptam egy SMSt, de nem mertem megnézni, mert ha elöveszem órán a telefonom, akkor a tanár csúnyán beolt, már volt rá példa. Aztán a gyerek mondta hogy csak az idöt szerette volna megnézni, erre a faszi rámutatott az órájára, hogy arra ez való. Hátmég ha doga közben venném elö a telefonom, az durva lenne. Szünetben megnéztem, Andrea, a kosár edzö végre válaszolt a tegnap esti SMSemre! Megtalálta a sapkámat! Hurrá! Nagyon örültem neki. Mondta hogy este elhozza edzésre. Reméltem, hogy megkerül, tökre stresszben voltam az este, hogy mér nem írt vissza. Lényeg hogy meglett! Utána most volt elöször 2 TPE óránk egymás után, ami valami elöadás készítés csoportosan, néhany megadott témával, de azon belül te mondod meg hogy miröl akarsz elöadást tartani. Ez nekem nagyon kemény lesz így franciául, az tuti. Speciális témában kell beszélni, meg mittomén. De még témát se választottam. Magyarul még elmenne. Itt sokat fogok szenvedni... Aztán matek. 3 óra alatt sikerült végre kijavítanunk azt a két házifeladatot. Kicsit továbbmentünk az anyagban, és volt egy francia nyelven is helyes beszólásom. Jee! Óra végén kicsit vitatkoztunk a tanárral, hogy mikor van kicsöngö a déli szünetre, aztán kicsengettek. Kicsit unatkoztam a déli szünetben, ezzelis meg azzal is voltam kicsit, aztán végül Johannessel meg Linával, meg Johannes havercsajával, aki kicsit Lucás, rövid szöke haj, mindeig betüri a pólója hátulját, és olyan fém, négyszög alapú csonka tetejü gúlás öv, de az arca az annyira nem hasonlít. Meg volt ott még az a muszlim csaj aki a Lina barátnöje, neki ilyen nagy segge van, kicsit pörgettyü alakú a csaj. Velük ökörködtem, és közben kicsit távolról, de le tudtam kapni a lokális number one csajt, de nem látszik jól, túl messze van. Majd egyszer talán sikerül. Kajáltunk, aztán megint ücsörögtünk, egészen addig míg órára kellett mennünk. Volt még egy SESünk, ezek jó hangulatúak. Aztán francia a fiatal csajjal. Kemény a csaj, mint Fanny tanárnö. De legalább a 80 éves nyanyesznél dekoratívabb. Illetve ma nem annyira volt okés, valami terep mintás ujjatlan kabátka volt rajta, elég fura volt, dehát itt mindenki azt hord amit akar, minden elmegy, semmi sem gáz, még a hajam sem, annyira. Lebaszta Johannest és Lucát, hogy méé beszélgetek állandóan, aztán Luca mondta hogy, elmagyarázza a dolgokat Johannesnek, erre a tanárnö mondta, hogy ne az órán magyarázza, hanem figyeljenek, mint Louis. Ja, én figyelek, az tuti. De ez után a beszólás után ügyeltem rá, hogy néha máshová is nézzek, ne csak a tanárnöre. Amúgy nem jó csaj annyira, de elmegy. Úgy 30 körül lehet talán. Utána föcin kiosztották a dogákat. Hát nem úgy sikerült, ahogy vártam, úgy 6-8 körül, hanem jobban! 11est kaptam. Faja. A 13 cuccból, amit be kellett jelölni a térképen, 8at találtam el, ez nagyon jó szerintem, ahhoz képest, hogy franciául tök más a neve csomó mindennek, vagy csak egyszerüen nem ismertem öket. Aztán a kérdés 7 pontot ért, abból 3at értem el, de elégedett vagyok. Kicsit volt hiba az irományomban, de föleg csak nyelvtani. Elég piros volt a papír, de a mögöttem ülö srác elkérte a dogámat, aztán mondta, hogy ezek annyira nem gáz hibák, ahhoz képest hogy külföldi vagyok, meg mondta hogy nem írtam baromságokat. Király. Lehet hogy a tanár kicsit felhúzta a dolgot, nemtom, szerintem ha ezt nem én adom be akkor lehet hogy csak 9-10et adott volna rá, a helyesírás miatt, meg mert a térképen nem úgy jelöltem be a dolgokat, ahogy kell, de ezt nem tudtam, nem mondta el, csak utána. Pl a folyókat ki kellett volna szinezni, meg ilyenek. Meg a tengereket is asszem. Meg a szinek is számítanak, hogy milyennel, mit írsz. Johannes 13at írt, de ez nem zavar, biztos elözö évben ezt tanulta. Elégedett vagyok a 11el, így elsöre nem rossz. Suli után mentünk haza, tömtem magamba, ami a kezembe akadta, aztán edzés, visszakaptam a sapkámat, jajj, jó érzés volt, remélem még egyszer nem vesztem el. Védölábmunka volt, meg dobtunk büntetöket, és utána fekvöznöm kellett, mert elbasztam a büntetöket. Télleg elég béna voltam. Itthon kajáltam, ittvolt Héléne gy barátja, aki most válik a feleségétöl, és Héléne viszi a perét, kicsit beszélgettünk, mondta hogy most úgy egy 35 körüli, intelligens, szép, blabla... nöt keres magának, és hogy nem ismerek e véletlenül egyet. Mondtam, hogy most épp nem jut eszembe egy sem. Aztán a francia csajokról dumáltunk, hogy itt délnyugaton, alacsonyak nagyon. Ez igaz. Ez kizáró ok. Azt mondta hogy északabbra magasabbak. Jóarc a pasi, ö is elég magas. Aztán összeírtam hogy nagyjából mit kell hogy utánamküldjön Anyu, mert kérdezte. Számológép, kosárcipö, meg ruhák. Ma vagyok itt 3 hete. Hehe.
- 2006-09-24 10:58:29 :: Várgedő Lajos :: 22. NAP 2006. 09. 22. péntek
Tegnap este edzés után simán hazasétáltunk Francoissal a kosárcuccban. Át se öltöztünk edzés után. Kicsit megáztunk, mert csöpögött az esö, aztán otthon fürödtem. Reggel Francoisnak sikerült idöben elkészülnie, pediég fürdött i! Úgyhogy együtt mentünk suliba, ezen a héten elöször. Elmondhatom, hogy sikerült egy késésmentes hetet zárnom. Ez nagyban annak tudható be, hogy nem vártam meg mindig Francoist, és hogy reggel éppcsak harapok egy falat kenyeret, meg iszom egy kis narancslevet. Az elsö két órán, föcin és bioszon még úgy ahogy képes voltam figyelni. Bioszon Johannes és Luca beszélgettek, erre a tanár, aki állati jó arc, felírta a táblára, hogy kiverem a fogaidat, és még két sort, amir nem értettem sajnos, de az osztály jót röhögött rajta, meg én is az elsö soron. Megint az arab Yassine mellett ültem, és sikerült néhányszor megcsinálnom egymás után a kezemen porgetem a tollamat trukkot. Kiralysag. Most lehet hogy nem irok inkabb ekezeteket, mert marha faraszto, kulon meg kell nyomni egy kicsi gombot a billentyuzeten, es ha elrontom, feljon egy ablak, amit egy nem kezreeso gombbal be kell zarnom. Az ebedszunetben elvoltam, kicsit pihentem, probaltam Lucanak levelet irni, de nem birtam a nagy zajban, ugyhogy nem tudtam feladni ma, mert csak suli utan otthon irtam meg. Nagyreszt a suliudvaron levo kosarpalyan fekudtunk, neha kicsit beszelgettunk, de nem sokat. Se aludn, se beszelgetni nem tudtam igazan... Ez a legrosszabb, mikor csak vegetal az ember. Most irom masodszorra a mai napot, mert kileptem, es elfelejtettem menteni. Nem para... A delutani orakon elegge faradt voltam. Tamasztottam a fejem, nehogy leessen az asztalra. Az nagyot koppant volna. Aztan volt egy lukasorank, azt is valahogy atvegetaltam a suliudvaron dogolve, aztan francian rajottem, hogy a tanarno megsem annyira jo csaj, sot, az elemegy alatt van inkabb. De rendes volt, mert tagoltan beszelt a deiktalasnal, igy az ismeretlen szavakat is le tudtam irni siman, sot olyan is volt, hogy Bori, mellettem lemaradt, es en mondtam neki hogy mit kell irni. Keremszepen, igy megy a dolog! Csak nem ez a megszokott itt, inkabb a hadarok mint az allat, hogy minel tobbet le tudjanak irni a kicsi diakok meg az ora vegeig, abban az 5 percben. Mindig az utolso 5 percben kezdenek el diktalni a tanarok... Aztan Vincenttel, Megyovan, Amelivel, Polinenal, egy magas es egy alacsony sraccal elmentunk egy helyre inni valamit, mert nem volt nekik se utolso orajuk. Megyo rendes volt, mert mindig elmondta hogy nagyjabol mirol volt szo, ha kirohogtek magukat, es epp csond volt. Eloszor arrol volt szo, hogy Poline milye dagadt, es hogy a nagy mellei majd mennyire fognak logni, aztan hogy Amelie milyen szep, es milyen jo, es nagy mellei vannak. Hat a nagy az nem a megfelelo jelzo ra, nekem legalabbis kicsi, de itt mas a mertekrendszer, nem LAL-I az biztos. (ez az S-I-re akart rímelni) Aztán hogy Vincentnek mindig frankón be van löve a haja, tenyleg. Meg hogy a magas srac dagadt. Vincentnek szerintem bejön Amélie, de ennek verbális jeleit nem vettem észre, vagy csak nem fogtam fel, csak azt hogy mindig úgy helyezkedik a srác, hogy testkontaktusban legyen a csajjal. Aztán amikor Poline elment, akkor Amélie elült Vincent mellöl, Poline helyére szembe, ezért valószínüleg nem jön be neki a srác, csak mint barát. Testbeszédböl frankó leszek, az tuti! Mást egyenlöre nem nagyon értek, de ez internacionális. Aztán 2 rendör csávó volt a krimó ablaka elött, kicsit néztek minket, ahogy ott ülünk, de nem jöttek be. Én nem paráztam, már elmúltam 18. Utána még odamentünk a suli elé, de nem jött sok ismerös, aztán hazamentem. Kicsit tudtam netezni, email, MSN, mert Francois még nem volt otthon. Aztán mikor megjött, belépett a szobájába, lebaszott, hogy hogy képzelem, hogy gépezek anélkül hogy megkérdeztem volna öt. De aztán röhögött, csak hülyéskedett. Jófej... Télleg jó fej. Ha jó kedve van. Amúgy elég szótlan, meg sokat játszik WOWot még mindig. Nem hiszem hogy ez változni fog. Aztán megírtam a levelet Lucának, de nem tudtam már feladni, mert elmúlt 8. Most meg csengettek, remélem a pizza jött, amit Francois rendelt. Igen! (M)ennem kell! Fincsi sonkagomba pizza volt, nagyon kevés gombával, úgyhogy jó volt. Alszom, hogy kisimuljanak a vonásaim, mert holnap lesz egy kosármeccs, és 17 és fél évesnek kell látszanom, mert 1989. május 19. születtem. Legalábbis azokon a napokon, amikor meccs van. Amúgy jó a 88 is. Különben csak felnöttben tudnék játszani, de ott egy haverom sincs. Itt meg van több is.
- 2006-09-24 10:59:14 :: Várgedő Lajos :: 23. NAP 2006. 09. 23. szombat
Elfelejtettem este behúzni a sötétitöt, úgyhogy már 9kor felkeltem. Nem tudtam visszaaludni, pedig vagy egy óráig próbáltam! Reggeliztem egy kis lekváros kenyeret, meg müzlit. Két fajta müzli volt. Csokis és csokis mogyorós. H. Mind a kettö gyilkos, de nem volt más választásom, mert már csak fügelekvár volt. Az pedig nagyon rossz! A legkisebbik rosszat választottam, a csak csokis müzlit. Aztán Héléne ment bevásárolni, úgyhogy elvitt a postára, mert már elfelejtettem hogy hol is van, pedig nem nagy annyira ez a város. Kicsit aggódott hogy hazatalálok e, én meg csak röhögtem. Csak hazatalálok már egy tenyérnyi városban! Feladtam a levelet. Itthon kicsit nézegettem egy francia nyelvtan könyvet, hogy fejlödjek. Egész jónak tünik a könyv. Mázlim van, mert otthon ezt sose nyitottam ki, csak úgy elhoztam, hogy hátha hasznomra lesz. Lehet hogyha az utolsó évben tanultam volna egy kicsi franciát, akkor most nem lennének ekkora nehézségeim. Dehát én nem tanulók elöre! Aztán ebéd, utána mentünk meccsre. Benne voltam a kezdö 5ben, 3 csere volt még. Nem sokat ültem a kispadon, épp csak 2x 5-5 percet a 40 perces meccsböl. Persze ez azért van, mert a 2. csapatban vagyok. A jobb csapat ellen játszottunk egy barátságos meccset. Barátságosan elvertek minket mint az állat, vagy 80-20ra. De volt olyan hogy egyedül végig vittem, szlalomoztam egyet a védök közt, aztán bedobtam. Persze hibáztam is eleget. Aztán maradtunk még kicsit meccs után a csarnokban, egy flakon vízzel hülyültünk. Dobáltuk, ittunk belöle és aztán mikor kilyukadt, locsoltuk egymást. Aztán itthon Héléne vasalt mikor megérkeztünk. Francois kérdezte töle, hogy este elmehetünk e Polinehoz. Mondta hogy ja. Aztán kiderült, hogy néha nekünk kell majd vasalni a cuccainkat, de nem baj, Anyu, azért küldd el az ingeimet, mert nem bírok csak pólókból öltözködni! Majd belejövök a vasalásba is. Ma megint csöpög az esö, hogy a rák tépné ki a szívét! Ez a legrosszabb. Lehet hogy veszek egy ernyöt, mert ha meg eláll, akkor elég szar cipelni a kabátomat egész nap a suliban. Megcsinálta Francois a netet a másik gépen. Csak kicsit közelebb kellett vinni a cuccokat egymáshoz, és már ment is. Talán mostmár többet tudok netezni. Aztán elmentünk Polinehoz. Kicsit beszéltem Apuval, felhívott Poline számán, mert megadtam. Aztán föztek valamit a csajok. Francois, Béla, Poline, és az ö egyik barátnöje volt itt. Elmeséltem a hülye szájú emberek próbálják eloltani a gyertyát viccet. Tetszett nekik, a hülye fejek miatt amiket vágtam a demonstrálás miatt. Aztán kártyatrükköket toltam. Nagyon tetszett nekik. Királyság! Egyáltalán nem tudják hogy hogyan csinálom. Alig hiszem el! Pedig télleg csak a legegyszerübbeket tolom! Aztán megint játszottuk azt a 'bözony' nevü játékot, amikor a hét többszörösei és azok a számok amikben a 7 szerepel, helyett 'bözony'-t kell mondani. Csak most kibövítettük egy kicsit. Így sokkal durvább! 3 helyett helló, 5 helyett bye van, és maradt a 7es cucc is. Ja, és ha valaki bözonyt mond, akkor megfordul a kör. Kemény a dolog, de bele lehet jönni! Most már nem én ittam a legtöbbet, hanem úgy nagyjából egyenlöen oszlott el a dolog Béla, Francois és köztem. A csajok átmentek egy másik szobába. Aztán Béla apja jött értünk úgy 11 körül, hazavitt minket. Útközben Francoisval arról beszélgettek, hogy mennyi extra van a kocsiban. Neki is Renault VelSatisa van, mint Pierricknek. Kiderült, hogy azért annyi extra nincs a kocsiban, mint nekünk. Szerencsére! Milyen gáz lenne ha több extra lenne benne! Amúgy Pierrick valami goréja sok Renault kereskedésnek, de hogy hol, azt nem tudom. Talán Spanyolországban, vagy lehet hogy itt Froban. Ezért vannak full-extras Renaultjai. Francoisval megint beszélgettünk a csajokról. Tök jól el lehet vele beszélgetni ilyen témákról! Ez fontos. És az is jó hogy nem egyforma az ízlésünk, de amúgy hasonlóan gondolkodunk. Mondta hogy neki az akkora mell a tuti, amekkora a kezébe belefér. Mondtam, hogy végülis nekem is, csak nekem marha nagy kezeim vannak... Ma este behúztam a sötétitöt. Csak a hétvégén tudom kialudni magam rendesen. Erre szükségem van. Elég gáz hogy a hét vége fele vannak a nehéz napjaim. (Ez most nem egy betét vagy tampon reklám!) Így fáradtan kell megküzdenem a nehezebb órákkal. Kemény! Jobb lenne ha a hét eleje lenne durva, mert akkor kipihenten tudnám venni az akadályokat. Hétközben majd próbálok idöben lefeküdni. Csak úgy nehéz hogy 9re érek haza edzésröl, és úgy nézek ki mint egy madárijesztö... Egy nagy szénakazal van a fejemen.
- 2006-09-26 18:52:40 :: Várgedő Lajos :: 24. NAP 2006. 09. 24. vasárnap
3 hét alatt lemerült a billentyüzetem. Vehetek bele új elemeket. Néztem ki az ablakon, mert nem nagyon van kedvem megírni a leckét, láttam hogy eléggé felhös az ég. Lementem szarni, és ahogy leültem, hallottam, hogy kopog a esö a csö fedelén, ami a szagokat szívja ki a klotyóból. Állatira rákezdett, még jó hogy elörelátó vagyok, és becsuktam az ablakom, mielött lejöttem. Amúgy nagyon megutáltam itt a gravitációs wc-ket. Nemtom ki az a marha aki kitalálta, de az biztos hogy sosem próbálta ki, vagy max csak szárazon. Állandóan felcsap a seggembe a víz, mikor ürül belölem a darabos anyag. Elegem van belöle! És még az a hülye kopogás is a csöben, olyan zaja volt, ami feszíti az ember idegeit. Rájöttem, hogy jobb ha minél gyorsabban végzek, úgyhogy elkezdtem adminisztrálni, aztán húztam vissza a szobámba. Ma nem sok mindent csináltam a netezésen kívül. Kicsit ilyen nyögvenyelösen mennek most csak a dolgok. Lehet hogy mégse aludtam ki rendesen magam, vagy a net fárasztott le. A semmittevés nagyon fárasztó dolog. Próbálom elkerülni, de néha egyszerüen nem megy.
- 2006-09-26 18:53:01 :: Várgedő Lajos :: 25. NAP 2006. 09. 25. hétfö
Ma 8tól volt matek fakt, elozo héten is volt, csak nem láttam értelmét bemenni, de most akartam beszélni a proffal, ezért felkeltem, hogy bemenjek. Vártam kicsit Francoisra, ezért sikerült is elkésnünk, odamentem a terem elé, 8:5 volt, de zárva volt az ajtó, gondoltam inkább nem zavarom meg az órát, úgyhogy nem mentem be, tehát volt 2 szabad órám. Az elsöt egy duci feka csaj, Filo, egy Sandy nevü csaj, meg az ö haverjaik társaságában töltöttem. Mobilról nyomattunk egy kis zenét, és táncoltunk rá, a suliban, a folyosón. A feka csaj annyira belejött, hogy a székeken is nyomta kicsit. Fain volt, levideóztam. Az utána következö órát azzal a csajjaj és a barátnöivel töltöttem, aki Francoisnak bejön. Tanultam egy kis franciát, mert ök is tanultak. Kicsit segítettem nekik az angolban. Aztán mentem beszélni a matek tanárral, mert vége lett a faktnak, amit lekéstem. Kérdezte, hogy mit válaszolt az igazgató a levelemre. Mondtam, hogy azt hogy nem lehetséges, hogy bejárjak már matek órákra is. Mondta, hogy hát igen, mert nem lehet olyan osztályt találni, akinek a matekórai beleillenek az órarendembe, meg mert minden végzös osztály 35 fös, ami a maximum, és annál nem lehet több gyerek egy osztályban, mert van valami törvény erre. De mondta, hogy próbál beszélni egykét másik matektanárral, hogy hátha heti 2 órára be tudok ülni, csak úgy, hallgatózni, nézelödni... Utána még mindig volt egy szabad órám, amikor elmentünk a pályaudvarra Melissaval, Lidiaval a barátnöjével, meg Jeremyvel, egy srác, szintén az osztályból. Valami jegyet akartak venni, de nem sikerült, mert drága volt. Aztán mondtam nekik, hogy megnéznék egy TGVt. Erre kérdezték, hogy mér, még nem láttam? Nálunk nincs ilyen? Mondtam hogy nem, és hogy TGV csak Franciaországban van, meg hogy azért nálunk is vannak vonatok, csak nem ilyen gyorsak, mert elöször azt hitték, hogy nálunk vonatok sincsenek. Biztos valamit rosszul mondtam, de aztán vagy 5 percig ezt magyaráztam... Kellett nekem megszólalni! Na, de aztán tisztáztunk mindent, hogy azért nálunk is vannak gyors vonatok is, de nem ilyen gyorsak. Néztem a menetrendet, de ha megvártuk volna a következö TGVt, akkor lekéstük volna a matekórát, de matek után jött egy, úgyhogy mondtam, hogy én visszajövök majd megnézni. Matekon folytattam az igeidök kiírását egy lapra, mert valami nagyon szájbarágós dolog volt, és az osztály fele sem figyelt, hanem csak néhány csaj. Tehát télleg nagyon szájbarágós volt! Matek után meg mondtam, hogy akkor megyek nézni TGVt, de jöttek vissza velem a többiek is. Mire odaértünk már benn állt a vonat, de még volt 10 perc az indulásig, úgyhogy felszálltam, és sétáltam egyet rajta, állati jó érzés volt! Biztos jövök majd még ide. Tényleg olyasmi mint a filmekben, mondjuk a Mission Impossibleben. Csináltam benn néhány fotót, meg kívülröl is lefényképeztem. Aztán elment. Melissa mondta hogy az sokkal jobb, mikor csak úgy elhúz melletted egy, úgyhogy megnéztem a menetrendet, és láttam hogy 10 perc múlva lesz egymás után 2 is amik nem állnak meg. Megvártuk az elsöt, király volt, de persze városban nem megy 280-nal, de volt egy faja hangja azért így is. Aztán vártuk a következöt, de nem jött, elindultunk visszafelé, és mikor felértünk a másik oldalon a lépcsöböl, akkor ment el a második vonat. Tehát láttam egyet belülröl, egyet közelröl, egyet meg távolról. Király volt. Ez a nap a TGV napja lesz. Szeptember 25., a TGV ünnepe. Mondták is, hogy akkor már vissza se kell mennünk a suliba. Kaja után volt még egy órám, aztán megint nem volt semmi, mert elmaradt a 2 angol, nem volt tanár. Jeremy mutatott egy boltot, ahol játékokat lehetett venni másodkézböl. Gépre, meg konzolra. Kicsit szemezgettünk, de nem volt semmi extra. Kiderült hogy a srác is nagyon szereti az autós játékokat, ö PS2n tolja a dolgokat. Úgyhogy királyság! Végre valaki aki nem játszik WOWot, hanem csak autós cuccokat. Vele voltam ebben a 2 órában, dumálgattunk, de nem sokat, nem olyan beszédes a gyerek, de jófej. Aztán rájöttem, hogy a brazil csajnak nem valami szép a feje. Elég hülyén tartja, meg fura arcot vág, ezért szarul néz ki. Itthon néztem ahogy Francois játszik WOWot... Írtam a rendhagyó igéket a szobámban, aztán lementem a másik géphez mikor végeztem. Persze nem mindet írtam ki, csak azokat amiket úgy találtam, hogy lehet hogy használni fogom. Elég sok rendhagyó ige van! Aztán ahogy leültem volna a gép elé, szólt Héléne hogy vacsi. A kaja kicsit odaégett, de ilyen sonkás tészta volt, még így is jó volt azért. Ez az elsö olyan kaja amit akár otthon is ehettem volna, úgyhogy nagyon faltam! Kár hogy nem volt belöle több. Aztán a kaja vége felé Francois mondta hogy most megy fürdeni. Héléne meg mondta, hogy ne menjen, mert még elötte szeretné kisminkelni magát, mert megy este valahová, 2 perc. Erre Francois mondta hogy ismerem azt a 2 percet, és tudom hogy az egy óra, úgyhogy nem engedem, hanem majd utánam mehetsz. Aztán elindult felfelé. Erre Héléne felugrott az asztaltól, és versenyt futottak 2 emeleten keresztül a fürdöig. Dübörgött a lépcsö. Nemtom ki nyert, én csak simán ettem tovább a sajtom a kenyérrel. Aztán elpakoltam, és mentem kicsit netre.
- 2006-09-26 21:24:09 :: Várgedő Lajos :: 26. NAP 2006. 09. 26. kedd
Este nem fürödtem tegnap, úgyhogy reggel kellett. Siettem, mert Francois is épp akkor lépett ki a szobájából, mikor bementem a fürdöbe. Azért megkérdeztem, hogy akar-e elöttem fürdeni, de mondta hogy menjekcsak. Fürdés után most lvittem magammal a törcsimet a szobámba, mert mindig gyanúsan vizes szokott lenni pedig van ideje száradni ám, mintha más is használná. Aztán megint Francois nélkül mentem, nehogy elkéssek. Töri után volt 4 óra szünetünk, elmentem enni egy szendvicset, aztán magyaráztam kicsit matekot Mélissának, meg Lidianak, mert lesz ma egy matek doga a szazalekokbol. Remelem utana már valami mást veszünk majd, mert ez már az agyamra megy! Aztán fotózni próbáltuk a fekete csajt, de nem nagyon ment, talan egy kép sikerült, mert béna vagyok. De a csajok is segítettek, arcok. Marha jól elszórakoztunk ezen. Ja, és persze alig voltunk feltünöek, szerintem simán kiszúrta a csaj, hogy mivan. Ott ordibáltak, meg magyaráztak, hogy hogyan kerüljük meg öt hogy ne legyen feltünö, kicsit sem volt feltünö, hogy a tök üres udvaron pont ö mellette allunk meg 3an, miközben beszélget a barátnöjével, és aztán odébbmegyünk és guvadunk a telefonomra, hogy hogy sikerültek a fotók... Na, nem gáz... Az egyik fotó szélén rajta van, de épp akkor igazította a haját, úgyhogy a keze egy kicsit takarja az arcát. Talán majd máskor összejön... Igazából béna voltam. Aztán dumáltunk a brazil csajról Francois haverjaival, megbeszéltük, hogy szerintük sem jó az arca, csak a teste megy el, leszámítva a viszonylag nagy seggét. Az utóbbi két napban vele se beszélgettem sokat, mióta rájöttem, hogy nem megy el, mint csaj. Meg a finn, úristen! majdnem nagybetüvel írtam!, csajt is egész jól sikerült leépíteni, mostmár ha odajön, köszön, aztán próbál kommunikálni velem esetleg, de én csak röviden válaszolok, aztán mással beszélgetek inkább. Szerencsére mostmár ritkán jön oda hozzám, inkább Johannest preferálja, mint eddig. Kajánál Lina meg Annika, a finn, Johannessel ettek, én meg Mélissával meg egy másik kicsi csajszival, aki csúnya, de jófej. Fain volt. Jobb szeretek franciák közt lenni, mint másik cserediákok közt. Meg ez jobb is, a nyelv szempontjából is. Kaja után Francois haverjaival voltam, de ö nem volt ott. Adtak nekem sültkrumplit, amit már nem bírtak megenni, mert annyit ettek már, úgyhogy ma állatira telekajáltam magam sültkrumplival, mert a kajához is az volt, és megettem azt is amit Mélissa meghagyott, meg a másik csaj. Kicsit sültkrumpli túltengésem volt ma. Aztán mentem franciára, ahol a tanárnö odajött, mikor adott egy feladatot, hogy értem e. Mondtam, hogy igen, mert csak annyi volt az egész, hogy az E/1re kellett példákat keresni egy szövegben. Persze hozátettem, hogy attól még hogy a Je és moi-kat ki tudom keresni, még nem értem meg annyira a szöveget, de a feladat rendben van. Rendes a csaj,de nem lett szebb, bár szerencsére ma már nem military cuccban jött tanítani. Aztán matekdoga. Huhú. Sok feladat volt, egy csomóan nem tudták mindet megcsinálni, de én is épp csak befelyeztem, úgy hogy az utolsót kicsit összecsaptam, pedig én aztán igazán, egy másodpercet se gondolkodtam a matek részén. Azért tartott ilyen sokáig, mert próbáltam úgy megoldani a feladatokat, mint órán, tehát nem használtam, csak az órai képleteket, ha annak lehet nevezni öket, és csomót írtam szöveget mellé, hogy melyik betü micsoda. Kíváncsi vagyok nagyon az eredményre. Óra elött az egyik srác mondta, hogy ha valaki ennél a tanárnál 13ast kap, az már állati elégedett lehet! Úgyhogy megcéloztam egy 14est... Persze az is belassított kicsit, hogy nem volt számológépem, és kölcsön kellett kérnem mástól. Télleg nagyon kíváncsi vagyok hanyas lesz. Amikor a töri dogát osztotta ki a tanár, még régebben, akkor a mögöttem ülö gyerek elkérte a szótáram, és úgy pár perc múlva, elkezdte mondogatni nekem, hogy 'nem', 'nem'. Néztem, hogy ez most meg mit akar, aztán elvettem a szótárt, és a 'sexe' szónál volt nyitva, ami nemet jenet. Aztán elmagyaráztam neki hogy ez a fiú/lányt jelenti, és aztán leírtam neki egy lapra, hogy 'szex', hogy elégedett legyen. Suli után Johannes próbálta elmagyarázni Mélissának, hogy miért rontota el az utolsó feladatot, de Mélissa mást értett félre, nem azt amit Johannes magyarázott neki, hiába próbáltam, Johannes nem adta fel, csak magyarázta. Inkább otthagytam öket, mielött felhúzott volna a srác, mert megláttam Audreyt. Kicsit álldogáltam ott mellette, aztán mikor indultak elfele Johannesék, mentem és is, remélve, hogy befelyezték a dolgot. Szerencsére már nem sokáig volt szó a matekról, úgyhogy Johannes túlélte ezt a napot is. Az nincs benne az STS szabályzatában, hogy nem verhetek be egyet egy másik cserediáknak. Utána egy kicsit voltunk még Francoisékkal a Grand Caféban, meghívott Francois egy forrócsokira, még jó, mivel múltkor kifizettem a 15 euros pizzáját... De csak azért mert nem volt nála csak kajajegy, és azt nem fogadta el az étterem. Ez Pier bulija elött volt, mikor beültünk vacsorázni egy étterembe a baráti társasággal. Vettem elemeket a billentyüzetembe, kíváncsi vagyok meddig bírják majd. Ma egy kíváncsi napom van. De holnaptól kezdödik a hét szar része, na arra nem vagyok kíváncsi, de sajnos meg fogom tapasztalni... Van szék a szobámban, és lecserélte valaki az ágynemümet, és kivitték a szobámból a szemetet. Gondolom a takarítönö volt az. Ma megin jött valami levél az ststöl, hogy tartsa bennem a lelket, de köszönöm, megvagyok. Írja hogy majd 2 hónap múlva jól leszek. Gondolom a nyelvre céloz. Este kicsit MSNeztem, aztán fürödtem és aludtam. Héléne valami régi barátnöjével elment valahová.
- 2006-09-29 18:11:19 :: Várgedő Lajos :: 27. NAP 2006. 09. 27. szerda
Tesin megint futottunk, kemeny, ha rendesen csinalja az ember. Ma sikerult Francoissal mennem suliba, illetve inkább neki sikerult velem jonnie. Az volt, hogy 8x kellett volna futni 150m-t idore, ugy hogy 4 utan volt egy hossza 10 perces pihenonk. De a piheno utan mar csak 1 kort tudtunk futni az ora vegeig. Mikor beertem a celba, mindiv csinaltam valami vicceset, hogy rohogtesssem a stopperolokat. Egesz jol bejott. Tesi utan ettem egy szendvicset Johannessel, es kozben a napilap hatuljaban talaltam egy sodokut, el is kezdtem megfejteni. Johannes odanezett, kicsit figyelt, aztan odabokott egy mezore, hogy oda irjak 3at, persze mindezt nagy hozzaertessel. Aztan en meg raboktem neki a kozvetlen az a mezo mellett levo mezore, ami 3as volt, es mondtam, hogy itt mar van egy. Nagyesz a gyerek. Na nembaj, utana mar nem adott tobb isteni tippet. Miutan megfejtettem a sodokut, ja tok jo strategiat talaltam ki, ugyhogy lehet, hogy majd holnap is nyomok egyet, hogy teszteljem, na sodoku utan elkisertem Johannest a postara, mert feladott egy levelet a huganak. Visszafele a suli kapujaban talalkoztam Francois egyik haverjaval, akit Clement-nak hivnak, gyorsan leirtam a nevet, mert epp eszembe jutott! Mindig elfelejtem, csak azt tudom, hogy c-vel kezdodik. Na, es egesz jol elbeszelgettem vele meg a haverjaval. Faija volt. Johannes meg elment, szerencsere. Utana Francois barataival voltam kicsit, de aztan inkabb visszamentem a suliba, mert ok mindig porognek, es csak ritkan foglalkoznak velem, mert meg nem beszelem annyira jol a nyelvet, de azert probalok sokat lenni veluk, hogy szokjanak, mert ha majd jol tolom a nyelvet, akkor szerintem nagy spanok leszunk, mert nagyon jo arcok. Na, ugyhogy egy ido utan leleptem, es a suliban talalkoztam 2 csajjal, akik a velunk parhuzamos osztalyba jarnak, a francia tagozatra, es tesin az egyik ottvolt, mikor nevettettem a nepet a celnal. A csaj arca kicsit hasonlit a Dicsev Doriera, egesz szep, mondjuk kicsit alacsony, meg a kormei tul szelesek, ahhoz kepest, hogy csaj. Nem olyan szep kis keskenyek. Ot Poline-nak hivjak, mint Bela baratnojet, a masik csajt meg nem tudtam megjegyezni, mert bonyolult, de v-vel kezdodik. Tehat ok is turhetoen neznek ki, nyilvan nem fogok onszantambol odamenni ocsmany csajokhoz. Veluk tok jol elvoltam, kicsit viccelodtem is mar, es nevettek is rajta, ugyhogy faja. Dumaltunk arrol hogy milyen nekem itt, meg mik a kulonbsegek a solgok kozt, tehat tokre ilyen alap dolgokrol, ami eszebejut az embernek ha egy kulfoldivel talakozik, semmi kulonos, de jol elvoltunk. Jo arcok. Aztan odajott az a srac aki kosaredzesen is ottvan, a suliban is, meg a csapatban is delutanonkent. Az o csaja ismerte ezeket a csajokat, ugyhogy elmentunk egyutt kajalni, es utana meg mentunk a sulikosar edzesre a sraccal, meg a haverjaval, es meg mindig csak 3an alkotjuk a suli csapatat... Nembaj, majd osztodunk, es akkor mar lesz egy csere is! Kosaron semmi kulonos nem volt, dobaltunk, meg jatszottunk. Volt olyan is hogy 3an voltunk a srac, Stephan, ellen, aki a masik edzesre is lejar, mert nagyon jol nyomta. Volt itt meg egy csaj is, aki a lany csapata volt a sulinak, de eloszor fiunak neztem, tehat nem valami szepseg a csaj. Sulikosar utan furodtem, de a masik ket srac nem furdott, csak elkertek a torcsimet, mielott meg furodtem, es jol beletoroltek az izzadt fejuket! NNa, koszi szepen! Kovetkezore inkabb azt mondom majd, hogy nincs torcsim, bocsi. Sebaj, de meg kellett furdenem mert most megizzadtam, mert felig a napon toltuk a dolgot. Aztan mikor kileptem az ajton a csajok meg mindig ott ultek, ugyhogy beszelgettunk tovabb. Altalaban en kerdeztem, meg beszeltem, de azert ok is kerdeztek ezt-azt. Utana SESem volt, es igen!, az elso oran, sikerult leirnom a dolgokat amit a faszi diktalt! Persze most kicsit lassabban diktalta a dolgokat mint amugy szokta, legalabbis nekem ugy tunt. A masodik oran mar megint nem ertettem semmit, mert tokre lefaradtam mar. Azt is kerdezte a prof, hogy a mi dolgozatainkat, Johanneset, meg az enyemet, hogyan osztalyozza? Ugy mint az osztaly tobbi tagjaet, vagy vegye figyelembe a nyelvi nehezsegeinket. En mondtam az elejen, hogy mint a tobbieket, hogy legyen valami osszehasonlitasi alapom hogy hogy allok, a jegyek ugyse szamitanak nekem. Aztan a beszelgetes az osztaly, a tanar, es neha Johannes kozt folyt, en nem szoltam bele, mert nem ertettem sok mindent, ugyhogy nemtom, hogy vegul hogy osztalyoz majd a prof. Utana francian mar teljesen kesz voltam. Azert leirtam amit kellett. Utana hazamentunk Francoissal, egy kis suli elotti varakozas utan. Mondta, hogy o nem jon ma edzesre, de azert en elmentem, mondjuk elotte kicsit fajt a hatam, meg a bal bokam, de jol bemelegitettem, ugyhogy nem volt para. Ma nem volt itt Francois egyik haverja sem, ugyhogy viszonylag kevesen voltunk, ugy 10en a 20 helyett. Mondjuk a mai edzes az nem Libouneban van, hanem kocsival megyunk egy viszonylag kozeli kis varosba, ugy 10percre. Egy TWINGOval vittek engem, az egyik srac anyja. Itt megsincs midenkinek nagy kocsija, vannak kicsik is. De visszafele egy masik srac faterja vitt, egy Landroverrel, abban mar jobban elfertem hatul, de a twingo sem volt gaz. Rendes volt a faszi, egeszen a hazunkig hazavitt. Az edzes jo volt, tetszett. Le kellett jonnom, mert ha mar most elkezdem azt, hogy faradt vagyok, nem megyek, akkor a vegen soha nem fogok jarni. Este megint ittvolt Helene magas kopasz valoperes baratja. Lent beszelgettek a konyhaban, Juliette is ott volt. Kajaltam, aztan probaltam beszelni Francoissal, de o epp furdott, ugyhogy az ajton keresztul mondtam, hogy holnapig szuksegunk van egy orvosi igazolasra, hogy jatszhassunk a meccsen szombeton, hogy meglegyen a licence. Faja, mondta hogy Bela anyja majd holnap tol nekunk egyet, mert elmegyunk hozza suli utan, edzes elott. Nekem majd 2 kell, mert a sulicsapatba is kell egy. Kemeny volt ez a sportos nap, ma marha sokat kajaltam. Reggel ettem egy kicsit lekvaros kenyeret, aztan egy szendvics, aztan ebed, aztan meg egy szendvics, aztan itthon is ettem kicsit edzes elott, es edzes utan is zabaltam rendesen. Ma mar vagy ket hete torott zuhanyroxsaval zuhanyzom, igy nem csak lefele, hanem oldalra is jon belole tobb iranyban a viz. Nagyon izgi a dolog, de azert most mar ideje lenne kicserelni. Mindegy, nem szolok semmit, nem nagy cucc, de azert egy jo zuhanyrozsa jobb lenne. Ma nem hagytam ott a sapkamat az oltozoben, edzes utan.
- 2006-09-29 18:11:35 :: Várgedő Lajos :: 28. NAP 2006. 09. 28. csütörtök
SES volt az elsö órám, tanultuk, hogy hogyan kell jegyzetelni. Speciális óra volt, ezért a tanár színeket is használt a táblán. Aztán megint az az elöadásos óra volt ugyanezzel a jófej tanárral, meg a kemény franciatanárnöve de az elején még csak a faszi volt ott, és megkérdezte valaki, hogy a tanárnö nincs itt? Nem nagyon jön be az osztálynak a csajszi, szigorú, meg büdös. Erre a faszi lehajolt az asztal alá, kicsit keresgélt, majd egy egérpaddal a kezében visszatért az asztal fölé, és közölte, hogy ö nincs itt, de ezt találta. Atom jó fej a csávo. Szétröhögteti az osztályt. Már én is megértek néhány poént, így sokkal jobbak as SES órák. Aztán Melissaék valami környezetszennyezéses témát választottak, úgyhogy én inkább csoportot váltottam, mondták, hogy nyugodtan menjek, ha ez a dolog nem izgat fel, mert 4 hónapig fogunk ezzel foglalkozni. Úgyhogy jobbnak láttam csoportot váltani. Megnéztem mik a lehetöségek, mit csinálnak a többiek. Yassin, az arab, Mathieu, a BMXes srác, és Margaux, a Tokyo Driftes csaj csoportját találtam a legizgibbnek. Sokan csináltak sajtót, egy srác meg Kennedy halálát csinálta egyedül, de ök a francia családokról csinálnak valamit, úgy vettem ki hogy azt elemzik hogy miért vannak családok, ez miért jó, és milyen viszonyok vannak a családon belül. Aztán kiderült mikor már odaültem, hogy kicsit más a dolog, de mostmár nem váltok csoportot. Amúgy lehet hogy nem nagyon örülnek nekem, mert ök így 3asban szeretnek lenni, ahogy kivettem, de majd megszeretnek idövel. Aztán a prof odament a mellettünk lévö asztalhoz, és oda hajolt hozzájuk, ezért a segge ott volt a mi asztalunk mellett. Elkezdtek szórakozni mindenféle tollakkal, hogy dugdossák a seggébe, meg rajzolnak a gatyájára, és amikor a fehét kifestövel nyúlkált a srác, akkor épp megmozdult a faszi, úgyhogy lett egy folt a gatyáján, de csak egy kicsi, de azért látszik. Akkora, mint egy írott betü. Aztán utána mikor nagyon nevettünk, akkor oda fordult hozzánk, és kérdezte, hogy mi van, rajzolunk a fenekére? Na, majd mikor otthon észreveszi a foltot, az vicces lesz... Ugyanis azt a kifestö cuccot csak Margaux, a csajszi kezében látta, de a srác festette meg a gatyáját. Matekon megint leckét rágtunk. Unalmas volt, és ezt még az is tetözte, hogy állati éhes voltam, mert nem ettem még ma semmit. Próbáltam töltötollal írni, hú, tök nehéz, nem lehet rányomni, mert akkor nem bírod megmozdítani, úgyhogy csak finoman megy a dolog. Aztán Mélissa adott egy másikat, azzal már jobban ment a dolog, de még nem jöttem bele igazán. Ez kb most olyan volt,mikor biosz órán bal kézzel tanultunk írni Megyóval, hogy elüssük az idöt, de azért valami haszna is legyen. Matekk után rohantunk kajálni, mert már mindenki marha éhes volt. Mélissáékkal ettem, de ottvolt Johannes is, de most nem irritált be, mert nem szólalt meg. Arról beszélgettek a csajok, hogy Mélissa növérének milyen helyes biosztanára van, mert a csávó, vagy inkább srác, ott ült a mellettünk lévö asztalnál. Aztán mikor kivitte a tálcát, akkor jól megnézték, persze csak annyira, hogy ne legyen feltünö. Aztán kicsit voltam a nagydarab feka csajszival, és a barátnöivel voltam. Azért volt ottnéhány srác is. Ilyen padokon ülünk ilyenkor, oszlopok között, egymással szemben, csak hogy jobban el tudjátok képzelni a dolgot. Eleinte álltam a 2 pad között, amik szembe voltak fordítva egymással, mert az egyik csajnak aki ült nagy dekoltázsa volt, és mindent lehetett látni, de aztán hamar ráuntam a dologra, mert amilyen nagy volt a kivágása, olyan kicsit voltak a mellei, úgyhogy inkább leültem, illetve végigfeküdtem a padon ülök lábán. Aztán kicsit beszélgettünk így, és az a csaj akinek a hasáig beláttam, kérdezte, hogy bika vagyok-e. Mondtam hogy ja. De honnan tudta? Mondta hogy az órám olyan formájú, mint a bika jele, és tényleg, a kivágás, hogy lássam a számokat, ha elfordítom 90 fokkal, akkor ilyen kicsi kör, és felette egy nagyobb félkörív. Faja. Amúgy egész sokan kiszúrták már a királyság 'csajozós' órámat, hát igen, mert különleges. Aztán odamentem Améliehez meg a Vincent fejü gyerekhez, meg volt ott egy harmadik gyerek is, aki a kosáredzéseken is ott szokott lenni, de nem edz, csak nézi. Eleinte úgyéreztem magam, hogy nagyon fölösleges vagyok, mint amikor Margauxékkal ültem a prezentációkészítö órán, de aztán késöbb már velem is beszélgettek, és röhögtünk is együtt, már inkább a társaság részének éreztem magam, mint kívülálló nézelödönek. És Amélie is beszélgetett velem. Eddig kb egy szót sem szólt hozzám. Talán megtört a jég, nemtudom. Remélem én is beletartozom majd a baráti körbe. Aztán SESel folytattuk megint a dolgot, nagyon zsibongott az osztály, erre a faszi beszól, hogy: 'Zen'. Aszittem kiesek a padból, úgy röhögtem. Na jó, azért anyyira nem, de állati komoly volt, akkora átéléssel csinálta a dolgot, még a kezével is nyújtózott egyet lefelé. Aztán mivel a mai napi elsö óránkon a jegyzetelést vettük, fura, hogy ezt itt tanítják, mi csak csináltuk, na tehát hozott egy szöveget, hogy rögtön ki is tudjuk próbálni a tanultakat. Mondta, hogy fel fogja olvasni a dolgot egyszer, és minél jobban próbáljuk meg lejegyzetelni, használjuk a rövidítéseket, meg kicsi jeleket. Felolvasta a címet, erre Margaux megkérdezi, hogy möszijö, a címet is le kell írnunk? Erre a faszi fogta magát, odament az ajtóhoz, és beleverte a fejét úgy 3x-4x, de tényleg beleverte, hallotam ahogy koppan. Nagyon nagy fej a csávó. Na, ez volt a próbajegyzetelés. Utána volt még egy franciaóra, ahol megtanultam, hogy a két pontos i betüt úgy kell ejteni, hogy: jí. Aztán diktált valamit a tanárnö, de már fáradt voltam írni, meg nem is irtam követni, de azért próbáltam másolni a szomszédomról, de mindig le voltam maradva, nem tudtam behozni a dolgot. Nagyon rendes volt a tanárnö, odajott, mert látta hogy nem nagyon írok, és kérdezte, hogy lefénymásolja-e a jegyzeteket nekem óra után. Mondtam, hogy köszönöm, nem kell, elvagyok, másolgatom a dolgokat. Utólag belegodolva, lehet, hogy igent kellett volna mondanom. Na, mostmár mindegy. A töri óránk elmaradt, mert ma valami volt, amire a tanárok egy része elment. Persze a mi tanáraink közül csak a töri tanár volt ott, a matektanárnak biztos hogy eszébe sem jutott elmenni. Töri helyett ettem egy szendvicset, meg Filoékkal voltam, de nem sokat beszéltünk, nagyon le voltam fáradva már. Suli után Béla mondta hogy az anyja mégsem tudja megcsinálni nekünk az igazolást. Akkor felhívtam az egyik csapattársamat, akinek szintén orvos az egyik szülöje, hogy mégiscsak kéne a papír, úgyhogy odajött a suli elé, és elkísért minket hozzájuk, ami messze volt nagyon, vagy negyed órát gyalogoltunk. Persze neki könnyü volt, ö bicajjal volt. Kicsit vártunk a házukban, ami egyben rendelö is. Ez inkább ilyen kicsi kártély szerü ház volt, mint sima ház. Már volt elökertje is, mert már messze voltunk a városközponttól. A csávo egy perc alatt megírta az igazolásainkat. Nem kérdezett semmit, csak a nevünket. Én inkább leírtam egy papírra. Hazafelé vagy 20 percig gyalogoltunk... Edzésre elfelejtettem elvinni az orvosi igazolást, meg a többi papírt ami a licencehez kell, de felhívtam Hélénet, és ö elhozta nekem az asztalomról, mert már kikészítettem, csak elfelejtettem. Rendes volt. Fotos volt, hogy ma meglegyenek a papírok, hogy játszhassunk a szombati meccsen. Hazafelé megint a kosárcuccban mentünk, aztán néztük a TVt, egy tök jó sorozat megy, valami srác, aki tervezett egy börtönt, bemegy oda mint rab, hogy megszöktesse a bátyját. Persze csomóan csatlakoznak hozzájuk. Már a vége fele tart, de nagyon bonyolult a dolog, föleg úgy, hogy csak a képeket értem. De tetszik. Ma nem fürödtem, beállítottam az ébresztöt 6:50re, hogy reggel legyen idöm még hajat mosni. Remélem sikerül felkelnem, mert ha nem, akkor durván fogok kinézni holnap.
- 2006-10-01 19:00:44 :: Várgedő Lajos :: 29-30. NAP 2006. 09. 29-30. péntek-szombat
Most egy parkban vagyok, elöször vagyunk itt, Melissa, Lidia, Johannes meg én. Nagyon szép a hely. Egy padon fekszem, és nézek felfelé, frankón mintha egy ilyen penge, éles képet néznék. Süt a nap, fátyolfelhök mek át az égemagas fák vannak körben. Királyság. Persze a napszemcsimmel figyelem meg a dolgot, azért ilyen faja. Idefele át kellett jönni a vasútállomás felett, és épp benn állt egy TGV, úgyhogy megvártuk míg elindul, hogy fentröl is megnézhessem. Reggel sikerült úgy 7 óra körül kimásznom az ágyból, mert a hajam rendbetétele motivált egy kicsit. Gyorsan megfürödtem, aztán szárítottam, és szárítottam, és szárítottam... Türhetö lett, de nem olyan ahogy szeretném, de azért elmegy. Suliba menet megint egyedül mentem, mert Francois nem lett lesz idöben, de nem azért mert sokáig voltam a fürdöben, hanem mert nem kelt fel egyszerüen. Odafelé láttam a suli második legjobb csaját, a pasijával. A srácnak is olyan haja volt mint nekem, ha 20 percig szárítom, és nagyon jól sikerül. Nemtom miért, de ettöl tök jó kedvem lett. Lehet azért, mert rámnézett a csaj, nemtom. Aztán szembe jött Béla, és Poline, a csaja. Föci volt az elsö óránk, választottunk osztályképviselöket. Poén volt, mi számoltuk a szavazatokat Johannessel, írtuk a táblára meg minden. Mint amikor választottuk a táncot szalagavatóra, de most csak 2 forduló volt, nem 100 Furcsa, de már az elsö fordulóban bekerült egy srác, abszolút többséggel, aztán a második fordulóban a haverja került be másodiknak, a legtöbb szavazattal. Rendes tagoknak tünnek, úgyhogy biztos jól döntöttünk. Óra közben elég sokan bioszt tanultak, mert doga lesz. Johannes felrajzolta tollal a vádlijára a reflex müködését. Én nem tanultam semmit a dologra, erre kb emlékszem, persze nem franciául, és a magyar-francia szótárt itthon hagytam, mert minek is az! Úgyhogy gondoltam hogy nincs sok esélyem a dogaval. A szünetben, ami 5 perc volt, azért belenéztem egy pillanatra a dologba. Doga. A kérdéseket asszem megértettem, bár nem vagyok benne biztos, de a proftól is kérdeztem, hogy mi a feladat, úgyhogy szerintem jól értettem a dolgot. Próbáltam elmagyarázni írásban franciául hogy az ingereket hogyan továbbítja az idegrendszer, szerintem egész jól sikerült, szeretem ezt a témát. Aztán a másik kérdésre is írtam valamit. Megint csak annyit tudok mondani, hogy kíváncsi vagyok hogy sikerül majd a dolog. Utána a maradék fél órában vettük tovább az anyagot, a nagyszünet után. Most nem történt semmi a nagyszünet alatt, nem találkoztam csak egy csapattal, akiket ismertem, és elég fáradtak voltak, úgyhogy uncsi volt a dolog. Biosz után ettem egy kebabot, aztán a suliban is kajáltunk. Johannesnek kicsit szar kedve volt, mert elkezdett hiányozni neki Németország. Aztán utána jöttünk ide a parkba. Ma nagyon le vannak fáradva az emberek, csak én pörgök. Biztos mert péntek van. Ma elmarad egy SES óránk, mert 'Vachemant Monsieur' nincs itt. Most így hívom a jófej faszit, mert valaki egyszer így szólította meg órán. Bár ebben lehet hogy már valami válasz is benne volt, nemtom. Aztán ECJS volt, ez az állampolgári ismeretek szerü óra, kéthetente egyszer. Késtünk róla 5 percet, mert késön indultunk el a parkból vissza a suliba. Megbeszéltük, hogy azt mondjuk, hogy Johannessel eltévedtünk, és a 2 csaj megkeresett minket. Aztán mikor felmentünk a terembe még a csávo kért elnézést, hogy termet cseréltünk erre az alkalomra, biztos ezért késtünk. Vicces volt, de faarccal rávágtuk, hogy ja, igen, ez kavart meg minket. Elöadtuk a Vadászat, Horgászat, természet és tradíció pártról amit a csajszi gyüjtött, én írtam a táblára. Eleinte egész jól ment, de azért volt benne hiba a vége felé elég sok. Óra után a nagyszünetben Johannes egy üveg vízzel arcba akart önteni valakit, aki mellettem állt, de az elugrott, én meg nem figyeltem, úgyhogy telibe kaptam az egészet. A pólóm! Az arcom és a gatyám is tök víz lett, úgyhogy odébb álltam. Az állatok meg folytatták a dolgot egész szünetben. Szünet vége felé elindultam egy osztálytársam után, de messze elöttem volt, úgyhogy csak sejtésem volt hogy hol lesz a francia óránk. Végigsétáltam a folyosón, ahol gondoltam, hogy leszünk, de sehol semmi. Ottvolt a folyosó végén a feka csajszi, aki kicsit örült, és köszöntem neki, erre a másik csaj aki ottvolt vele, megkérdezte töle, hogy ismer engem? Úgylátszik hírem ment a suliban, mert ezt a csajt még sose láttam. Aztán szerencsére megláttam a francia tanárnöt, és mondtam neki hogy nemtom hol leszünk, úgyhogy megyek vele. Kicsit dumaltunk, kedves volt. Órán marhára vizes volt Johannes inge, biztos jól megkapta. Aztán a tanárnö mondta hogy nyugodtan lehet diszkréten rágózni az ö óráján, mert ö is rágózik. Utána a maradék 1 órában suli végéig pár osztálytársammal maradtam, és dumaltunk. Aztán hazafelé Francoisval beszélgettem. Buli lesz nálunk ma este, mert Héléne elment a hétvégére, és mi nem mentünk vele annak a valakinek a szülinapjára, mert meccs lesz szombaton, és ha mi nem megyünk, akkor csak 6an lennének, és az azért durva. Kaptam egy levelet Zsuzsitól, úgyhogy megnéztem. Volt benne egy CD is képekkel. Majd a hétvégén válaszolok rá. Aztán megnéztem az emailjeimet is. Anyu látott egy bankrablást. Hmm. Nemsemmi! Aztán Francoisval mentünk venni piat a buliba estére, mielött még bezárt volna a nagy bolt, mert ott olcsóbb. Aztán készültünk a bulira. Átjött néhány haverja is segíteni. Azt még nem tudjuk pontosan hogy kik fognak jönni. Szépen lassan megjöttek az emberek, már marha éhes voltam, de nem ettünk még, mert vártuk, hogy mindenki megjöjjön. Aztán kajáltunk minicsirkecombokat, meg utána csináltunk pizzákat, késöbb meg volt tészta is. Voltunk úgy 15-20an kb. Néha én szervízoztam a pizzákat, faja volt, tetszett az embereknek ahogy csináltam, illetve gözöm sincs hogy mi teteszett nekik, de örültek, ha én vettem ki, meg tettem be a következö pizzát a sütöbe. Megint mutattam kártyatrükköt azoknak, akik még nem látták, de csak a legegyszerübbet, meg elmeséltem a gyertyás viccet, mondta Antoine, hogy egyre jobb a vicc. Ja, mostmár így kiegészítgetem itt-ott. Ez az a vicc, amikor a 4 ferde szájú csávó nem bírja elfújni a gyertyát, mert ferde a szájuk, és a végén egy normális szájú csávó úgyoltja el, hogy megnyalja a két ujját, és megfogja a lángot. Megmutattam a legegyszerübb kártyatrükköt az asztal másik végén is, és valaki rájött, mert ismerte, na sebaj. Utána már nem mutattam többször a trükköt. Kb addig nem nagyon foglalkoztak velem, amíg ittvolt Amélie és Audrey, de miután ök elmentek, meg még mások is, úgy éjfél körül, és már csak úgy 8an maradtunk, akkor már egészen bennevoltam a társaságban. Dumáltunk, játszottunk, király volt. De elötte is kicsit beszélgettem ezzel-azzal, de amikor elment Amélie és Audrey meg még egy csomóan, akkor jobban odafigyeltek már rám, mert kevesebben maradtunk. Pókeroztam az egyik sráccal, meg dumáltam azzal a sráccal, aki tudta a kártyatrükköt, ja és átmásztunk a szomszéd kertbe, ami egy ovoda udvara, és ott hülyültünk, meg bemásztunk egy elsö emeleti ablakon egy szobába, ahol semmi nem volt, csak középen egy luk, benne egy létra. Mindez tök sötétben marha izgi volt. Csak az én mobilom, meg egy fényképezönek a fényével lemásztunk a létrán, Béla, Paul és Endre volt még itt. Lemásztunk, és lenn már több helység volt, meg 2 lépcsö felfelé, a végükön ajtóval, ami persze be volt zárva. Nem sikerült betörni a srácoknak, én inkább nem próbáltam meg, nehogy véletlenül sikerüljön. Találtunk 1983as újságot, azt elhoztuk magunkkal, meg találtunk ilyen próbababák felsötestét. Azokkal csináltunk néhány komprommittáló fotót. Utána mikor felfedeztük az egész labirintust, akkor visszamásztunk, és lemásztunk az ablakból az udvarra. Utána még kicsit dumáltunk csajokról, aztán játszottuk azt a bözony játékot a 7essel, meg néha a hello, bye, bözonyt is. (3,5,7) Aztán mivel az én ágyamban aludt a kínai csaj, ezért én kénytelen voltam egy fotelban aludni a pincében. Nem voltvalami kényelmes, meg is fájdult töle a hátam kicsit, sebaj, ma csak egy kosármeccsem lesz, nem érdekes. Márha lesz valaki aki el tudja vinni csapatot kocsival a helyszínre. A kínai csaj beállt eléggé, hányt is, de szerencsére nem az ágyamba, remélem. Reggel kérdeztem töle, mondta hogy nem, csak a kukámba hányt, amit aztán a csávója felrúgott mikor felment hozzá 'aludni'. Rajtuk kívül asszem csak egy másik pár fordult meg a jó kis ágyikómban. Béla meg a csaja. Na, sebaj. Remélem nemsokára lecserélik megint az ágynemümet! A kínai csajszi feltakarította a szemetesem környékét, úgyhogy nincs semmi baj. Frodó bátyja is ittvolt, ö is rókázott egyet. Reggel kajálgatunk, dumáltak, dumáltunk, játszottunk megint ilyen bözonyt. Meg kitárgyalták még hogy ki hol sexelt már kinek a lakásában, fürdöszobájában. Elég sokan megfordultak már Francois fürdöjében, és annak minden szegletében, meg mostmár az én ágyamban is, de a prímet ahogy kivettem az Endre gyerek fürdöje, és szegletei vitték. Találtam egy ilyen fejkendöt, amit az a srác hordott, aki rájött a kártyatrükkre, aki itt lakik egy sarokra, Antoine, és éjjel hazament, de már elötte is felpróbáltam a kendöt, mikor dumáltunk, úgyhogy most reggel óta rajtavan a fejemen a dolog. Poén. Én vagyok Libourne kalóza! Ja, vettünk egy Cointrot, többek között, az az a pia amit a szádban kell begyújtani. Nagyon állat volt megint. Asszem én tolom a legjobban a dolgot, mert én hagyom pár másodpercig égni, nemúgy mint a többiek, akik rögtön miután begyújtja nekik valaki, már csukjaák is be a szájukat. Francios mondta is, hogy, igen, ö az én cserediákom! Meg a buli elején mikor még csak a fél társaság volt itt, akkor mesélte a srácoknak Francois, hogy Pierre bulijában birkóztam Alex-el, valszeg ö itt a legerösebb gyerek, mert nagyon úgy adta elö a dolgot, és hogy simán a földbe döngöltem öt egy pillanat alatt. Legalábbis így adta elö a történetet, de persze nem teljesen így történt. Az volt, hogy elöször ö volt fölényben, alul voltam, de kimásztam a kezei közül, aztán kicsit birkóztunk, és jól megfogtam, és lenyomtam. Nem hagyhattam magam alulmaradni. Megjöttek a skacok a McDo-ból, kajáltunk. Tök jó, mert mostmár néha így elhülyülök egy kicsit egy-egy sráccal, kicsit röhögünk, dumálunk, királyság. Reggel mindenki megfürdött, és utána ment csak el. Nagy forgalom volt a fürdöben. Most megyünk kosármeccsre, akadt aki elviggyen minket. Béla, Megyó és egy másik srác, Bastien ottmaradtak nálunk, mondták, hogy még nem tudják hogy meddig maradnak. Elég nagy redva maradt a lakásban, lesz mit takarítani. Nagyon megtetszett ez a kalózkendö, le is fotóztam magam. Majd megpróbálom megszerezni a képeket amiket a többiek csináltak a bulikban, mert én megint nem csináltam semmit. Gyorsan megmostam a fogam, hogy ne legyen piaszagú a szám, aztán indultunk a találkozóra, a meccsre. De azért arra még volt idönk, hogy vegyünk egy doboz cigit Francoisnak. Erre mindig van idönk. Most még öngyújto is kellett, mert otthonhagyta, de ezt csak a benzinkútnál vette észre, úgyhogy azt ott vettünk. Nagyon durva lesz ez a meccs, az biztos. Aludtam vagy 6 órát egy kanapéban, jóesetben! Tuti van egy szagom is, már így mielött bármi izzasztót csináltam volna, dehát ezzel jár a sport, meg a buli. A kettö egymás után meg föleg, de majd meccs után fürdok, elötte nem volt értelme, nemtom Francois minek fürdött meg. Vagy fél órát utaztunk a meccsre, marha messze volt, egészen Bordeaux mellett voltunk, mondjuk az csak 30 km, de szinte végig csak 50nel mentünk. A meccsröl annyit, hogy a terem nagyon szép és nagy volt. Voltak nézök is. Sajnos. De szerencsére föleg a másik csapat részéröl, úgyhogy nagy volt az öröm, mármint a nézötéren. Enyhén kikaptunk, de nembaj, dobtam 4 pontot, egy másik srác meg 5öt, így mi ketten összesen több mint a felét hoztuk össze a pontjainknak, ugyanis sikerült 15 pontot dobnunk. Elég gáz. Az ellenfél 109et nyomott. Van hová fejlödnünk, az biztos! Meccs után hazafelé már figyeltem, hogy ne én szálljak be elöször hátra a kocsiba, mert csak féloldalasan tudtam ülni idefelé, mert volt valami izé jobboldalt az ajtó és köztem, ami miatt csak balról lehetett beszállni hátra. Sikerült középre kerülnöm, így már kicsit kényelmesebb volt a visszaút. Nyomtam is egy poén beszólást a mellettem ülö srácnak, és nevetett rajta. Lehet hogy csak udvariasságból. Mikor hazaértünk, még mindig ottvoltak a srácok a házban, illetve Béla elment, mert neki is meccse volt, de helyett jött Antoine, akijé a kalózos kendö volt, úgyhogy felvettem a cuccot, még egyszer utoljára, és úgy mentem be. Harry Pottert néztek a gépen. Francoisval rendberajtuk a házat, hogy Hélénenek ne tünjön fel semmi majd hétfön, asszem akkor jön vissza. Aztán mondta hogy rakjam össze a cuccom, mert megyünk a faterjához. Amikor beszálltunk a fater kocsijába beleléptem egy kutyaszarba, a francba!, de csak kicsit késöbb vettem észre a szag miatt, mondtam hogy ájjunk má meg, mert szarba léptem. Letöröltem a cipömröl a járdára a cuccot, de a szönyeg is olyan lett a kocsiban egy kicsit, azt mondtam hogy majd leszedem, ha megérkezünk. Mikor megérkeztünk, bevittem a táskám, és mire kiértem már Pierrick le is szedte a cuccot a szönyegröl, úgyhogy megköszöntem neki. Aztán megint ittvolt az a srác aki leskelödött az ablakomban, meg a család többi része. Összeismerkedtünk. Kicsit fejtettem sodokut, de aztán indultunk a fiatalokkal Poline bátyjahoz, vacsizni. Asszem a srác 22 éves vagy 21, és az ö lakásán voltunk, eleinte ö még nem volt ott, mert valamelyik haverjánál lehetett, vagy nemtom. 7en voltunk, de nem nagyon dumaltak velem. De azt kiszúrtam, hogy a srác jól fel van szerelve. Penge tvje volt nagyon, és volt ps2je is. De csak egy focis játéka volt hozzá. Aztán egy fél óra, óra múlva megjött a srác meg 2 haverja. Kicsit beszélgetünk, de velem annyira nem beszélgettek még mindig. Aztán csináltak kaját, tészta volt sajttal és sonkaval. Aztán kaja közben és után már egy csomót beszéltek velem is, együtt és külön külön is. A srác egyik haverja is nagyon szereti a kocsikat, meg a kocsis játékokat, úgyhogy vele rögtön szimpatizáltam. Aztán dumaltunk mindenfeléröl. Csajok, Magyarország, sportok, zene, zene, zene, hasonló típusú zenéket szeretünk, úgyhogy faja, a Rammstein most nem került szóba, aztán voltak mellek, sex, és más ilyen témájú dolgok is. Összességében marha jól éreztem magam. Most volt elöször olyan érzésem, hogy igazán a társaság része vagyok, és kíváncsiak rám. Francois megint mondott rólam valamit, most azt mondta hogy nagyot ugrom, mint állat. Persze rögtön mondták, hogy mutassam meg. Hát nem sikerült bevernem a fejem a plafonba, de nem sok hiányzott hozzá. Király. Meg a kártyatrükköket is mondta. Nagyon rendes. Mostmár tudom mik azok a dolgok amikkel kitünök az emberek közül. Nagyot ugrom, tudok néhány büvésztrükköt, lenyomtam a legerösebb srácot, frankón tolom a Cointrot, és asszem ennyi egyenlöre ami fel szokott merülni. Tehát jól elvoltunk, beszélgettünk, király volt. Nagyon jófejek ezek az arcok, de asszem nem sürün fogok velük találkozni sajnos, mert ritkán vagyunk itt a faternál, és akkor sem fogunk mindig elmenni Fabienhez, és ha igen nem biztos hogy ottlesznek a haverjai. Na sebaj, most nagyon jó volt, az a lényeg. Ez volt az elsö igazi olyan alkalom, hogy úgy beszélgettünk hosszabban. Valószínüleg azért, mert az egyik sráccal, akivel a legtöbbet beszéltem, nagyon sok közös dolgunk volt. Kocsik, McLaren F1, ö látott egyet élöben! Mázlista! Aztán a zene is, bejön neki a house, David Guetta, azt mondták, hogy francia a csávo. Meg az autós játékok. Játszottunk tarokkot megint, és most már nem én lettem az utolsó, hanem a 2. vagy a 3. lettem az 5böl! Meg próbáltam kiejteni az r betüt, de csak akkor négy jól, ha a szó végén van az r, legalábbis azt mondták, de én is így éreztem. Úgyhogy most elégedett vagyok nagyon, állati jó volt ez a nap! Éjjel 1ig maradtunk, aztán jöttünk vissza a faterhez.
- 2006-10-03 18:15:43 :: Várgedő Lajos :: 31. NAP 2006. 10. 01. vasárnap
Ma délben keltem, hogy kipihenjem a fáradalmaimat. Megfürödtem, és elkezdtem válaszolni Zsuzsi levelére, de nemsokkal késöbb már ebédeltünk is, nem tudtam beffelyezni. A napon ültem, és kaja közben végig nagyon tüzött, és hoszúújjú barna póló volt rajtam, kicsit melegem volt. Persze ahogy felálltunk az asztaltól, rögtön jött egy marha nagy felhö és eltakarta a napot. Pedig már terveztem, hogy akkor fürdök egyet a medencében. Aztán visszamentem kicsit a szobámba, de végülis megint kisütött a nap, úgyhogy felvettem a fürdögatyámat, és mentem a medencéhez. Pierrick nöje meg ott napozott félmeztelenül, de nem öt, hanem inkább Pierriceket kérdeztem meg, hogy fürödhetek-e egyet, mondta hogy persze. Fabienne meg adott egy törcsit, aztán visszament félmeztelenül napozni. Elég hideg volt a víz, mert mostanában nem volt valami jó idö, eség sokat esett az esö. De most hogy sütött a nap, és ittvoltunk a faternél, ki kellett használnom az alkalmat, úgyhogy belementem. Úszkáltam kicsit, mert ha megálltam, akkor marha hideg volt a víz. Utána kifeküdtem napozni kicsit, fújt a szél, nem volt annyira fasza, de azért néha rendesen tüzött a nap. Egyszercsak meg jött megint egy marhanagy felhö, és volt benne két kicsi szem alkú luk, és a szél pont úgy fújta a felhöt, hogy a nap a szemek mögé került. Állati durva volt, egy marhanegy felhö közepén egy szempár, amiböl áradt a fény. Mint a rajzfilmekben. Nagyon frankó volt. Utána még egy kicsit visszajött a nap nemsokkal késöbb. Kicsit napoztam, aztán elment teljesen a nap, úgyhogy, mentem a szobámba, és befelyeztem a levelet Zsuzsinak. Utána néztünk kicsit Született feleségeket és mentünk haza, úgy 5körül. Itthon meg MSNeztem kicsit, aztán megírtam a naplót. Vacsira már nem nagyon maradt semmi, mert a buliban minden kaja elfogyott, úgyhogy jobbhíján jégkrémet vacsoráztam, Találtam ilyen Magnum szerüt a mélyhütöben. Aztán néztem egy kicsit egy filmet, valami bordélyházról szólt. Tele volt kurvákkal és volt egy fényképész is, aki ottlakott. Volt egy fiatal csajszi is ott, úgy 12 éves lehetett, akkora kurva lett, hogy nemigaz. Csakúgy mászott rá a 40 éves pasikra. Durva volt nagyon. Ezek a francia filmek! Aztán meg betámadta a 10 éves fiúkat is. De velük nem ment semmire, aztán meg jött az egyik kissrác anyja is, és elverte a csajszit. Amúgy itt elég gyorsan telik az idö, a mostani hétvége csak úgy elrepült, és most úgyérzem, mintha csak egy hete jöttem volna el otthonról. Pedig már ittvagyok egy hónapja.
- 2006-10-03 18:16:28 :: Várgedő Lajos :: 32. NAP 2006. 10. 02. hétfö
8kor már nem tudtam tovább aludni, pedig marhára próbáltam, meg a sötétítö is be volt húzva, de nem ment, kidobott az ágy. Le kéne cserélni már az ágynemüt, de csak a tudat miatt, amúgy nem fedeztem fel semmi gyanùs foltot rajtaerilen csinálták. Azért némi homokot lesöpörtem róla, mert a csajszi simán cipöben aludt... Megfürödtem, és belöttem a hajam, de nem lett olyan jó. Kell vennem egy fasza kör alakú hajkefét, sürü fogakkal, hogy rendesen ki tudjam húzni a hajam. Töriböl doga lesz ma az ipari forradalmakból, úgyhogy kicsit tanultam rá, kiírtam a fontosabb dolgokat egy lapra, de láttam hogy esélyem se lesz, mert ez nem olyan vaktérképes doga lesz, mint a föcin. Ez töri. Franciául... Inkább mentem, vettem sampont, tusfürdöt meg fogkrémet, mert fogyóban volt már nagyon, persze ehhezz elötte fel kellett vennem pénzt, mert összesen 30 centem maradt kp-ben. Benéztem még a postára, hogy feladjam a levelet Zsuzsinak, de már az ajtón se bírtam bemenni, akkora sor volt, úgyhogy inkább mentem enni egy szendvicset, mert már éheztem. Találkoztam a szendvicses mellett egy csajszival, aki volt a buliban, meg egy barátnöjével, meg azz osztályból egy csajjal. Mondta nekik, hogy csomót ittam a buliban, és nem is lettem részeg. Igazából nem ittam sokat annyira, csak ö mindig akkor látott, mikor épp ittam. Meg ez tökre hangulat és gyomortelítettség függö, hogy mennyire érzi meg a piát az ember. Néha már egy felestöl is becsípek, néha meg alig ézrem meg a piát. Utána gyorsan hazamentem, mert nem akartam a 100 eurobol megmaradt 90nel a zsebemben, meg a tusfürdövel és a többi cuccal a táskámban sétálgatni egész nap. Itthon kitettem ami nem kellett, aztán mentem matekra. Úgy egy negyed órával hamarabb értem be a suliba, szerencsére kiszúrt egy csaj aki egy padon ült, és ottvolt a buliban pénteken. Dumált valakivel, de intett, hogy menjek oda. Amélivel beszélgettek, valószínüleg osztálytársak, vagy nemtom. Kicsit velem is beszéltek, jó volt. Föleg azért mert amikor rámtalált Johannes és Lina, akkor csak odajöttek köszönni, aztán hamar le is léptek. Szerencsére. Nemtom, valahogy nem bírom ezeket a hülye külföldieket. Johannes is, egyszerüen nem akar alkalmazkodni, vagy nemtom. Ha valami kicsit is különbözik itt attól ami Németben van nála, akkor mindig jön, hogy Normalement, ez ìgy-meg így kéne hogy legyen, mert mi ezt így csináljuk. Már mikor meghallom töle, hogy Normalement, már mászok a falra. Meg mikor dogát írunk, sose úgy csinálja ahogy kéne. Kihagynak mindig úgy 5 sort a név osztály, és dátum sor után, a cím alatt. Mindig olyanokkal jön, hogy minek? Meg hogy minek mindig dupla lap dogához? Azé bazzeg!!!, mert ezt itt így szokás!!! Ezt meg kell tanulnom németül, hogy a hülye fejébe ordíthassam, és csak ö értse meg. Mondta, hogy penge a német kiejtésem, úgyhogy biztos megértené. Tehát nem szeretek a többi cserediákkal lenni. Frankón leépítettem mindet, mindig odajönnek köszönni, mert rendesek, de ennyi. Persze Johannessel néha kénytelen vagyok beszélni, de próbálok mindig hamar túlleni a dolgon. Megint, még mindig valami százalékokat veszünk matekon, már szarrá unom magam az órán. Nemtom mit lehet ennyit rágni a nyomorult százalékokon. Komolyan örülök, hogy nem veszünk semmi derivál-integrál dolgot, mert az egy egész évig tartana! Nem bírom a matekot már! Na, nembaj, elövettem az órarendem, és gondolkodtam hogy mit csináljak, angol faktra menjek, vagy kezdjek oroszt tanulni? Elhataroztam, hogy oroszt fogok tanulni, azt meg lehet oldani kezdö szinten is, és kevesen beszélik Magyarországon, úgyhogy egzotikus nyelvnek számít. Azért kezdtem ezen gondolkodni, mert láttam, hogy a matek nem fog menni. Óra után jött a nagyszünet, 2kor kezdödött a következö órám, megbeszéltük Mélissáékkal, hogy 1kor fogunk enni, én meg elmentem a postára megint, hogy hátha most kevesebben lesznek. Kevesebben is voltak most, már be tudtam menni az ajtón, és tudtam belülröl támasztani. Kb 5 0perc volt, míg egy ember kiment, úgyhogy inkább visszamentem megit, mert vészesen közeledett az 1 óra, és éhes is voltam. Kicsit még dumáltunk a padon Mélissával, meg egy magas sráccal, meg még néhány csajjal az osztányból, és Johannessel. törit tanultak kicsit. Arra jött a suli legjobb csaja, legalábbis szerintem, és mondtam Mélissának, hogy, na szerintem ö itt a legjobb csaj. Erre mint az oviban, a srác aki ottvolt velünk, aki egyébként jófej, elkezdett mutogatni a csaj felé, meg kiabálta hangosan, hogy aki telefonál? Frankón, mint az oviban. Mindegy, leszarom. Aztán végre ettünk. Utána voltam kicsit a nagydarab feka csajszival, és a barátaival. Jó arcok. Mélissán keresztül ismerem öket. Uána meg dumáltam Audreyval, meg Tibaultval, meg valaki más volt még ott. Elmeséltem nekik a gyertyás viccet, mert Tibault nem volt ott a buliban, és nem hallotta. De most annyira nem sikerült jól. Aztán rágót vadásztam az udvaron nekik, meg magamnak. Odamentem mindenkihez, míg végül valami csaj adott egyet, mikor már másodszor kértem. Odamentem arabokhoz is, kérdeztem, hogy van-e rágótok, erre valamit magyarázott az osztálytársam, aki szerencsére ottvolt, hogy ramadan van, vagy mi, nem értettem, aztán mondta hogy nem esznek. Mondom jó, aztán mentem tovább. Miután elharmadoltuk a rágót, és visszamentem a nagydarab feka csajékhoz, kérdezték, hogy mit kértem az emberektöl az udvaron, mert ök láttak, de Audreyék nem. Mondtam, hogy rágót kértem. Kérdezték, hogy az araboktól is? Mondtam, hogy ja. Erre röhögtek, aztán elmondták, hogy a ramadan azt jelenti, hogy amikor a nap fennvan, nem esznek semmit. Hü! Az állati kemény lehet! Én biztos hogy nem bírnám ki, belehálnék az éhségbe. Remélem nem fognak megölni emiatt, még szerencse, hogy ottvolt az osztálytársam, és egyszer utánavittema táskáját. Késöbb, mikor volt rá alkalmam, mondtam neki, hogy bocsesz, nem tudtam, hogy mi a helyzet, meg hogy van ez a ramadan. Mondta, hogy nem para. Aztán kérdeztem, hogy pontosan mit jelent a dolog, hogy semmit sem vehetnek a szájukba, mert a rágó az nem kaja. Mondta, hogy ja, legalábbis asszem. Remélem elmondta a haverjainak, hogy külföldi vagyok, és nem vágom a dolgokat itt még annyira, talán még marad néhány napom hátra. Aztán mentem a töridogára. Kicsit még átolvastam a lapomat amit írtam magamnak, hátha segít. Hát elég kemény volt a doga, nem nagyon tudtam fogalmazni, mert most ilyen indoklós téma volt. De azért kiizzadtam egy oldalt az ovodás színvonalamon. Ez a doga elött volt az hogy Johannes kérdezte a hülyeségeit, mert ketté akarta tépni a dupla lapját, amit Mélissa adott neki, hogy legyen nekem is, ami végülis egy rendes dolog, de azért inkább kértem egy lapot a mögöttem ülö csajtól, hogy tartsuk a formát. De az a mondatot meg kell tanulnom németül, mert sokszor tudnám használni, az biztos. Doga után odamentema profhoz, hogy megkérdezzem, hogy elkezdhetem-e az oroszt, de elötte mondta, hogy ö is akart beszélni velem, mert talalt néhány matekórát, az a rendes matektanár. Pedig már épp letettem a dologról, de talán összejön néhány óra, végzös sciance osztályokban. Aztán mondta, hogy persze, menjek csak oroszra. Majd megyek az egyeteln sztálytársammal, aki jár rá. Mondta, hogy a tanárnö nagyon fog örülni nekem, mert minden egyes gyereknek örül, olyan kevesen tanulnak oroszul... Ha minden összejön, akkor vagy 5-7 órával több órám lesz hetente, az eddigi 25 helyett, úgy 30, de majd alakul, pontosan még nemtudom. Kemény lesz! Nemtudom hogy jó-e ha ennyire leterhelem magam, de most meg annyira nem csinálok semmit, hogy az nemigaz. Mármint mindig van valami, csak nemtom, olya fura, hogy csak 25 órám van hetente. Angolon nem volt semmi extra, elég uncsik az órák, szinte csak szavakat veszünk, aztán a tanárnö írogat néhány mondatot a táblára, de senki sem beszél nagyon az órán a tanárnön kívül, csak Johannes meg néha én. Nehezen tudok szóhozjutni majd-én-elmagagyarázom-ha-tök-hülyeségeket-mondok-akkor-is-Johannes mellett. De nem zavar. Inkább nem mondok semmit, mint hülyeségeket. Hazafelé vettem füzeteket, mert néhány tanár, többek közt az angoltanárnö, nem szereti a lapokat. Vettem azért még 200 lapot, mert fogyóban vannak, de még úgy 50 azért talán van. Meg vettem tollakat, mert azok is kifogytak. Itt nem léteztek olyan betétek, amik az én jókis magyar tollaimba illettek volna, de szerencsére találtam vékonyan író tollat, úgyhogy sebaj! Az OTP kártyámmal fizettem, amire Anyu egy órával elötte töltött pénzt. Szerencsére. 22,6 euro volt a 3 füzet, a 200 lap, a dupla lapok, nemtom mennyit darab, de sok, meg 2 toll. Drága itt diáknak lenni. Nincs választék, a füzet az 3,5 euro, a több lapos. Csak a mintáját tudod megválasztani. Aztán feladtam a levelet, illetve még elötte volt ez. Most is elég nagy sor volt, de most gyorsabban ment. Nem akarom a közeljövöben többet kiállni ezt, úgyhogy vettem egy 10es csomag borítékot, ami az Unióba bárhova jó. 7,5 euro volt, de így olcsóbb, mint darabonként 0,95ért. Aztán bedobtam a ládikóba a levelet. Itthon néztem ahogy Francois játszik, aztán kajánál megkértem Maxime-ot, hogy ha van ideje, kerítse nekem elö a PS2jét, mert találtam 2 kontrollert, de a gépet nem sajos. Novemberben jön a NFS: Carbon, és nem hagyhatom ki! Gépen meg esélyem sincs játszani Francois mellett, a másik meg nem elég régi darab. Marad a konzol. Remélem elökerül nemsokára a dolog. Úgytünik, hogy Párizsban hagyta a dolgot Maxime, mert ott is lakott úgy 2 hónapig. És sajnos nem úgy tünik, nintha a közeljövöben menne Párizsba... Meg megkérdeztem, hogy felmehetek-e Párizsba Vincenthez, majd a szünetben. Mondta Héléne, hogy ha felhívja öt a Vincent anyja, és ír neki egy levelet, akkor igen, mert az STS miatt ez kell, és mivel Héléne ügyvéd, ezért tényleg meg is fogjuk csinálni ezt... És ezért nem vezethetem a TTt sem... Jajj. Hogy mindig be kell tartani a szabályokat. Szörnyü! Na, sebaj, ez legyen a legnagyobb bajom! A nap eseménye csak fogmosás közben jutott eszembe! De szerencsére nem felejtettem el fürdés közben, így most le tudom írni. Íme: Mikor visszajöttem a postáról ebéd elött, odamentem a padokhoz, ahol Mélissáék tanulták a törit, de inkább csak beszélgettek. Egy fa alatt voltunk, és voltak még kissebb-nagyobb csoportok a füben, meg a többi padon. Elég melegem volt, mert ma a hosszú ujjú fehér, hátul GARAGE feliratú penge pólómat vettem fel. A skacok a padokon ültek, én meg odaálltam melléjük az árnyékba. Nagyon sütött a nap. Mondtam a skacoknak hogy melegem van. Erre mondta Mélissa, hogy akkor vegyem le a pulcsim. Mondtam neki, hogy ez csak egy póló, ami rajtam van, és demonstrálásképpen, hogy nincs alatta semmi, kicsit felhúztam elöl, de csak úgy 15cm-nyit kb. Kicsit így maradtam, és éreztem, hogy jobbra kell néznem. Na, erre mit látok?! 3 csaj guvvadt szemekkel bámulja a hasam. Annyira, hogy egy pillanatra észre se vették, hogy kiszúrtam öket. Frankón kiesett a szemük, leesett az álluk. Ilyet még nem láttam! Mondanom sem kell, hogy jól esett a dolog, annak ellenére, hogy nem voltak valami szépek. Utána Mélissáék a padon is kiszúrták a csajokat, Lydia ismerte is az egyiket. Ezekután Mélissa azt mondta, hogy ha melegem van, nyugodtan vegyem le a pólómat... Neki is bejött a dolog. Kicsit még huzogattam le-fel a pólómat, hogy kiélvezzem a helyzetet. Jót röhögtünk, aztán mentünk enni. Na, ma kivételesen nem a hajammal, hanem ezzel fejezem be a témát. Hogy kicsit változatosabb legyek! Kíváncsi vagyok, hogy ez is úgy fog-e terjedni, mint a többi pletyka rólam. Bár nemtom hogy ezt hogy fogom lemérni, meg a többi pletyka terjedését. Ezek akkor derülnek ki, mikor egy vadidegennel találkozok a suliból, vagy valaki azt hiszi, hogy egy szót se értek.
- 2006-10-06 18:06:39 :: Várgedő Lajos :: 33. NAP 2006. 10. 03. kedd
Kicsit nehezen keltem ma. Már alapból 7:20ra állítottam tegnap az ébresztöt. De beértem az elsö órára, Francois nélkül persze. Mikor benyitottam hozzá, miután kopogtam ,és mondta, hogy jöjjek be, láttam, hogy még az ágyban fekszik. 7:45 volt. Ha ekkor nem indulok el, akkor elkések. Tapasztalatból tudom. Tehát Francois még az ágyában feküdt, úgyhogy mondtam, neki, hogy én megyek. Törin semmi extra nem volt, vettük, hogy miket kell felírni, ha egy szöveget elemzünk. Marha nagy szél volt, a börkabátomban jöttem suliba. Órán a szél csapkodta az ablakokat, és fújta a leveleket az udvaron, mint az állat. Durva volt. Óra után elmentem a szendvicseshez, odafele szembeszelem volt, lefújta a sapkámat, de szerencsére 5m-en belül megállt a földön, gyorsan utána rohantam, aztán inkább a kezemben vittem, nehogy megint elvesszen. Királly volt, fújta a hajamat a szél, de már megint visszagöndörödött, undorítóan nézett ki. Odafelé megküzdöttem a szembeszéllel, megvettem a szendvicsemet, a boltban szét volt kenve egy kis vírágföld a földön, azt takarította a csajszi, meg az ajtó belsö fele és a kilincs is tiszta virágföld volt, biztos befújt valamit a szél. Kifelé láttam, hogy feborult néhány jónagy cserepü virág, vagy inkább kicsi fa, biztos azt fújta szét a szél. A visszaúton csak meg kellett emelnem a soron következö lábamat, a többit a szél elintézte. Megemeltem a lábam, a szél elörefújta, én csak leraktam, és aztán jött a következö. De azért kicsit vigyáznom kellett, nehogy orra essek. Utána bementem a tanulószobára, bemásolni az angol lapokat az új angol füzetembe, meg megírni a leckét. A leckéjig már nem jutottam el, de késöbb azt is megcsináltam. Ezekután jött az elsö orosz órám, az én osztályomból egyetlen gyerek jár erre, de az évfolyamról úgy összesen 15en kb. Beszéltem a tanárnövel, rendes volt, rögtön mutatta az órarendjét hogy mikor melyik csoporttal van órája, minden csoport órái más színüre voltak színezve. Mondtam neki, hogy még soha nem tanultam oroszt, úgyhogy valami kezdö csoport kéne, nem ez, mert ök már tavaly elkezdték a dolgot. Szerencsére az egyik 10.es csoport, a világoszöldek, órái pont beleillenek az órarendembe, úgyhogy velük fogom tanulni az oroszt. Heti 3 órában. Mivel az órából alig értettem valamit, ezért leírtam egy papírra a tábla feletti nyomtatott orosz abct, egymás alá 4szer, hogy csináljak valamit. Komoly volt nagyon, de a tanárnö örült neki hogy legalább próbálok csinálni valamit. Utána volt egy osztályfönöki óránk, ami kb 2szer lesz harmadévente, de pont ütközik az én mai orosz órámmal 11töl délig, úgyhogy majd pénteken lesz az elsö kezdö csoportos oroszom. Az osztályfönökin nem sok minden történt, kitöltöttünk egy kicsi kérdöivet a sulival kapcsolatban, pl, hogy mikor kelsz fel, 7 és 7:20 között, és hogy mennyi idöt vesz igénybe az utazás a suliba, 10 perc... Nem a töritanár az ofönk, hanem az egyik csajszi a titkárságról. Inkább osztálytitkárnak kéne hívni, de azt mondta Mélissa, hogy ö a töritanár felet van, aki a prof principal-unk. Tehát minden bizonnyal mégiscsak a töritanár az ofö, csak van még ez a csaj, aki intézi az osztály gondjait bajait. Miután mindent megbeszéltünk, velem, Johannessel, és az osztály évvégi francia érettsigijével kapcsolatban, mehettünk enni. Az osztályból 3 srác is velünk evett, politikáról beszélgettek. Utána, mivel most csak 1 órányi szünetünk volt kajálni, már mentünk is szinte angolra. Ott elmagyaráztam a formális és informális stílus közti különbségeket, meg hogy melyiket hol használják, az osztálynak, franciául. Persze nem a spéci, idevágó szavakkal, hanem jó példákkal. Úgy került szóba, hogy Johannes kérdezett valamit a tanárnötöl ezzel kapcsolatban, aztán vagy 5 percig csak egymás közt beszéltek angolul. Én igazából oda se figyeltem a dologra, mert be akartam felyezni az angol lapok bemásolását a füzetembe, ami sikerült is. Miután befelyezték a beszélgetést, a tanárnö kérdezte, hogy ki tudná elmagyarázni az osztálynak, hogy miröl volt szó. Csak sejtettem, hogy még mindig ez lehetett a téma, mert a kérdés közben még másoltam, de elkezdtem, és nem szólt bele, úgyhogy biztos eltaláltam a dolgot. Óra után kérdeztem a 3 srácot, hogy értették-e amit mondtam, és mondták, hogy ja. Aztán az egyik megkérdezte, hogy mi a nyelvtanulási metódusom, hogy ilyen jól tolom a dolgot? Hmm. A franciával kapcsolatban nem mondtam neki semmit, mert azt igazából csak az elsö évben tanultam talán, mikor még egyszerü volt. Mondjuk az angollal is valahogy így voltam, de mondtam neki, hogy mindig nagyon figyelek órán, és az alapokat megtanulom, utána meg néha találkoztam külföldi turistákkal a metróban, és dumáltam velük, és ez adott egy sikerélményt, hogy megértettem amit mondtak, és hogy ök is megértették, amit én mondtam, így jobban ragadt rám a nyelv, aztán meg olvastam ilyen könyveket, a Pinguin sorozatból néhányat, emelkedö színvonalban. Igazából gözöm sincs hogy honnan ragadt rám a dolog. Szerintem ha az ember élvezi a dolgot, akkor ragad rá, és ha érzi, hogy van sikerélménye, akkor élvezi a dolgot. De itt nem annyira mernek megszólalni, még az órán sem. De ma kicsit kezdett megtörni a jég, föleg franciául, de legalább már megszólaltak. Haladunk. Elég fura, mert szerintem ráférne egy kis nyelvtanozás, meg alapszókincs az osztályra, hogy némi magabiztosságot adjon nekik, hogy meg merjenek szólalni, de ehelyett mindig csak ilyen spéci szavakat veszünk, amiknek több mint a fele nekem is új, és semmi nyelvtan. Itt eléggé más a nyelvoktatási rendszer, sebaj. Nem szólok semmit, majd Johannes megteszi helyettem. Angol után francián kérdeztem a tanárnöt, hogy nincs e egy ilyen francia könyssorozat, mint a Pinguin az angolban, mert az sokat segített nekem. Vagy valami olyan rövid könyvek, amiket egyszerü olvasni, mondta, hogy csinál nekünk egy listát és utánanéz a dolgoknak. Igazán jó lenne. Matekon megint százalékok... Nem akartam 2 oldalt pocsékolni egy órára, úgyhogy az óra második felét a margóra írtam ki. Még mindig nem javította ki a prof a dogákat, pedig már nagyon kíváncsi vagyok mennyit sikerült elérnem! Mondjuk, nem is csoda hogy még nincs kész vele, ha elvárja, hogy regényt írjunk egy feladatból. 6 oldalt írtam tele neki. Utána volt egy lukasórám suli végéig, amit Amélivel, Bastiennel, és Audreyval töltöttem. Késöbb a többiek is jöttek, mikor vége lett a sulinak. Kicst dumáltunk, de nem sokat. Aztán Clément, aki elvert pókerban, bemutatott pár haverjának, legalább megint megismertem pár embert. Már elég rég volt ilyen. Itthon dumáltam Hélénnel, mert felhívtak Anyu barátai, hogy mikor tudok elmenni hozzájuk, Bordeaux mellé a csomagomért. Este megbeszéltük, hogy Maxime holnap elvisz 11 és 12 között, mert nincs órám, és egy sulikosarazást meg félig lelóghatok. Úgyhogy holnap lesz néhány új cuccom... Illetve régi-új. Persze a sapka sál kesztyüt elfelejtettem mondani Anyunak, mert eddig nem volt ilyen szél mint ma. Csak most jutott eszembe. Írtam Vincentnek egy smst, hogy mikor érek én rá, meg hogy ö mikor ér rá, aztán fürödtem. Megmostam a hajam, annak ellenére, hogy a keddi hajmosást megtiltottam magambak, mert holnap tesivel kezdek, nincs értelme. De talán nem fogok megizzadni, és ki kell hogy nézzek valahogy, mert magyarokkal fogok találkozni, és Anyu mondta nekik, hogy jól nézzenek meg, aztán meséljék el neki, hogy milyen voltam, úgyhogy megmostam a hajam. Hátha megmarad normálisan.
- 2006-10-06 18:07:19 :: Várgedő Lajos :: 34. NAP 2006. 10. 04. szerda
7:35kor sikerült kimásznom az ágyból, 10 perc alatt kész lettem, aztán Francoissal mentem suliba. Kicsit csepegett az esö, de épphogycsak. Mivel tesivel kezdtem, ezért beugrottam egy szendvicsért, és kivételesen egy palack vize is vettem, tekintettel arra, hogy ma még inni sem volt idöm reggell, nemhogy enni. Bár arra sosincs idöm, már megszoktam, hogy csak úgy 9-10 körül eszek elöször. Nem siettem egyáltalán, és így is odaértem idöben, mármint még a névsorolvasás elött átöltözve ottvoltam. Megint futkostunk, most váltásra izmoztunk. A leggyorsabb, mármint a második leggyorsabb sráccal voltam párban. Egészen belejöttünk a váltásba, aztán nyomtuk idöre is. Mikor végeztünk a dolgokkal, fel kellett írni az idöket a fecniröl az egyéni lapokra. Ilyenkor mindig nagy csödület van akörül, akinél a fecni van, mindenki idejével. Felkaptam Mélissát a nyakamba, de úgy hogy le se hajoltam, csak mondtam neki hogy kicsit ugorjon fel, aztán beemeltem a nyakamba. Adtam neki egy tollat meg a lapjainkat, hogy írja rá a cuccokat. Nagyon tetszett neki, hogy olyan magasan van. Aztán letettem, mert ferdén ült, és nyomta a jobb vállam már nagyon. Utána meg felugrott a hátamra, és mondta, hogy menünk a táskákhoz. megfogta az ö meg az én cuccaimat is, aztán az öltözöig még elvittem. Poén volt. Frankón úgy éreztem, mintha még soha nem csinált volna ilyet. nagyon élvezte, tök jó volt. Óra után Johannessel ettünk egy palacsintát, és visszamentünk a suliba. Kicsit dumáltunk még egy padon, tölünk nemmessze meg a fekete hajú csaj és a barátnöi ültek. Mikor indultam haza, akkor engem néztek, és kicsit nevettek, biztos a gagyi hajamon, vagy nemtommin. 11re haza kellett érnem, hogy Maximmal találkozzak, és elvigyen a csomagomért, Bordeaux mellé, mert ott lakik az a nö, akinek az anyukája Anyu kollégája, és tegnap érkeztek meg Magyarországról, és elhoztak nekem egy nagy táskát, amit Anyu rakott össze nekem, az otthonhagyott cuccokból. Miután beugrottunk Héléne irodájába 2 saroknyira a TT kulcsáért, már indultunk is. A kocsiban dumálgattunk Maximmemal kocsikról, csajokról, rendörökröl, radarokról,meg ilyenek. A srác ismeri a környék összes automata radarját, amik ilyen dobozban vannak. Mutatott is útközben néhányat. Olyan is volt, hogy az autópályán az út feletti nagy tábla mögött volt elrejtve a radar. Aljas. Hátulról fotózta a gyorhajtókat. Aztán meg tök messziröl kiszúrt 3 zsarut, akik épp felállványozták magukat... Miután lejöttünk az autópályáról, én navigáltam, és nem tévedtünk el! Leparkoltunk a szomszéd ház elé, aztán csöngettünk, kijött Anyu kollégája, kezében az unokájával, de más nem volt itthon. Kicsit dumáltunk, hogy vagyok, suli, rendes e a család, meg elmesélte, hogy az ö lánya, az Orsi Bordeauxban lakik a francia férjével, és a kezében a kislány az ö gyerekük, csak ök most épp vásárolnak, és ahol voltunk, az a francia csávó anyjának a háza. Maxime csak vigyorgott a dologhoz, mert egy szót se értett. De rendes volt, megvárta míg befejezzük a beszélgetést. Aztán mondtam, hogy nem yudunk sokáig maradni, mert nekem még lesz ma suli, meg Maximenak dolga van még. Kikísért minket a nagyi a unokájával, és mikor kimentünk a kapunk, és Maxime odament a kocsihoz, a szomszéd fószer lecsapott rá, hogy mekkora egy bunkó, hogy a kapuja közepébe áll be. A kocsi vége 3 cm-t belejógott a fószer kapujába, és ezt úgy adta elö, mintha elálltuk volna az útját. Maxime mondta neki, hogy jobb ha ezt most befelyezik, és asszem igaza volt, mert elég izmos gyerek ez a Maxime, simán széttörte volna darabokra a faszit. Aztán betettem a táskát hátra és mentünk. Maxime most kocsit keres, akar venni valami újat. Kérdezte, hogy mikorra kell visszérnem, mondtam, hogy 2kor van órám, úgy dél volt, úgyhogy még volt idönk nézni kocsikat, de elöször megmutatta, hogy hol szokott gokartozni, mert nagyon esett az esö. Pár perccel az után kezdett rá, hogy beültünk a kocsiba. Van itt egy nagy gokart pálya, és mellette meg egy autóverseny pálya. Mondtam neki, hogy szivesen eljövök vele következöre, mert én is nagyon szeretek gokartozni. Utána mentünk egy Alfa Romeo kereskedésbe nézni GTt meg 147et, de drágák voltak. Aztán beugrottunk egy Auchanba, ahol Maxime kifizette a 2 évvel ezelött vett számítógépének utolsó részletét. Meg néztünk még PSPt, mert mondta, hogy akar venni egyet. Utána meg átmentünk a játékboltba, ott is megnéztük a cuccokat, ugyanannyi volt ott is a PSP, meg a játékok is hozzá. De most még nem vette meg. Utána dumáltunk PS2 és a PSP közti különbségekröl. Aztán vettünk egy szendvicset, nem ültünk be enni, mert már fél 2 volt, és még mindig Bordeauxban voltunk. Útközben ettük meg a szendókat, néha a kezembe adta, mikor rendörök voltak. 2re beértünk Libourneba, ottvoltunk a sulival átellenes oldalán az útnak, a zebrán. Mondtam Maximenak, hogy itt jó lesz, kiszállok, mert már ígyis késésben voltam. De mondta, hogy ne szálljak ki, hanem megkerüljük a parkot, és a suli elött tesz ki, a TTvel. Hát, hamar beleegyeztem a dologba, a késésen ez már nemsokat változtatott, de a reputáción nagyon sokat. Nem mindegy, hogy gyalog érkezel a suli elé, vagy egy TTböl szállsz ki. Sajnos semmi ismerös csaj, vagy nem ismerös jó csaj nem volt akkor épp ott, de azért faja volt. Nem volt nálam semii, se táska, se ceruza, csak egy kis víz, ami az üvegemben maradt. Tudtam, hogy a SES órák mindig a C épület 4. emeletén vannak, úgyhogy felmentem, kicsit hallgatóztam az ajtók mögött, aztán ahol sejtettem, hogy leszünk, benyitottam, illetve nyitottam volna, ha nem lett volna zárva az ajtó. A másik ajtó a terem végén szintén zárva volt. Aztán mentem még egy kört a szintem, de mindenhol más tanárt hallottam, vagy láttam, úgyhogy megpróbáltam megint a csukott ajtót, de most kinyílt, és eltaláltam a termet. Mondtam a profnak hogy elnézést. Leültem a helyemre, aztán kérdezték közülöttem, hogy hol a táskám, és mondták is a profnak hogy nincs táskám, nem értettem hogy miért. Erre a prof mondta, hogy akkor adjon nekem valaki egy tollat. Lidia adott egyet. Aztán a prof kiosztotta a lapokat, merthogy dogát írtunk. Ja, vagyúgy! Még jó hogy bejöttem! Aztán elmeséltem a körülöttem ülökek, hogy mi volt, nagyjából. Ez csak egy 10 perces röpdoga volt, utána kiosztotta a nagydogákat, mondta, hogy a röpdoga majd hozzáadódik a nagyhoz, vagy mi. Én 5öst kaptam! Csak kár hogy itt 20 a maximum. De azért elégedett voltam, mert a prof úgy pontozta a mi dolgozatainkat is Johannesével együttr, mint a többiekét. A körülöttem ülök, úgy 9eket írtak, meg volt egy 13,5 is, de nem tudom mindet. Aztán a dogát beszéltük meg a következö óránkban is, jó nagy kitérökkel. A két óra közti szünetben elmeséltem a profnak, hogy miért késtem, merthogy most kellett mennem a csomagomért, ... Mondta, hogy nembaj, megérti. Rendes a tag nagyon. Franciaórán a tanárnö modta, hogy még nem talált olyan kifejezetten nyelvtanulóknak való franciakönyveket, de van ilyen egyszerübb nyelvezetü könyv, ami beleillik a mostani tananyagba, és hogy majd azért fog nekünk csinálni egy listát. Rendes. Kiosztott egy régebbibeadandót, és mondta nekem, hogy a nyelvtan az elég döcögös, de jó ötletek vannak benne. Utána végeztünk mára a suliban. Kérdeztem Mélissát és Lidiat, hogy van-e kedvük jönni velem venni egy hajkefét? Mondták hogy ja, szivesen jönnek. Bementünk a szupermarketbe a fötéren, találtam egy jö nagy kerek hajkefét, nagyobb az átméröje, mint az otthoni feketének, úgyhogy megvettem. Mondjuk 6,5 euro volt, de ha ezzel jól ki tudom majd egyenesíteni a hajam, akkor minden pénzt megér! Utána ettünk valami csokival töltött izét, meg visszkísértem öket egy darabig a kolesz felé, aztán visszaadtam nekik a tesicucaikat, mert mondtam nekik, hogy ha jönnek, hozom a tesicuccukat, mivel nem volt táskám, de így rögtön lett kettö is. Utána hazamentem, de a hajkefét azért beletekertem a lapba, mit franciaórán írtam. Így nem egy lappal és egy hajkefével, hanem egy összetekert lappal a kezemben sétáltam végig a föutcán. Itthon Francois mondta hogy fél óra múlva megyünk kosarazni, de ma nincs edzés, hanem csak egy kosárpályára megyünk a haverokkal. Gyorsan felvittem a sporttáskám, amit Maxime behozott nekem a lakásba, miután kitett a suli elött, és megnéztem, hogy megvannak e a cuccaim, amiket kértem. Minden benne volt, söt még több is, mert a sálaimat elfelejtettem mondani Anyunak, de szerencsére betette öket. Mostanában zokni hiányom van, de foggalmam sincs miért. Kerestem a zokniaimat, de nem találtam egyet se. Lehet hogy Francois szekrényébe tette a takarítönö, nemtom. De nemhiszem, mert Francoisnak csak ilyen szar, marhavastag zoknijai vannak. Legalábbis eddig csak ilyeneket láttam. Maxime elvitt minket félútig, aztán onnan gyalogoltunk. A labda amit Francois hozott, eresztett, de szerencsére egy másik csapattársunk is hozott labdát, Játszottunk 1-1et, elég szar volt a palánk, úgyhogy 2böl 2 srácot vertem el egymás után az elsö csapatból, 2-1 és 2-0ra, de csak azért mert nekik nem ment be a dobásuk, de én meg alig tudtam pattogtatni, mert rohadt kemény volt a labda, és nagyon rücskös a beton. De azért jó volt. Aztán a 3. srác elvert, neki már ment a dobás, de mondta, hogy faszán védekezek. Kicsit esett közben az esö, akkor beálltunk a nagy fa alá. Aztán mikor besötétedett, és a focipályárólelmentek a focisok, kicsit nyomtuk azt is, egy lasztival amit találtunk. Poén volt nagykapura rúgni 11est. Basszus, nagyon egy egy focipálya! Aztán jött Béla bátyja, és az ö csaja. Dumáltam a csajszival, mondta, hogy tetszem az egyik osztálytársának. Kérdeztem, hogy ismerem-e. Mondta hogy nem. Kérdezte töle Francois hogy nagy mellei vannak-e a csajszinak. Mondta, hogy nem. Erre mondta neki Francois, hogy akkor esélye sincs. Már meg sem kell szólalnom. Aztán kiderült, hogy 15 éves a csaj, mint az is akivel itt beszélgettem és 10.be járnak, de ö vagy 17nek simán kinézett. Aztán Francois mondta a csajnak, hogy én az ö cserediákja vagyok, Louis, Magyarországról. A csaj meg mondta, hogy tudja. Aztán hozzátette, hogy mindenki tudja a suliban. Tényleg beszélnek rólam.. Mondtam Francoisnak, hogy az egyik meccs után már találkoztunk ezzel a csajjal. Na, de aztán kérdeztem, hogy és miket beszélnek rólam, hogy így 'mindenki' hallott már valamit? Mondta a csaj, hogy az szokott lenni, hogy: L'Hongrois? Il est beau. Nem fordítom le magyarra. No komment. Basszus, ilyen hajjal??? Aztán kérdeztem, hogy a többi cserediákról is szokott-e szó esni. Nem is tudta, hogy vannak más cserediákok is. Mondta, hogy van még úgy 4 másik. Aztán megbeszéltük, hogy biztos azért van szó csak rólam, mert én nyitott vagyok, szivesen ismerkedem, és mert Il est beau. Na, kiveséztük a dolgot, aztán mentünk haza, közben rugdostuk Francois lukas kosárlasztiját. Itthon a kaja valami fokhagymás krumplipüré szerü volt, így ránézésre. Sokat kértem belöle, mert állati éhes voltam. Kérdeztem, hogy van-e benne foghagyma. Mondta Héléne, hogy ja, aztán valamit pusmorgott Francoissal, aztán meg kérdeztem, hogy ez krumpliból van-e? Mondta Héléna, hogy ja. Aztán pusmorogtak megint Francoissal, aztán rájöttem, hogy ez igazából valami hal, összeturmixolva. Kérdeztem, hogy ez hal? Moondták, hogy igen, ez igazából hal. De jó volt. Nem folyami hal volt, az tuti. Frankón fokhagymás krumplipüré íze volt, és nem volt olyan fura szaga, ezért nem ismertem fel elsöre. De mondtam nekik, hogy ízlik, és demonstrálásképpen, vettem még belöle. Télleg jó volt.
- 2006-10-06 18:07:54 :: Várgedő Lajos :: 35. NAP 2006. 10. 05. csütörtök
Reggel 7, ébredek, az óra kelt engem, jobb ha máris kelek. Beugrok a fürdökabinba, 10 perc alatt meg is mosom a magam, a hajammal együtt. Pár perc alapos törölközés, és kopog Francois, hogy jönne. Megfogtam a hajszárítót, mea legkisebb tükröt amit találtam, egy 35x50es, vastag keretes jószágot, meg az új hajkefémet, és felcipeltem a szobámba mindet. Elkezdtem szárítani a hajam, 7:30kor. 7:47kor már inkább befelyeztem, összeraktam a cuccom, és indultam. Egész türhetö lett. Csak mivel 7:52kor léptem ki a házból ezért sietnem kellett, úgyhogy kicsit megizzadtam, és eköl máris kiállt egy tincs. A francba! Hát, ezért szenvedtem ennyit? De mégse késhettem el annyira, úgyhogy siettem, de azért nem futottam, nehogy az egész munkám kárbavesszen. 8 után egykicsivel érhettem be a suliba, mert már nem hallotam a csengöt. Felmentem a teremhez, C403. Kopogok, benyitok, de zárva. Mentem a másik ajtóhoz, mindkét végén van ajtó a teremnek. Kopogok, zárva. Semmi hang nem jön belülröl. Elövettem az órarendemet, megnéztem, hogy télleg C403-e, és tényleg. Egy csajszi után mentem fel a lépcsön, aki meg már bement a szomszéd terembe, de az nem az én osztályom volt. Gondoltam, hogy akkor megyek, eszem egy szendvicset. Egy darabig jött velem egy kutya is, de csak 1 emeletig, aztán bement a WCbe, biztos iskolatiszta, és tudja hol kell végezni a dolgát. Elég fura volt egy kutyával találkozni a 4. emeleten egy suliban a folyosón, de már semmin sem lepödök meg igazán. Lementem a titkárságra, elmeséltem, hogy a terem zárva van, ahol órám lenne. Megnézték a prof órarendjében is, és tényleg C403 volt. Mondták, hogy menjek vissza, nézzem meg mégegyszer, és adtak egy igazolást. Visszamentem, még mindig zárva volt, de a kutya már eltünt, vagy még mindig WCn volt. Újra bementem a titkárságra, mondtam, hogy még mindig zárva. Aztán mivel már 8:30 volt, ezért a csaj mondta, hogy ír valami fecnit, hogy ittvoltam a suliban, a tanulószobán, nem lógtam, és beteszi a megfelelö helyre. Rendes volt. Be is mentem a tanulószobába, leírtam a 36 rendhagyó igét, ragozással együtt, amiket fotosabbnak tartottam. El is ment vele a maradék idö. Szünetben írtam Mélissának, hogy hol vannak, aztán felhívtam, mert nem válaszolt, de közben megláttam néhány osztálytársamat, úgyhogy mentem velük. Most megint a SES tanárral volt óránk, az a prezentációs. Kérdezték az osztálytársaim, hogy hol voltam. Mondtam, hogy kopogtam a C403ba, de marhára be volt zárva az ajtó. Aztán az órán a prof is kérdezte, hogy hol voltam. Neki is elmondtam, hogy az órarendünkben C403 van. Aztán megnézte, ja, tényleg. Nembaj, ez egy kicsi vicc volt, hogy most poénból a C405ben volt az óra. Szerintem is nagyon vicces volt. 
Aztán kérdezték, hogy láttam e a kutyát, ami reggel a teremben volt. Mondtam, hogy ja, én is láttam, összebarátkoztunk egy emelet erejéig. Sajnos a mai órán a francia tanárnö, akit nem bírunk nagyon, nem volt itt. Így jobb volt a hangulat. Voltunk a könyvtárban, végre megtaláltuk, hogy mi legyen a kérdéskör, amiröl a elöadásunk majd szóljon. Aztán kicsit keresgéltünk ilyeneket a neten, meg könyvekben. Van loginom a sulis gépekhez, amivel elvileg napi 3 órát lehet netezni. Frankón van ilyen számláló, amit mindig el kell indítanod, ha netezni akarsz, visszaszámol, hogy mennyi idöd van még, és ha nem állítod le, mielött kijelentkezel, akkor elfogy a 3 órád, és még talán valami netmegvonás is jár érte, nem értettem pontosan. Utána jött a matekóra. Láttam a prof asztalán, hogy kijavította a dogákat. Rögtön elkezdtem izgulni, hogy vajon hányast írtam. 14nél mindenképpen többet akartam írni, mert azt mondta az egyik srác, hogy a profnál az a maximum, amit halandó elérhet. Mikor felírta a táblára a prof hogy doga javítás, akkor, már mégjobban izgultam. Aztán megkérdezte az osztályt hogy szerintük ki írta a legjobbat? Mondták, hogy Laurent, Mathieu mert ök matek faktosok, de aztán meg már csak Louist lehetett hallani, mert ö már letette az érettségit. Kérdezte a prof, hogy és a nyelvi nehézségeim? Abbamaradt a dolog. Aztán elkezdtük megcsinálni közösen a feladatokat, és valami történt, aztán a prof elöadta, hogy Louis 5 oldalt írt, meg mittoménmi. Csak az óra után jöttem rá, hogy ott példálozott velem, mert Mélissa mondta. Mondta, hogy még én is tudtam adni mindden feladatnak címet, és írásban tudtam rö gzíteni amiket kellett. Fel is olvasott belöle csomószor.Így már nem olyan jó a dolog. Na, nembaj, azért örülök, hogy tudtam alkalmazkodni a csávó mindent el kell magyarázni, regényes elvárásaihoz. Megoldottuk a dogát 3 oldalban. Közben már mondta a csávó, hogy én írtam a legjobbat... Mondjuk mikor ott példálozgatott már sejtettem. Mikor befelyeztük, kiosztotta. Majdnem minden jegy 9 alatt volt, aztán volt egy 10, meg két 13. Utána jöttem én. A kitüzött 14es határt rendesen megugrottam 18,5tel! Hehe. A lényeg az, hogy tudtam hogy mit vár el a prof, és úgy csináltam. Na, persze Johannes meg frankón kiakadt, hogy csak 7,5öt kapott, pedig csak két hiba volt a számolásában. Vicces volt nézni ahogy ott öli magát idegességében. Én csak röhögtem rajta. Ö nem írt le semmit csak a számolásokat, és a végén az eredményeket. Persze következöre már biztos ö is úgy fogja csinálni, ahogy elvárja a prof. Páran még kiakadtak, én csak csöndben figyeltem a dolgokat, meg megmasszíroztam Melissa vállát, mondta hogy nagyon jó volt. Na, persze pont arra jött a brazil csaj, és rögtön mondta, hogy majd öt is masszírozzam meg! Ezért inkább tovább masszíroztam Mélissát, utána meg 'pihentettem a kezeimet', aztán sajnos elmentek Johannessel valahova, így nem tudtam megmaszírozni, Micsoda csapás! Kajáltunk egyet a manzán, aztán dumálgattam ezzel-azzal. Audreynak tanítottam magyarul, hogy Szia! Audrey vagyok. Hogy vagy? Meg hogy ernyö, mert épp a kezénem egy. Aztán Louis, a Vincent-hajú srác meg a szótáramból keresett ki hülye szavakat, pl, hogy gályarab. Aztán minden szünetben azt mondogatta, mikor találkoztunk. Meg Audrey is, hogy Szia, ... Élvezték a dolgot. Délután a franciaórán a tanárnö mondott valami könyveket, amik jók lehetnek nekem, úgyhogy kell keresnem majd valami könyvesboltot. Aztán törin a prof megint példálozott a magyarokkal. Hogy idejöttünk Európába, aztán felvettük a kereszténységet, és ettöl lettünk európaiak. Szó volt kicsit Szt Istvánról, aztán feliratta velem a táblára, hogy Árpád-házi. Óra után elmeséltem neki, hogy Isti felnégyelte Koppányt, tetszett neki a dolog, nem ismerte a sztorit. Suli után dumáltam Pély Barnával, meg a csajával, a suli elött, aztán mentem enni egy szendvicset tekintettel az edzésre egy óra múlva. Ma megint ingyen szendvicsem volt. Ez volt a 22. szendvicsem! Itthon összeraktam a cuccokat kosárra, mostmár a kosárcipömben tudtam menni! Királyság! Meg van két Fazekas futóbajnok pólóm... Edzés után fürödtem egyet, aztán itthon a földszinti nappaliban ettünk Francoissal, egy-egy tálcán. Ezt úgy kell elképzelni, hogy középen van egy asztal, ami olyan magas, mint egy ágy kb. És van egy kicsi lábtartó, amiröl kényelmes enni az asztalról, de azon Francois ült. Nekem maradt a nagy kanapé, ami alapból magasabb volt mint az asztal, és még messze is volt töle viszonylag. Mire a számig eljutottak a dolgok, méha leesett egy-egy tésztadarab... Nem megy az adatkábelem. Érintkezési hibás.
- 2006-10-08 16:53:29 :: Várgedő Lajos :: 36. NAP 2006. 10. 06. péntek
Kicsit visszatérve a matekhoz. A prof azt várja el hogy mident magyarázz el mieltt számolsz. Ehhez persze sokat kell írni, és így kicsit nem olyan mintha matekot csinálnál, dehát ez van, ehhez kell alkalmazkodni. Nekem se jön De a legdurvább az hogy én alkalmazkodtam a leggyorsabban a csávohoz. Jó, persze nekem annyi könnyebbségem volt, hogy nem kellett gondolkodnom egy percet se azon hogy most mit is kell csinálni? De persze azért a csávo képleteit használtam, és nem a józan eszem. Na ennyi. Ma reggel csak a hajam mostam meg, behajoltam a kádba. Így a beszárítással is hamarabb elkészültem, így nem késtem el. Söt, már akkor ottvoltam, mikor még az osztály a folyosón várta a tanárt. Ez a második ilyen alkalom mióta ittvagyok. Föcin az Európát felosztó dolgokról tanultunk. Vallás, nyelvek, vasfüggöny. Aztán bioszon kiosztotta a csávó a dogákat, de az enyémre nem írt jegyet, de kérdezte hogy írjon-e? Mondtam, hogy persze. Nagyon jól sikerültek a dogák, mert egyszerü volt, vagy mert puskáztak. A padtársam, Maxime, egy a 3 srác közül, a legnagyobb szájú, az utóbbi kategóriába tartozott. 15öt írt. Voltak 18ak is. Na a prof leosztályzott, 8ast kaptam. Faja, ahhoz képest, hogy félreértettem a kérdést... Rendes a csávó télleg, de jóarc is, vicces. Na, tehát elégedett voltam azért a 8cal is. Bár ha megértem a kérdést, akkor se biztos hogy jobbat írok. De írtam okosakat. Aztán vettük tovább az anyagot. Óra után ettem egy szendvicset. Aztán Jeremyvel, a PSes, autós gyerekkel meg Johannessel hármasban elmentünk megnézni az autókiállítást itt Libourneban. 3 napig tart, ma kezdödött. Úgy negyed óra alatt értünk oda, de a házunktól nincs messze, a folyóparton van. Nem volt egy nagy cucc, csak néhány kocsiba lehetett beülni, 350Zbe, Mini Morris Sportba. Ennyi, mármint a jobbak közül. Ezen kívül volt még egy RX-8 és egy MX-5, meg egy Impreza. A többi az nem volt annyira izgi az én szemszögemböl, de volt mág egy igazi Land Rover dzsipp, nem az a kerek, hanem a régi típusu, kockás. Az faja. Végigsétáltunk a kiállításon, aztán visszamentünk a suliba. Illetve ök visszamentek, de én beugrottam szarni egyet itthon, mert a suliban nem akartam, ott nincs deszka. Mikor visszártem a suliba elmentem egyedül kajálni, hogy szerencsét próbáljak, hátha valaki jófejmellé kerülök. Végülis azzal a gyerekkel kajáltam, aki angol, de már 4 éve itt él, egész jól elbeszélgettünk. Fel sem merült hogy angolul toljuk. Mesélte hogy itt minden évben van valami akció a suliban. Tavaly például amiatt a törvény miatt elblokádolták a sulit egy héten keresztül. Benn aludtak a tanáriban, meg az ebédlöben a diákok. Poén lehetett. Mondta, hogy idén is biztos lesz valami. Utána SES volt. Elövettem óra elején a fényképezömet, hogy megnézzem milyen képek vannak rajta. Aztán gondoltam, ha már elövettem, le is fotózom a jóarc profot. Mikorelöször fotóztam, kiszútra, és megkérdezte, melyik újságnak lesz. Modtam hogy egy magyar újságnak. Persze csak poénból. Aztán mondtam neki, hogy mosolyogjon, és csináltam még egyet, mert az elsönél magyarázott valamit, és nem lett jó. Rendes volt, mosolygott. Csak lassú kicsit a fényképezöm, de azért lekpatam. Utána meg felálltam, hogy akkor már lefotózom az egész osztályt, hamár így belejöttem, de a prof elkérte a gépemet, és mondta, hogy menjek oda én is. Rendesek voltak a srácok, rögtön összeugrottak, ahogy meglátták mi van. Mindenki, kivétel nélkül. Aztán órán Johannes egy levelet dobott át az osztályon, Estelle felé, de nem ért el odáig, hanem leesett a földre a padok közé. A prof észrevette, és felvette, aztán kérdezte Johannestöl, hogy Estellenek küldte-e? De közben már elkezdte kibontani, de az utolsó félbahajtásnál abbahagyta, nehogy meglássa mi volt benne, de úgy tett mintha kibototta volna, és Estelle felé fordulva elkezdte "olvasni": Te vagy életem nöje, csak rád tudok gondolni, másra nem, örökké szeretni foglak... Persze az osztály közben kiesett a padból a röhögéstöl. Aztán megmutatta, hogy igazából nem bontotta ki, az utolsó lépésnél félbehagyta, és kidobta a kukába. Óra végén kimentem a teremböl, de valaki utánam szólt, hogy hív a prof. Mit akarhat tölem? - gondoltam, de azért visszamentem. Azt kérdezte, hogy bízhat-e bennem? Leesett, hogy a fotóra gondol. Mondtam, hogy persze, ez csak nekem, és a családnak, barátoknak készült. Aztán ondta, hogy nem szeretné viszontlátni magát semmi bizarr site-on. Mondtam, hogy nem, dehogyis. Aztán elmesélte, hogy egy kollégája már póruljárt így, és felkerült valami pedofil formájában egy oldalra, és gondja akadt a dologból. Mondtam, hogy nem teszem fel a netre, ne aggódjon. Ezen a héten nem volt ECJS, ezért lukasóránk volt. Francoissal és Bélával meg még két sráccal töltöttem. Jeremynek és Benjaminnak hívták öket. Nem tanultam semmit a francia dogára, az elhatározásommal ellentétben. Helyette hülye játékokat nyomattak a srácok, azzal voltunk el. Meg dumáltam a két új gyerekkel, míg Francoisék kimentek a suli elé kicsit. A suliban tilos a dohányzás. Ez csak úgy eszembe jutott. Aztán a szünetben megint kicsit magyar szavakat toltunk. A két srác Audreynak meg Amélinek mondta, hogy Szeretlek, meg hogy te vagy a legszebb. Aztán Audrey meg mondta nekik, hogy Szia, Audrey vagyok, hogy vagy? Persze azért jócskán kellett segítenem mindenkinek, de jó volt. Audrey már lehet hogy befogadott a baráti körbe, mert simán rátámaszkodott a vállamra, meg ilyenek. Amélie még mindig tartózkodó állásponton van. Philippel is jóban vagyok, meg Ethiennel. Ö írt nekem egyszer egy smst, hogy l'ami de jour, de van nöje, nem azért írta hogy felszedjen. Tehát páran már befogadtak, vagy nemtudom hogy mondjam. Király érzés. Aztán jött Louis, a Vincent hajú, és mondta, hogy szavazzak rá majd a diákönkormányzati elnökválasztáson. Felírtam a nevét a telefonomba. Valami sulielnöki dolog volt, vagy mi. Utána jött a francia doga. Elindultam a teremhez, ami az órarendben volt. Persze ott egy másik osztály volt. Végigszambáztam a folyosón, mostmár megnéztem minden termet, de sehol se volt az osztályom. Felhívtam Mélissát, mondta, hogy A311. Lerohantam a lépcsön, és szembetalálkoztam másik két osztálytársammal, mondtam nekik, hogy nem itt vagyunk, hanem az Aban. Együtt loholtunk az órára. Mikor odaértünk, már rég becsöngettek, de még nem kezdték el a dogát, valamiröl szó volt még elötte szerencsére. Aztán a tanárnö kiosztotta a lapokat, és hajrá. Hát már az elsö kérdésnél láttam, hogy itt nekem esélyem sincs. Míg az SESt nem tekintve a többi tárgyból már mind tanultam valamit magyarul is, franciából ez full újdonság ami itt van. Ilyen diktálós-magolós dolog, nem a megadom a lehetöséget, hogy tanulj dolog, ami magyon hiányzik. Na, volt úgy 8 kérdés, aztán egy fél oldalas szöveg aztán ahhoz még 8 kérdés. Az elsö 8 kérdés megértéséig jutottam el, néhol egysoros válaszokkal. A szöveghez tartozó kérdéseket már megérteni sem voltam képes. Persze az elsö 8 kérdés mind olyan volt, hogyha szóról szóra bevágtad, amit írtunk az órán, akkor jól meg tudtad válaszolni öket. Ennyit a franciadogáról. Már egy 1esnek is örülni fogok. Ezek után a többiek. Végeztek, de nekem még volt egy orosz órám. Az elsö orosz óra, a 10.esekkel. Vicces volt, az elején egyedül ültem, nem szólt hozzám senki. Aztán jött egy srác, aki beült eggyel mellém, és kérdezte, hogy új vagyok-e, meg ilyenek. Aztán kicsit dumáltunk erröl, és melléültem. Aztán az óra orosz részéböl nem értettem sokat, de kaptunk egy lapt, amin gyakorolni kell a betük írását. Ez volt az 5. ilyen lapjuk, én az elsö 4 böl kimaradtam, de majd hétföre hoz nekem a tanárnö mindeböl, azt mondta. Minden lapon volt néhány betü eddig. A mostanin 4 volt. Megmutatta hogy kell leírni öket, aztán oroszoztak. Be kell hoznom a lemaradásomat, ök egy hónappal elörébb tartanak már mint én. Óra végén egy csaj megkérdezte, hogy magyar vagyok-e. Mondtam, hogy ja. A suli elött még dumáltunk mindenféle haverokkal, ittunk vodka-almalevet, megkértem Pault hogy a képeket hozza át a hétvégén, amik a buliban készültek, aztán hazamentünk Francoissal. Itthon sokat MSNeztem Dorkával, beszéltem Anyuval telefonon, meg feltettem a képeket a gépre. Aztán Francois rendelt kettönknek egy Texas pizzát, mert Héléne elment Bordeauxba, valami partyba az estére. Este még beszéltem Vincenttel, hogy mikor menjek Párizsba. Még mindig maradtak rajtam cafatok a tetkóból amit Francois ragasztott a bal arcomra francia doga elött. Egész délután így mászkáltam.
- 2006-10-08 19:19:49 :: Várgedő Lajos :: 37. NAP 2006. 10. 07. szombat
Dél körül keltem, ettünk, aztán kicsit tanultam franciát, utána mentünk kosarazni Paullal és az unokabátyjával, a kosáredzéses csarnok mögé, kinti pályára, ahol a tesi is van. Dobáltunk palánkra, egy-egyeztem Francoissal, aztan nyomtunk egy 2 2 ellen meccset. Francoissav voltam, 7-2re nyertunk. Jó volt. Utána hazamentünk, de ehhez elöször ki kellett másznunk a kerítésen, mert a faszi nem várta meg míg Francois átöltözik, hanem rögtön bezárta a letesitmeny kapujat. Én nem öltöztem vissza, mert megizzadtam, gondoltam majd megfürdök, és utána. Itthon összeraktuk a cuccunkat, fürdeni itt már nem volt idönk, mert nemsokara jött értünk Antoine anyja, aki elvitt minket elöször hozzájuk, ahol felvettük Antoine-t, és utána mentünk Bastienhez, aki Ethien szomszédja és unokaöccse valahol Libourne környékén, és bulit csinált ma este. Egy nagy táskába pakoltuk közösen a cuccainkat Francoissal, mert vittünk néhány üveget ami megmaradt még az itteni buliból. Gondosan betekertük öket törcsikbe és ruhákba, hogy ne csörömpöljenek, mikor kimegyünk a lakásból. Gondoltam, hogy majd Bastiennél megfürdök, ezért vittem törcsit, neszeszert, fajkefét, hogy majd belojem a hajamat. Volt mit pakolni a táskába. Na, mikor mentünk Antoineéktól, akinek az anyja vidéken lakik a faterja meg itt Libourneban, Bastienék felé, volt rögtön egy vasúti átjáró és utána egy keresztezödés. Mikor a vonat elment, átmentünk a sineken, és rögtön utána volt egy lámpa a nagy keresztezödés elött. Piros volt. Keresztben álltak is autók, de mi nem álltunk meg a pirosnál, hanem simán átmentünk. Néztem egyet. Mondjuk már este 8 volt, de itt elég szigorúak a rendörök. Mondta a muterja a srácnak, hogy jól ismeri itt a lámpákat, és már igazabol majdnem zöld volt az a piros amin átjöttünk, mert látta a visszapillantóból, hogy milyen fejet vágtam. Mondtam neki hogy semmi gáz, meg hogy bátor. Meg hogy csak azért néztem így, mert tudom hogy itt általában mindenki nagyon szarik a rendöröktöl. Na, Bastien meg Ethien, aki Megyó szerü kicsit (de Zsofi szerint nem), valami nagyon eldugott helyen laknak. Csomót tekeregtünk mindenféle istenhátamögötti helyeken mire odaértünk, de nem tévedtünk el csöppet sem. Atmentunk kethazas falukon, meg eleg bizarr helyeken tertunk le mellekutakra, de vegulis megerkeztunk. Mire odaertunk már egész sokan ottvoltak,de késöbb még jött Camille. Kérdeztem Bastientöl (hazigazda), hogy megfürödhetek-e, mert kosaraztam mielött indultunk. Mondta, hogy ja, meg hogy hol van a fürdöszoba. Fel is mentem, vittem a cókmókomat, az üvegekkel együtt, nehogy megigyák mindet nélkülem mig furdok! Elkezdtem mosni a hajam, erre benyitottak 3an egy fényképezövel. Szerencsére sítáborból már ismerös volt a helyzet, de azért most inkább nem fordultam szembe velük, mint ott. Persze Paul volt az ötlet atyja, ö fotózta le Francois farkát is a múltkor. De ottvolt még vele Bastien és Amélie is. Csináltak pár képet a seggemröl, aztán viccelödtek még kicsit kintröl a villannyal, aztán lementek. Egészen addig bekenhagytak, míg el nem kezdtem szárítani a hajam, mert akkor újra feljöttek, de már fényképezö nélkül. Gondolom hogy mi a fenét csinálok eddig. Borotválkoztam is meg be is szárítottam a hajam, ezért tartott sokáig. Mikor lementem mondtak hogy kene kicsit barnulnom seggre, mert nagyon feher. Késöbb mikor Béla és a csaja eltüntek, akkor Paul megint jött az ötletével, hogy keressük meg öket! Amélie meg ment vele. Meg is találták öket egy szobában, félreérthetetlen pozícíóban, legalábbis a képek alapján. Az állat Paul simán lefotózta öket! Aztán elmesélte, hogy az volt, hogy benyitottak, Amélie siman lehúzta róluk a lepedöt, mert azt hitte hogy ruhában vannak. Ja, persze, majd pont ruhában lesznek! Kicsit be volt már állva a csajszi. Aztán Paul meg fotózott kettöt, de a 2.on már visszahúzták a takarót. Amúgy semmi részlet nem látszik a fotón, csak Poline mellének egy kis része, meg Philippe segge. Szerencsére. Nemtom mit csinált volna Paul, ha más helyzetben talál rájuk. Ezt, és hasonló dolgokat találgattunk, miután mindenki megnézte a képeket. Utána néhányan lehugyozták Paul kocsiját, meg a hátsó ülésre is hugyozott kicsit valaki, hogy kompenzálják hogy nem akarta kitörölni a fotókat. Nem is törölte ki öket vegul. A buli alatt Paul kocsija körül elég sokan megfordultak, iagzából mindenki, de azért én inkább nem hugyoztam le. Meg vizipipaztunk megint. Mikor elsöre beleszívtam, azt utána egy percig éreztem, de aztán már tartottam a határt. Hát ezek voltak a buli föbb történései. Aztán Francois mesélte, hogy a múltkori buli után, ami nálunk volt, amikor az oviba átmásztunk, felhívta a lakáson öt az ovi igazgatója, hogy hangosak voltunk, és hogy elloptunk és eltörtünk dolgokat a pincében. Igazából csak egy poros szar 83as újságot hoztunk el, de szerintem nem törtünk el semmit, legalábbis én nem, de a többieket se láttam, hogy eltörnének valamit. Na, sebaj. Mondta, hogy legközelebb kihívja a rendörséget. Még jó hogy nem Héléne vette fel a telefont!!!
- 2006-10-10 23:12:40 :: Várgedő Lajos :: 38. NAP 2006. 10. 08. vasárnap
Reggel döglöttünk, aztán kicsit segítettem rendbetenni a házat, de csak minimálisan. Kajáltunk is valami minimálisat. Talaltam valami muzlit, de nagyon ossze volt allva, nem egy tegnapi darab volt az tuti. Aztán nézegettem kicsit lakberendezési újságokat, amik az asztalon voltak. Hú, marha jó ötleteket találtam bennük!Le is fótóztam egy egy jó képet. Meg néztük a tvt. Kérdeztem Bastient hogy játszhatok e PSt a szobájában fenn. Mondta hogy ja, de hamar visszamentem, mert csak egy szar játékot találtam, semmi mást. Aztán tovább nézegettem az újságokat. Délben jött értünk Antoine anyja, hazavitt minket. Mondta, hogy nagyon ugyes volt, mert siman idetalalt elsore. Most nem mentunk at semmilyen piroson. A ház elött vártunk sokat Hélénre, mert nem volt kulcsunk, és ö meg kiment a piacra. Eközben magyarázta el Frrancois az ovis dolgot, mert tegnap nem értettem meg teljesen. Utána nemsokkal kajáltunk. Volt rák is. Kaja után meg megláttam hogy Maximeon egy GAS alsógatya van. Hmm... Lehet hogy ezért van mindig kevés alsógatyám? Meg lehet hogy a zokniaimat is ö stoppolja. Na, mostantól odafigyelek jobban a dologra! Mikor ottvoltunk mindhárman Francois szobájában, meg is kérdeztem Francoist, hogy nem látott e olyan alsógatyákat, amik nem az övéi, mert 12 dbbal jöttem el otthonröl, és csak 2 van a fiókomban. Nem akartam direktbe Maximetól kérdezni. Aztán Maxime kézdezte hogy milyen alsógatyáim vannak... Elmeséltem neki, hogy sok J. Press, és 2 GAS, meg még másfajták is. A GASok színét is megkérdezte... Úgyhogy valószínüleg télleg nála lehetnek. De aztán az egyiket megtaláltam a vasalószobában lenn. A másikat nem, szerintem az rajta volt. Sebaj, majd becserkészem a dolgokat, és jobban figyelek, hogy mikor van kész egy-egy mosás, csak általában ez akkor van mikor én suliban vagyok. Kicsit MSNeztem, aztan mentunk megnezni az autokiallitas Paullal, aki kicsit olyan mint Endre. Meg a multkori kosaras sraccal, es a faterjaval, meg az occsevel. Mostmar kicsit tobb dolog volt mint penteken. Voltak veteran autok is, egy Ford T-modell, egy regi Lamborghini, meg persze ottvolt meg mindig a 350Z meg az RX-8, es az Impreza. Aztan utana Francois ment kosarazni, de en nem mentem vele, mert meg mindig voltak orosz betuim, es meg angolra is kellett irnom egy fogalmazast.
- 2006-10-10 23:12:56 :: Várgedő Lajos :: 39. jour 2006. 10. 09. lundi
Peut-etre je commence d'écrir mon journal intime en francais, mais ce n'est pas encore sur. Changer entre les langues est gavé dur. Francais, en peu d'anglais et apres hongrois... Huhh. C'est trop! Na befelyeztem. De komolyalgondolkodtam a dolgon, csak aztán rájöttem, hogy nem tudnám túl jól leírni a dologkat franciául. Télleg elég szar, mikor az ember egész nap franciául beszél, és a szünetben megpróbálja megírni az angol fogalmazását... Frankón franciául jutottak eszembe a dolgok. Elég durva volt! Alapos beszárítás után bementem matek faktra 8tol 10ig, az elözö órai dogát osztotta ki a csávó. Kár hogy lekéstem! De azért örült nekem. Utána hazaugrottam az angol füzetemért, amit itthonhagytam. Kicsit kajáltam, meg igazítottam a hajamon. Mélissáéknak is erre volt dolga, úgyhogy együtt voltunk. Csináltam néhány fotót a város föteréröl, meg a sétálóutcáról, meg a suliról, meg magunkról. Azán próbáltam megírni az angol fogalmazást, és állati nehéz volt angolra váltani. Lehet hogy nem kéne sokat magyarul gondolkodnaom, meg írnom, mert csak visszafejleszt a dolog, de a naplót nem akarom befelyezni. Nem tudtam befelyezni 15 perc alatt az angol fogalmazást, mint régen a suliban, mikor egy szünet alatt megírtam egy 5ös 150 szavas fogalmazást. Matek jött, de kicsit ott is folytattam a fogalmazást, de igazából utána felyeztem be az ebédszünet elején. Most úgy összesen vagy egy órát foglalkoztam vele. Elég durva visszafejlödés a 15 perchez képest! De ez csak a gyakorlat hiánya és a nyelvek keveredése miatt van. Mennem kellett már ebédelni, mert már csak 20 percem volt orosz óráig. Elég szar idöben vannak az orosz órák, a kajaidömet rövidítik le. Sebaj, de legalább tanulok valami újat, és majd egy negyedik nyelv is kavarogni fog a fejemben! Az lesz csak jó! Nem, szerencsére az orosz egy másik szint. Volt egy kicsi sor, de gyorsan ment, és találkoztam ismerösökkel. Egy magas vörös hajú csajjal, meg a haverjaival, így velük ebédeltem. Ök tök jó fejek. Jóban vagyunk. Mindig érdeklödnek, nagyon rendesek. Mostmár nekem is kell kezdenem érdeklödni kicsit intenzívebben. Mázlim volt, mert mire megkajáltam a nagy sor a tálcaleadásnál megszünt, így nem késtem el oroszról. Hallás utáni doga volt, úgyhogy sormintát írtam a 4 betüböl amit tudom. Aztán óra végén a tanárnö odaadta nekem az eddigi lapokat, meg egy pár fénymásolt oldalt a könyvböl. Lehet hogy megcsinálom holnapra, még nemtudom. Most úgy érzem, hogy a franciával kéne foglalkoznom. Utána töriröl késtem kicsit, az orosz miatt, de ilyenkor ez nem baj, mert általában 2kor kezdödnek a délutáni órák, de nekem az orosz 1kor volt, így csak 5 percem volt átmenni az egyik épület 3. emeletéröl a másik épület 2. emeletére a földszinten keresztül, mert az épületek emeletei nincsenek összekötve. Törin semmi extra nem volt. Mivel már befelyeztem az angolt ezért figyeltem. Meg Mélissa segített kiszótárazni néhány szót. Utána angolon beült egy 21 éves london mellöl jött srác, és egy 25 éves californiai csaj. Ök azért vannak itt hogy segítsék az angol tanulást, és közben ök meg faszásan megtanuljanak franciául. Egész órán tölük kérdezgettünk dolgokat, persze kicsit vontatottan, de a végére felbátorodtak a többiek is. Nyilván az elsö kérdés az enyém volt, mert senki sem mert hozzájuk szólni. Aztán ma csak szimpla angolunk volt, nem dupla, így utána maradtunk Johannessel beszélgetni kicsit az angol sráccal a csajjal, meg a tanárnövel. A többiek elhúztak, de mi nagyon élveztük a dolgot. Na itt volt az, hogy beszéltem angolul, és néhány szót franciául mondtam bele. Aztán késöbb már félmondatonként és mondatonként váltottam a nyelveket, de a srác jól beszél franciául, úgyhogy végülis jól elbeszélgettünk. Faja volt. Remélem majd bejárnak a mi óráinkra, vagy tudunk néha együtt ebédelni, mert jófejnek tünik a gyerek, és egész jól elbeszélgettünk. Mondta hogy volt Budapesten, és hogy a Lánchíd az egy nagyobb verziója annak a hídnak, ami az ö városában van, London mellett a Temzén, mert ugyanaz a faszi tervezte öket. Persze ott nicsenek olyan faja oroszlánok. Ök április végéig lesznek itt, és angolórákra fognak beülni, meg ilyenek. Szerencsére itt laknak Libourneban, úgyhogy késöbb talán majd el tudunk járni valahová beszélgetni. Nagyon tetszett a dolog, szimpatikusak voltak, és mekkora fain, hogy ittvagyok franciát tanulni, és közben néha angolra is gyúrhatok igazi öslakosokkal, nemcsak az órán. Huhh. Penge. De a francia az elsö, de azért megragadom a lehetöséget. Utána a suli elött találkoztam egy sráccal, aki Pély Barnabás nöjének az osztálytársa, terminal S-ben. Ö is tud kártyatrükköket. Jobbakat mint én, de ö is régebben üzte komolyan az ipart. De azért most is mindig van nála egy pakli kártya... Na, persze hogy derült ez ki? Kiszúrta, hogy fasza órám van, megnézte, aztán mivel láttam hogy jófej, mondta, hogy ez ilyen kükönleges csajozós óra. Aztán erre ö meg mondta, hogy tudom hogy mivel lehet még szédíteni a csajokat? Büvészkedéssel. Mondtam neki, hogy ja, tolok kicsit kártya és kötéltrükköket. Erre elövette a pakli kártyályát. Aztán mutatott ezt azt. Egész jók voltak, de mindre rájöttem persze. A többiek viszont néztek. Aztán én is mutattam ezt azt. Majd gyakorlok a kötelekkel, és nyomatom neki. Meg aztán kiderült, hogy hétfön reggel 8-10ig van matek órájuk, úgyhogy ha semmi sem jön nössze akkor egyszrüen önkényesen beülök hozzájuk. Mondták, hogy menjek, ök elintézik a proffal. Majd meglátjuk. Itthon javasoltam Maximenak, hogy vegyen egy Mazda MX-5öt, mert épp kocsikat keresett a neten mikor megérkeztem. Mondta, hogy nem olyan kocsit keres, hanem valami olyat aminek nagy motorja van. Úgy 200 lóerö felett. Ja, az más. Megírtam az orosz leckét és bepótoltam a négy lapot, amivel le voltam maradva. Remélem még holnap is emlékezni fogok a betükre! Kicsit lefáradt a kezem. Vacsoránál ittvolt Héléne egy kolléganöje, aki jófej nagyon, úgyhogy 5en voltunk. Jól eldumalgattak, húzták egymás agyát. Poén volt nagyon. Maxime elnevezett Lulunak, remélem holnapra elfelejti. Az ügyvéd csajszi mesélte hogy kapott valami ügyet amiben kemény fotók voltak, szétdarabolt emberek, meg minden. 32 szúrás, meg ilyenek. Szerencsére már befejeztem a kajálást! Meg nem sokat értettem a részletekböl. Örülök hogy még nem megy olyan jól a francia! Aztán Maxime indult Bordeauxba bulizni, próbálta elkérni a TTt, hogy azzal mehessen a Clioja helyett. Nagyon ismerös helyzet volt! Pont mint otthon... Mikor még nem volt saját kocsim. Marha jó ez a Lantra! Kár hogy itt nem vezethetek. Illetve kár hogy tényleg betartjuk a szabályokat.
- 2006-10-10 23:16:22 :: Várgedő Lajos :: 40. NAP 2006. 10. 10. mardi
Reggel fürödtem, hajat mostam és szárítottam, és beértem az elsö órára! Ügyes vagyok! Hohó! Törin kiosztották a dogákat, 7et kaptam, mivel csak az elsö két kérdésig jutottam el, a harmadikat már nem tudtam megválaszolni, mert nevolt rá idöm, túl sokat szótáraztam. Így alapból elestem 8 jegytöl. Általában pont-érdemjegy fedi egymást, mint a régi szép idökben. De rendes volt a tanár, mert átkonvertálta a 7/12-t, így 11,5öt írt be, de én 7nek könyvelem inkább, jobbszeretem egyenlöen mérni magam az osztályhoz. Utána volt 2 szabad óránk, Johannessel kajáltunk, mondta hogy az iTunesnak van olyan szolgáltatása, hogy bizonyos témájú híreket, amiket te jelölsz meg, mindig letölt, és ha rákötöd az iPod-od a gépre, akkor áttölti öket, és meg tudod hallgatni a híreket iskolába menet, vagy ha videós iPodod van, akkor meg is tudod nézni öket. Nemrossz! Utána visszamentünk a suliba, próbáltam kártyatrükköket mutatni, de most annyira nem jött össze. Inkább átállok kötelekre. A többieknek 1kor volt a következö órája, de nekem 11kor orosz volt. A tanárnö mondta, hogy az itteni családomnak levelet kell írnia az igazgatónak, hogy bejárhassak a 10.esek orosz órájára. Örület! Persze a tanárnö örül nekem, csak ez az adminisztráció... Már a töke kilesz velem az igazgatónak, az tuti, és kívülröl fogja tudni a nevemet. Még a matek órák sincsenek lerendezve. A tanárnö aztmondta, hogy jöjjek órára nyugodtan addig is, csak ne mondjam senkinek, mert még nem lenne szabad bejárnom. Iszonyú, hogy nem hagyják tanulni az embert! Érzem magam elött a falakat, amiket át kell törnöm, hogy tanulhassak valami újat végre. Persze ez a franciaórákra nem igaz, de az egy másik eset. Vettük a számokat, és most elöször megszólaltam oroszul, mert felszólított a tanárnö, kétszer is! Nemrossz. Majd idövel belejövök. Az osztály nagyon örült, hogy megszólaltam, frankón, mindenki figyelt, hogy, na vajon milyen a kiejtése a magyar gyereknek? Vagy a franc tudja. Jó érzés volt. Utána együtt kajáltam Audreyval, Amélievel, meg egy harmadik csajjal, de föleg egymás közt beszélgettek, nem sokat értettem, mert asszem csajos dolgokat beszéltek meg. Kitárgyalták azokat akik elmentek az asztalunk mellett, meg persze a pasikról is szó volt asszem. A baráti társaságból mentek végig néhány srácon. Rajtam asszem nem, vagy csak nem vettem észre, hogy rólam van szó. Ezek után angolóra volt, de nem volt most itt az a két szimpi arc, viszont helyettük volt egy szimpi vagnó, szimpi kazettával, és szimpi lapokat kellett kitöltenünk, hallás után. Persze vagy 5ször rámszólt a tanárnö, miközben lesúgtam a válaszok egy részét az osztályképviselö srácnak. De volt olyan amit én se tudtam kitölteni. Például hogy a faszi hány cicit szív naponta. Azt mondta hogy seven or eight a day, de simán lehetett érteni several a daynek is, de én seven a dayt írtam, pedig goondoltam rá, hogy 7-8at kéne írni. Meg egy pár szót kellett kiszúrni a szövegböl, éz az se ment annyira, mert nem értettem, hogy mire vonatkozó szavak kellenek, pedig angolul volt. Képzelem, hogy szegény osztálytársaim mennyit érthettek a dologból!!! Ezekután volt egy szörnyü francia óránk. Kezdem nem szeretni a francia órákat. Kijavította a dogákat. Sikerült 1,25 öt elérnem a 10böl, ami egy kemény 2,5nek felel meg, ha jegyre konvertáljuk. Ez kicsit elvette a kedvem, pedig tudtam hogy ez lesz, már mikor kézhez kaptam a kérdéseket. A doga második feléhez hozzá sem tudtam szagolni. Olyannyira alig írtam valamit, hogy a tanárnö angolul is megpróbálta odaírni a megjegyzéseit, pedig azért franciául is meg tudnám érteni. Sebaj. A francia az nagyon durva nekem. Itt is ez a magolós, megmondom hogy mit kell gondolnod a müvekröl stílus megy, nem úgy mint Babits tanárnö, aki megmutatta a föbb szempotokat, amiknek a segítségével könnyebben el tudtunk jutni a müvek jelentéséhez, és úgy elemeztük öket ahogy akartuk, persze a szempontok figyelembevételével. Amiket mondott, az erthetö, és logikus volt, fel lehetett fogni. Sokkal jobb volt. Marhára hiányzik a dolog. Ö megadta a lehetöséget, hogy tanuljunk. Itt meg nemtom mi van. Itt be kellene vágni ilyen lexikát, meg az órai diktálásokat. Vagy a franc tudja mit vár el. A Babits tanárnö által megtanult dolgokkal idö kell a feldolgozáshoz, nem látunk rögtön a mü mélyére, de ez nem baj. Mint színház után sem szabad egy napig semmit se mondani arról hogy, Na, milyen volt?, fel kell dolgozni. Kemény egy évem lesz itt a franciaórákon, az biztos. Kérdezték néhányan, hogy mennyit írtam, röhögtem, és mutattam, hogy 1,25. Erre ök is röhögtek, aztán mondták, hogy hát ja, a francia az biztos kemény lehet nekem. Hát igen, ez kemény. Illetve inkább szokatlan, és ezt az egyet nem is akarom megszokni. Nem akarom elfelejteni, amit tanultunk Babits tanárnönél. Úgyhogy itt ellenállok magamban ilyen téren. Ebböl nem engedek. Johannes 5öt írt asszem, de ez nem zavar ilyen körülmények közt. Utána jött egy matek, ahol meg szóba jött az Excel, meg a táblázatok. Mutattam egy trükköt a dollárjellel, hogy hogy lehet egyszerre minden cellát kitölteni a függvény megfelelö variációjával. Aztán késöbb meg megoldottam egy az órán feladott feladatot a táblánál. Volt egy kis megértésbeli zavar a tanár és énköztem, de ettöl függetlenül ment a dolog. Legalább visszajött a jókedvem így a francián történt események után. Aztán nem volt utolsó órám, találkoztam megint Audreyval, és Amélievel. Aurdey kérdezte, hogy ugye jó vagyok angolból, mert van egy fogalmazása holnapra. Föleg szavakat, vagy kifejezéseket kérdezett, persze elsöre nem jutott eszembe semmi, így hirtelen. De aztán beszélgettünk kicsit, és csak úgy beugrottak a szavak, úgyhogy végül mindent meg tudtam neki mondani amit kérdezett. Meg jött Béla és Poline is késöbb, Bélának meg a matekban segítettem kicsit. Aztán elmesélte Amélie, hogy a srác aki csinálta azt a fotót vele, szeretné tudni, hogy ki hugyozott a vezetöülésére. Kicsit bepöccent ezen. Mert ha nem tudja meg neki Poline, akkor azt mondta, hogy megmutogatja a fotót. A pöcs! Ki kellett volna törölni. A csaj meg nyílván nem örül a dolognak, és nemtom hogy egyáltalán tudja-e hogy kik hugyozták le a az ülést. Úgytünik mintha tudná, és az engedélyükre várna, hogy megmondhassa a srácnak, hogy kitörölje a fotót, vagy a franc tudja. Elég pöcsség ez az egész. No suli után, a suli elött még beszélgettem ezzel-azzal, aztán hazamentem. Gyakoroltam kötéltrükköket, aztán megmutattam Francoisnak. Lehidalt a dologtól. Penge. Gyakorlok még, hogy frankón menjen a dolog, de kezdésnek nem volt rossz. Este egyutt ettem Helennel, es csomot dumaltunk, marha jo volt. Frankon elszaladt az ido, es csak azt vettuk eszre, hogy hoppa, 11 van mar!!! Beszelgettunk ugy 2 orat. Keresett nekem egy egyszeru konyvet olvasni. Ezek utan, amiket a magyarrol es Babits tanarnorol irtam, nem merem megmondani, hogy mit adott. De asszem elolvasom franciaul, es kielemzem hogy ez miert is SZAR. Bocs Jucus. (Anyu, Apu: A Kis Hercegrol van szo) Bocs Anyu. Babits tanarno nagyon nem birja a petite princet. Na, belemelyedek a formaretegeibe, ha sikerul talanom egyet is! Mindenesetre nyelvgyakorlasnak jo lesz. Na, mindenesetre megbeszeltuk tubbek kozt azt is, hogy mazlim van hogy hozzajuk kerultem, es hogy nekik is mazlijuk van, hogy en kerultem hozzajuk. Ez utan irtam meg egy mondtatot, de aztan inkabb kitoroltem, hogy keruljem a kozhelyeket, igy is van itt eleg, nem szaporitom feleslegesen oket.
- 2006-10-15 22:07:32 :: Várgedő Lajos :: 41. NAP 2006. 10. 11. szerda
6:43kor keltem ki az ágyból, gyorsan összeraktam a cuccom, és mentem tesire, de nem siettem, szépen kényelmes tempóban gyalogoltam, közben megettem egy zacskó Györi kekszet, amit Anyu küldött a böröndömben. Már csak egy zacskó maradt, meg egy doboz süti, meg Györi Édes kismackók. Kicsit szárazon indult a napom, így egy zacsi keksszel, bármilyen folyadék nélkül. Tesin most 6x300m volt. 3 után volt 5 perc pihenönk, de amúgy csak annyi idönk volt, míg visszaértünk a starthoz, és az elöttünk lévö csoport meg beért a célba, mert csak egy stopper volt. Most megizzadtam, úgyhogy megfürödtem. Johannesnek mondtam, hogy menjen csak, nem kell megvárnia. Szépen kényelmesen elkészültem, aztán meg mentem kajálni egy szendvicset, közben elolvastam egy cikket az újságból, de nem sokat értettem. Utána már csak átlapoztam a maradék oldalakat. Aztán visszasétáltam a suliba. Nem talaltam semmi ismerost, de lattam hogy ottvan a fekete haju csaj, meg 2 baratnoje a padon, ugyhogy nemi hezitalas utan odamentem, es megismerkedtem veluk. Ahhoz kepest, hogy egyaltalan nem ismertek, tok kedvesek voltak, vagy csak szimplan jolneveltek. A maradek 15 perceben egesz jol elbeszelgettunk a szokasos elso talalkozas egy idegennel-es temakrol, de mostmar egy turhetobb szinten. Aztan mentek orara, igy megint egyedul maradtam. Kiszurtam az oros oras ismerosoket, aztán meg Francois haverjaival is beszelgettem. Utána meg a kosaras gyerekkel, meg a nöjével, meg két csajszival voltam, együtt kajáltunk, aztán mentünk iskolai edzésre. Mivel csak 3an vagyunk ezért nem egy nagy cucc a dolog, de örülök, hogy van, mert viszonylag sokat dobálunk palánkra, többnyire játszunk, remélem fejlödök valamit!!! Rámférne! Utána megfürödtem, a hajamat is bevizeztem, aztán persze idövel jól begöndörödött, de próbáltam kordában tartani amennyire lehetett. Annyira nem volt undorító, csak egyszerüen nem volt valami szép. Elég kevés tükör van itt a suliban. Pl a földszinti klotyók egyikében sincs. Mármint a férfi WCkben. Az emeleteken ilyen koedukált WCk vannak, de ott sincs már tükör, csak a C épületben. SES órán kijavította a prof a kicsi, 3 pontos dogákat, és hozzáadta az elözöleg írt nagydogához, így végülis 6ost írtam 5 helyett. Nemrossz. Utána tanultuk, hogy milyen fajtaji vannak a befektetésnek. Ezt most értettem, mert mondott hozzá jó példát a faszi, egy pizzeriaval. Francián meg megpróbáltuk befelyezni a dolgozat javítását, de nem sikerült. A tanárnö próbálta a csöngetés után befelyezni az utolsó 2 mondatot az aktuális kérdésre, de nem tudta, nem hagyták, mert hogy jön a buszunk egyeseknek, meg ilyenek, mivel ez volt az utolsó óra, és aki vidéken lakik, annak egy busz van reggel, ami behozza a suliba, és egy ami délután hazaviszi. Ennyi a napi buszjáratok száma a környékbeli kicsi településekbe. Persze a fontos dolgok, az ökörködések, a beszélgetések azok a napi két nagyszünetben és az ebédszünetben történnek, meg a lukasórákon. De a szünetbeli történéseket nem tudom leírni, bár ami számít az inkább a lukasórák, mert a nagyszünet csak 15 perc, az arra elég, hogy pár poéntól felfrissüljön az ember. Meg hogy valaki mást is lásson, ne csak mindig az osztálytársait. Az 5 perces szünetekben csak az egyik teremböl átmegyünk a másikba, és köszönünk annak, akit ismerünk, egy gyors salut! ca va? ca va bien, et toi? plusz két puszi vagy kézfogás és kész. Ez attól függ, hogy mennyire közeli barát az illetö. Pl Francois haverjaival mind 2 puszit nyomunk. Mindegy hogy fiú-e vagy lány. De többi sráccal csak kézfogás, és a csajokkal meg nyilván puszi van. Suli után összeraktam a kosárcuccom, toltam magamba egy kis kaját, aztán már szinte indultunk is edzésre, mert Héléne el tudott vinni minket, de így már egy órával hamarabb ottvoltunk Francoissal, de sebaj, az épület mögött dobáltunk, meg játszottunk a kinti pályán. Utána edzés. Mikor Héléne hozott minket, mondta, hogy felhívta öt Vincent anyukája, megbeszéltük a dolgokat, aztán este mondtam neki, hogy akkor holnap hívja fel, hogy lefikszáljuk a dolgot. Meg kell vennem jóelöre a jegyet, mert a kedvezményes jegyek csak korlátolt számban állnak rendelkezésre vonatonként. És egy normál árú jegy tobb mint 150 euro odavissza Párizsba. Kedvezményes cuccal csak 80 euro, de kell venni egy fényképes igazolványt, hogy legyen kedvezményed, ami meg 50 euroba kerül... Viszont egy évig érvényses. No, edzés után hazasétáltunk, jó volt a mai edzés, jólesett. Kajáltunk lasagnét a tv elött, aztán mentem WCre, és pont mikor végeztem, jött Francois. Ez már nem az elsö ilyen eset. Mondtam, hogy szerencséje van. Aztán próbálok aludni hamar, így 11 körül, mert nagyon nehezen keltem ma. És holnap reggel be kell lönöm megint a hajam, mert holnap nem tesivel kezdek. Csak szerda reggel nem lövöm be a hajam, mert akkor tesi az elsö óra és így nincs értelme. A belövöm a hajamat úgy kell érteni, hogy megpróbálom belöni a hajam. Nöhetne gyorsabban, már nagyon kíváncsi vagyok hogy fog kinézni!!!
- 2006-10-15 22:09:26 :: Várgedő Lajos :: 42. NAP 2006. 10. 12. jeudi
Ma 7 órám volt, ez fárasztó. Viszont az elöadásos órára próbáltam keresni dolgokat, és Yassine mondta, hogy királyság amiket találtam. Elis kérte az pendriveomat, ami igazából nem is az enyém, csak hozzám került. Nemrossz. Aztánz ebédszünetben elmentünk Mélissával a vasútállomásra megkérdezni, hogy pontosan mennyibe kerül nekem a jegy, meg ezt az 50%os kedvezményt is. Hát ha megveszem az 50%os kedvezményre jogosító éves igazolványt, akkor 18 eutoval fizetek többet, mintha csak a normál kedvezményt veszem igénybe, ami nekem jár. Úgyhogy megveszem az igazolványt, mert ha következöre megyek valahová vonattal, már megérte a dolog. Így összesen 130 euro lesz az oda-vissza jegy Párizsba. Nemrossz. Ja, és csak TGV megy oda, mert itt a TGV a gyorsvonat megfelelöje. Ami alatta van azok a kicsi helyközi járatok, de Párizsba nincs ilyen. Miután kajoltunk a suliban, hú, ma finom vanília puding volt a desszert!!! De mikor visszamentem, hogy mégegyszer vegyek, addigra már valami citrom darabokat is belekevetek, úgy már annyira nem volt jó, de azért az is ízlett. Kaja után matekot magyaráztam két srácnak. Aztán meg siettem órára, mert már majdnem becsengettek. Ma egész suli alatt nem göndörödött visza a hajam. Nemrossz. Biztos száraz volt a levegö. Libourne, száraz levegö, és a hajam tovább tart. Suli után mentem megkeresni a könyvtárat, hogy a kötelezö olvasmányt ki tudjam kölcsönözni. Szerencsére találkoztam Audreyval egy kis utcában, épp az Anyukája vette fel kocsival, a kistesójával együtt, és ö útbaigazított, de már nem voltam messze. Persze elötte is kérdezgettem embereket, hogy hol van, már egész közel jártam. Végülis zárva volt, úgyhogy holnap újra el kell mennem. Itthon megettem amit találtam, és ehetönek véltem. Edzésen meg jó kis izomlázam volt.
- 2006-10-15 22:14:19 :: Várgedő Lajos :: 43. NAP 2006. 10. 13. péntek
Egész könnyedén felkeltem ma, fura volt. Csak 15 percig nyomkodtam a szundit. A szokásos hajmosás, beszárítás után Francoissal mentem suliba. Biosz után az egyik sráccal az olsztályból, Remivel, aki helyes, de alacsony, meg Johessel elmentünk venni a srácnak egy pulóvert, persze elötte beugrottunk egy szendvicsért, de ezeket már le se írom. Na, a Nouvelle Galeriesbe mentünk, ahol a sapkámat is vettem, nézelödtünk, aztán a srác talált egy jó pulcsit, felpróbálta, aztán megvette. Utána visszafele még benéztünk egy másik boltba is, de ott nem vettünk semmit. Mikor visszamentünk a suliba, a srác ment a haverjaihoz, én meg asszem leráztam Johannest, aztán dumáltam egy kosaras csapattársammal, utána meg talákoztam két ismerös csajjal, együtt kajáltunk, utána meg megnéztem az akrobatikus rocknroll edzésüket, persze engem is bevontak, nem maradhattam ki a dologból. 3 fajta figurát próbáltunk, az egyik olyan volt hogy elöre hajoltam, a csaj ráugrott a hátamra, utána felegyenesedtem, és elöre huzam a csajt. Egész jól mentek, föleg ahhoz képest, hogy ránézésre én a legnehezebb csajjal nyomtam, mert öt ismertem. Igazi jó csajok nem voltak, de azért élveztem a dolgot, ezek a figurák mindig bejönnek, meg azert egy jo mellet kiszurtam magamnak. Mondjuk bomba csajokkal minden jobb, de azért így s tetszett, de nemhiszem hogy járni fogok rá, mert a péntek így is egy sürü nap, bár beleférne a dolog az órarendembe, de nem akarom magam betáblázni mint állat. Aztán Mélissával, meg másokkal voltam, utána óráink voltak. Illetve az ECJS óra keretében lementünk a könyvtárba a földszintre, persze ez csak akkor derült ki, mikor midenki megmászta a 4 emeletet... A könyvtárban a francia nyelvtant toltam kicsit, meg beszélgettünk. A nagyszünetben egy haversrác nyomott az udvaron egy cigánykereket, és utána abból rögtön egy szaltót, csak így semmi nélkül. Nemrossz, persze ilyen alacsony gyerek, de azért le a kalappal. Mondta a haverja, hogy 3at is tud egymás után. Aztán franciaórán befelyeztem a fontos névmások, és viszonyszók kiírását, de az órai anyagot is leírtam. Utána oroszon a tanárnö adott olyan papírokat, amiken a betüket kell gyakorolni, mert elsöre rosszul csináltam, nem tudtam, hogy nagyon fontos, hogy egy magasságban legyenek mindig a betük. Suli után kicsit beszélgettem aztán mentem a könyvtárba, kivenni a könyvet. Csinálnom kellett ilyen egyéves kártyát, amivel egyszerre 7 könyvet vehetek ki, egyenként maximum 28 napra. Asszem ez elég is lesz. Kivetem a kötelezöt, aztán hazamentem. Itthon elcsíptem Hélénet, hogy hívja fel Vincent anyját, hogy fixálják le a dolgot, hogy megvehessem a vonatjegyeket. Csak Vincenttel tudott beszélni, mert az anyukája nem volt otthon. Mondta, hogy kell hogy kapjon egy levelet, amiben leírja, hogy nála leszek 31töl 4ig. Aztán én is beszéltem Vincenttel, király volt, így telefonban is megértettem a nagyon nagy részét annak amit mondott. Összepakoltam a cuccom a hétvégére, mert a faternél leszünk, aztán kicsit emaileztem. Utána hallgattam ahogy Maxime és Francois azon veszekednek hogy elméletileg lehetséges lehet e valaha is az ami a Click címü filmben van, hogy távirányítóval meg tudsz állítani embereket, meg tudod tekerni öket az idöben. Francois mondta hogy elméleti akadálya nincs jelenleg, Maxime meg mondta hogy ez hülyeség. Aztán jött értünk a fater. Már sötét volt, így 8 körül. Mikor megérkeztünk hozzá kajáltunk, jól teleettem magam, finom volt. Volt ilyen a sütöben melegített pici kenyér, az nagyon ízlett. Aztán néztem volna TVt, mert itt sok csatorna van, de nem jött be egyik plusz adó sem. Kérdeztem, hogy mi a baj, aztán Francois mondta hogy az antennát be kell állítani. Aztán késöbb Fabienne felkapcsolta a kinti villanyt, és megmutatta, hogy a múlt heti nagy szél kicsavart 2 fát a kertben, meg egyet a másik végében, de azt már nem láttam. Durva szél volt tényleg! Ez a szél elcsavarta a parabola antennát is, ezért nincsenek plusz adók. Aztán néztük a helyi megasztárt, közben kicsit dumaltunk.
- 2006-10-15 22:17:18 :: Várgedő Lajos :: 44. NAP 2006. 10. 14. samedi
Ma délelött itthon voltunk a faternál. Ettünk, meg meccsünk volt. Megint vesztettünk, de most velünk játszott két srác az egyes csapatból. Azért most is sokat játszottam. 2x ültem a kispadon, összesen úgy 10 percet, a negyvenböl, mint a múltkor. Aztán megnéztünk a csajok meccsét is, ök is vesztettek... Játszott Audrey és Amélie is, meg volt egy ikerpár csajszi is a csapatukban, a 6os és a 9es. Poén volt. Aztán meccs után most rajtam volt a sor, hogy a mezeket hazavigyem, és kimossam. Számsorrendben megyünk felfelé. Én a 6os vagyok. Mikor a csarnok bezárt, elindultunk Francoisval, meg két sráccal és két csajjal, hogy beülünk a Grand Caféba, míg jön értünk Pierrick. Ez kb 10 percet jelentett gyalog, a nagy müanyag ládaval, amiben a csapat összes meze benne volt. Mire odaértünk, már nagyon fájt a kezem! Ahogy leültünk az asztalhoz, telefonált is Pierrick, hogy ittvan, úgyhogy mentünk a suli elé. Még jó hogy nem kellett visszamennünk a kosárteremhez! Beallitottunk az antennat, ugy hogy Pierrick felmaszott a tetore baszkuralni az antennat, en neztem a TVt hogy van e kep, Francois meg kozvetitett koztunk. Megcsináltam a matek házit, meg az oroszt. Közben néztem tvt ujra az osszes csatornaval, és kajáltunk Polinenal pizzát, meg Croc monsieurt, mert az ösök elmentek valahova estére. 1ig csináltam az oroszt a tv elött, de még mindig nem jöttek vissza. Aztán mentem aludni. Holnap 9:30kor indulunk konyakba. Ez itt valami falu neve, és nyilván konyakot csinálnak ott.
- 2006-10-15 22:53:05 :: Várgedő Lajos :: 45. NAP 2006. 10. 15. dimanche
Este beallitottam a SAMSUNG telefonom ebresztojet 8ra, hogy legyen idom kajalni, de nem ebresztett fel reggel, mert kikapcsoltam. Ekkora egy szart! Utoljara ilyet az oskorban lattam! Na, sebaj, Pierrick szerencsere 9 elott nemsokkal bejott, hogy fel ora mulva indulunk; ugyhogy gyorsan osszekaptam a cuccom, es ettem egy kis muzlit reggelre, meg joghurtot. Tegnap este kimostam a mezeit a csapatnak. Mondta Pierrick, hogy hozzuk magunkkal a cuccainkat is, mert nemtudja meg, hogy visszajovunk e ide az este, mielott visszavisz minket Libourneba. Beraktuk a Megan hatuljaba a nagy mezes ladat, meg a 2 sportttaskankat, hat eppencsak befertek. Cognac egy es negyed oranyira volt kocsival. Pierrick egy Renault furgonnal jott, mert hozott valami kanapet is. Fabiennenek, Pierrrick nojenek a szuleihez mentunk eloszor, miutan foglaltunk egy latogatast Francoisnak es nekem, hogy hogyan csinaljak a konyakot. Aztan bepakoltuk egy garazsba a kanapet, meg a tobbi cuccot a furgonbol. Utana mentunka foutcaba, es ott megalltunk egy Promod bolt elott. Nem ertettem hogy miert, mert zarva volt. Aztan mikor Fabienne anyja kinyitotta a boltdesign-jaban levo ajtot, kozvetlen a bolt mellett, akkor rajottem, hogy itt laknak. Az uzlet a lakas foldszintjet foglalja el, igy itt csak egy keskeny folyoso volt, a vegen egy lepcsovel, ami felvitt a lakasba, az elso es a masodik meg egy harmadik emeletre. Megismerkedtem az uj arcokkal, aztan Fabienne mondta, hogy a 2. emeleten van egy flippergep, igyhat elindultunk felfele Francoissal. Frankon olyan flippergep volt, mint a kocsmakban vagy a jatektermekben, illetve ketto volt, csak az egyik, a regebbi, szarabb es egyszerubb, mar nem mukodott. A masikkal egesz nap eljatszottunk volna, ha nem szolnak, hogy indulunk ebedelni valami rokonhoz. Azert igy is csinaltam 98000et, de Francois 104ezret csinalt... A rokonek Cognac mellet laktak, legerkeztunk, kicsit baratkoztunk az emberekkel, az egyik Pierrick uzlettarsa volt valahogy, igy ez ilyen komolyabb szeru ebed volt, olyan formalis, talan kicsit snob. Nyomtunk aperitifet, aztan Fabienne megint segitett nekunk kicsit, es megkerdsezte a hazigazdat, hogy jatszhatunk e a fenti biliard asztalon. Mivel igenleges volt a valasz, mentunk a kicsi aperitifunkkel egyutt, es nyomtuk a temat. Ez a 3 golyos, luk nelkuli biliadrasztal volt, amikor az egyikkel meg kell koccintani a masik ket golyot. Eleinte jo voltam, 7-2re alltam aztan Francois behozott, es vegul 12-9re megvert... Aztan jott az ebed. Kezdesnek salata, kicsi rakdarabokkal. 2 villa balra, 2 kes jobbra, egy kes es egy kiskanal elore, 2 pohar jobb oldalt, es egy tanyer kozepen. Mivel szerencsere pont elcsiptem azt a reszt a Fokuszbol, amikor Gyoziket tanitottak hogy hogyan kell kajalni az operabalban, igy tudutam, hogy kivulrol befele kell haladni egyszeruen, ezzel a tudassal, amit csak azert szedtem fel, mert valoszinuleg valami nagymellu csajt mutogattak utana a Fokuszban (ezeket mindig a vegere hagyjak, hogy vegignezd az adast). Tehat ezzel a "tudassal" mar elorebb volam mint Francois aki kivette a belso evoeszkozoket, de aztan valtott, mikor latta hogy mi a helyzet. De volt par felnottis aki nem vagta. Azert a biztonsag kedveert megneztem, hogy a hazigazda mivel eszik, de nem tevedtem. Sali utan a tanyerokat osszeszedtek, de az evoeszkozoket nem. Utana sexy kis halacska alku tanyerok jottek, meg 2 nagy hal kozepre, megkostoltam, jo volt. Aztan tanyerok, evoeszkozok el, ujabb tanyerok, amiken allatkak voltak. Ebbol a szarvashust kajaltuk immar a 2. par evoeszkozzel. Utana tanyerok es evoeszkozok el, jott a sajt. Sajt kozben Francois belesugta a fulembe, hogy siessek, mert indulnunk kell, hogy odaerjunk a Cognac keszites mutogatasra, igy gyorsan megettem ami a tanyeromon volt, es felhuztam a pohar boromat, ami nem az elso volt kaja kozben... Aztan indultunk. A kocsiban megjobb lett a hangulatom a bortol. Aztan a muzeumlatogatas elejen is a fejemben volt a bor, nagyon lefaradtam tole. De a vegere, mikor a Cognac kostolas jott, mar rendben voltam. Hu, jo sok hordo Cognacot lattam. Csak ugy aradt beloluk az illat... Be van vonalkodozva minden hordo. A Hennessy Cognac kesziteset tartak elenk. Egesz turheto volt, annak ellenere, hogy a bor nagyon lefarasztott. Kostolas utan Francoissal szartunk egy bucsuzot a "muzeum"ban, aztan visszasetaltunk Fabienne anyjanak a hazaba, es toltuk a flippert. Most 279000et csinaltam... Francois 140000et. Faja volt, de aztan indultunk vissza a faterhez, es sajna a flipper maradt. Nekem is kell egy ilyen cucc majd! A faternal tvt neztunk kicsit, aztan kajaltam a ket otthonmaradt gyerekkel, Polinnenal es Fabiennel, a tobbiek nem ettek tobbet, mert televoltak az ebedtol. Itt is hal volt, de ez is eheto volt. Meg volt finom krumplipure!! Ohh... Ez nagyon jo! Aztan hazafele Libourneba megkerdeztem a fatert, Pierricket, hogy mennyibe kerul egy nagy busz, olyan faja 2 emeletes. Monta, hogy 40-70 millio Ft kozott (ez mar az atvaltoll osszeg). Komoly terveim akadtak a dologgal, ez meg egy regi vagyam, mint sokminden mas is, csak ez most eszembejutott az autokazas kozben, a reszletek titkosak. Itthon Libourneban Apu felhivott telefonon. Holnap megveszem a vonatjegyeket Parizsba. Aztan megmutattam a kepeket Helennek, Juliettenek, meg a Pasijanak, mert most epp ittvoltak, amiket CDn hoztam a csaladomrol. Aztan a neten is mutattam meg a Boronahaz honlapot. Utana Helene megirta nekem a levelet az oroszra.
- 2006-10-17 22:43:28 :: Várgedő Lajos :: 46. NAP 2006. 10. 16. hetfo
Sikerult felkelnem idoben, ugy 10 peccel 7 elott, igy volt idom megfurodni, hajatmosni, beszaritani, aztan meg meg arra is volt idom, hogy reggelizzek. Kicsit felek ilyen koran furdeni, mert meg mindenki alszik, de ugy 7:10 felemar eledeznek, de ha furodni akarok nekem kell a leghamarabb felkelnem ugye, mert nem akrom foglalni a furdoszobat az o idejukben. Matek fakton voltam a tablanal, uj anyagot veszunk, a teret, de hogy azon melul mik lesznek pontosan, nemtom. Egyenlore a vekrort definialtuk, es megmutattam, hogy hogy lehet egy szakasz harmadat megszerkeszteni, aztan meg azt is, hogy a gyok kettedet hogy lehet megszerkeszteni. A tobbi gyerek csak nezett, aztan eleg sokszor hallottam azt a szot hogy hongrois, de a tobbit nem tudtam kivenni, csak egymas kozt susmorogtak. Hat, ez volt a matek fakt. Utana egy ora szabadidom volt, osszefutottam a fekete haju csajjal, mondtam neki hogy szia, vele volt 2 masik baratnoje, visszakoszont, odabokte a masik ket csajnak, hogy Louis vagyok, magyar, aztan ok mentek valahova, kicsit olyan erzesem volt, mintha le akarnanak razni, ugyhogy lemaradtam, es elmentem a vasutallomasra megvenni a jegyeket Parizsba, meg a 12-25 evesig kartyat, ami 50%, de minimum 25% szazalek kedvezmenyt nyujt az utazasra, ez attol fugg, hogy mennyi kedvezmenyes jegy van meg. A visszautra mar nem volt ilyen kedvezmenyes jegy a 2. osztalyon, és a 2. osztalyu, kedvezmenymentes jegy dragabb volt mint az 1. osztalyu kedvezmenyes, ugyhogy visszafele 1. osztalyra van jegyem. Mellesleg ez mindossze 2 euroval volt dragabb a 2. osztalyu kedvezmenyes jegynel. Eleg fura. Lehet hogy az odafele jegyemet is ki kellett volna cserelnem 1. osztalyra. 2 eurot megert volna a dolog! Feltem, hogy nem erek vissza matekra, mert nagy volt a sor, de viszonylag gyorsan megvolt a dolog, siman visszaertem, meg egy szendvicsre is volt idom. Normal matekon is uj anyagot kezdtunk, a statisztikat. Legalabb valami mas van vegre!!! De a szunet elott lesz meg egy doga... Utana kaja elott egy felorat elszorakoztunk Melissaval, meg Lydiaval, utana mentunk enni, mikor mar kisebb volt a sor. Ja, es mivel mar megvan a menzakartyam, ezert reggel 10 elott le kellett huznom egy gepben ami az oszlopokon van a suliudvaron, hogy legyen kajam delben. Es a menzanal is le kellett huzni, hogy beengedjen a cucc, de igazabol fizikai akadaly nincs, csak a piros lampa zoldre valt, es atmehetsz ket oszlop kozott. Ja, reggel suliba menet probaltam penzt felvenni, de nem ment, mert felulrol lefele probalkoztam, minel tobb lovet kivenni, de kevesebb volt a szamlan mint szamitottam. Aztan a vasutallomasra menet elott kivettem annyit amiben biztos voltam hogy van a szamlan, es eleg lesz a jegyre, meg meg tudok enni egyet belole, igy most nagyjabol lecsupaszitottam a szamlaimat. Pontosan csak az OTPt tudom, mert az megirja azt is hogy mennyi maradt rajta a penzfelvetel, vagy egy fizetes utan. A Citi csak azt irja, hogy mennyit vettem fel rola, azzal meg nemsokra megyek, hiszen azt amugyis tudom, mert a kezemben van a le. Na, mindegy, tehat nemtom hogy azon pontosan mennyi maradt, de 10 euronal nincs tobb egyiken se... Apu elvileg kuld penzt holnap, ugyhogy nincs baj. Meg kellett vennem ma a jegyet, mert mar csak ugy 2 hetre van a dolog, es mar igyse volt kedvezmenyes jegy visszafele csak az elso osztalyra ugye... No, kaja utan orosz. Illetve Mivel viszonylag keson mentunk kajalni, ezert kestem oroszrol ugy 5 percet a masodik csengetes utan, de meg nem tortent semmi csak beszelgettek. Odaadtam a levelet a tanarnonek, meg a lapokat amiket a hetvegen megcsinaltam, aztan irtuk a dogat. A tanarno felolvasott 2-3 szavas mondatokat oroszul, es le kellett irni oket hallas utan. Kivancsi vagyok hogy sikerult, mert eddig csak a betuket tanultam, azt se tudom, hogy mi mit jelent, meg hogy milyen szavak vannak, meg a szabalyokat sem tudom amiket eddig tanultak a tobbiek. De mindent le tudtam irni, csak az a kerdes, hogy jol e, de ez majd kiderul. Aztan megkaptuk az utolso lapot a betukkel, igy holnap mar az osszes betut ismerni fogjuk. Faja. a kedvencem a s-cs. Utana torirol is kestem, mert a tanarnovel elmentunk a titkarsagra a levellel, de az igazgato nem ert ra, ugyhogy majd holnap elintezi a tanarno a dolgot, en meg mentem torire. Filmet neztunk az 1929es NYi tozsde krackrol. Utana meg duplaangolon angoloztunk. Ki hitte volna!! Itthon megirtam a lecket, kicsit tanultam a francia igeket, aztan kajaltunk, utana beszelgettem Helennel, aztan meg vadasztam magamnak alsogatyat, meg zoknit, es megtalaltam minden polom, kiveve a feher GASt, amit szerintem Maxime hord, mert sok feher cucca van. Idovelremelem az is visszakerul hozzam, legalabb egy kicsti, mert ugye minden mosas uj kihivas... Ja, es nemtom hogy itt hogy mennek a dolgok, de azok a poloim, amiket a mult heten nem talatam sehol, azok most kerultek elo, es most a masik fele tunt el. Eleg nagy periodusokban latom csak a poloimat. Fura. Olyan mintha egy mosas ket hetig tartana. Majd csinalok valami rendszert, hogy mikor melyik ruhamat lattam, hogy tudjam, hogy mik cirkulalnak a lakasban, es miket kellene bevadasznom Maximetol. Mondta Franois, hogy az o alsogatyait is eloszeretettel lenyulja, meg ugy altalaban barmit, amit kolcsonadsz neki, azt nem latod viszont, az tuti. Pl, a ventillatorom, a hos, akit meg a nagy forrosag idejen vett kolcson, na az azota nala van. Egy honapja. Jo, persze, nincs most ra szuksegem, dehat... Ugyhogy vigyazni kell a cuccaimra. Kitalalok valamit.
- 2006-10-17 22:43:47 :: Várgedő Lajos :: 47. NAP 2006. 10. 17. kedd
Ma a scientifique usag megtalalasa es Francois zongorazasa volt a ket legfontosabb dolog ami tortent. Napkozben a konyvtarban felfedeztem a Scientific American francia kiadasat, De la Science a cime asszem, es talaltam benne erdees cikkeket, igy elhatarozta, hogy lefenymasolom oket, hogy meg is ertsem majd otthon, a nagyszotar segitsegevel. Megjegyzem hogy mar osszefutottam benne olyan szoval, ami a nagyszotarban sem volt benne, de eddig csak eggyel, a tobbit ki tudtam kovetkeztetni... Tehat megkerdeztem e konyvtaros nenit, aki itt oreg es kicsit olyan aljas beutesu, rosszindulatu nocinek latszik, de ha megerolteti magat akkor rendes is tud lenni. Mondta hogy a sulival szemben van egy fenymasolos bolt, es ott le tudom fenymasolni ami erdekel. Ugyhogy elkerte a diakomat, ami gyakorlatilag egy kartonfecni, de bevontam celluxxal, hogy kicsit tartosabb legyen. A tobbiek is ezt csinaltak. No, atmentem szembe, 5 centim, tehat 0,05 euro egy oldal fenymasolasa, demivel pontosan 5 centimem volt, ezert hazaugrottam az utolso tartalek 10 eurosomert. Mire visszaertem, bezart a bolt. De egy ora mulva megint kinyitott, igy jobbhijan visszamentem a suliba ebedelni. Itt minden zarva van 12 es 14 kozott minimum egy orara. Melissa haverjaival kajaltam, Melissa nelkul. Utana lefenymasoltam 72 oldalt 3 Science szambol, csak azokat amik igy ranezesre erdekesnek tuntek. 3,6 euro volt. Meg vettem meg ma egy ujsagot is, ilyen penzugyi ujsagot, tozsdevel, meg ilyenek. Lehet hogy hulyeseg volt, de kivancsi vagyok ra, nemtom hogy miert, mert atlapoztam, es semmit se ertettem. Majd idovel... Nem csak a francia tudas hianya miatt, hanem a hozzaertes hianya miatt is. No, Itthon ranyomultam az egyik cikkre, es az egy tizedet leforditottam, de ez egy oraig tartott, mert minden masodik szo ismeretlen volt. Hat, igy sokaig fog tartani a 72 oldal... Aztan kaja elott Francois jatszott nekem zongoran, amiket o irt olyan darabokat. Faja volt. Jol nyomja a srac, bar botfulu vagyok, de tetszett. Aztan mondta, hogy 12 evig zongorazott. Hoppa. Utana a magas kopasz fogorvos faszi is velunk vacsorazott, jofej meg mindig. Meg mindig csaj keres maganak, es igy elviccelodtunk a dolgon. Laza nagyon. Utana kicsit neteztem, kerestem egy repulorol kepeket, amit a Scientifique ujsagban lattam.
- 2006-10-20 18:45:22 :: Várgedő Lajos :: 48. NAP 2006. 10. 18. szerda
A suliban nem volt semmi izgi dolog ma, vagy csak nem emlekszem. A suli utan itthon lemasoltam az orosz fuzetet, amit egy csajtol kertem kolcson, aki mellettem ul oroszon, mert hetfon doga lesz az eddig tanultak alkalmazasabol.Mire befelyeztem, mar kicsit kesesben voltam, hogy elinduljak a kosaredzesre. Francois nem jott, de azert en mentem, jo kopndiban kell lennem. Edzesre menet RAMMSTEINt hallgattam. Edzes utan hazavitt az egyik srac anyukaja, akik itt kozel laktak, rendesek voltak. Aztan itthon kajaltunk Francoissal, Helene nem volt itt, Bordeauxban volt, szinhazban, vagy valami szinhazzal kacsolatos dologban. Ezt az olvasztott sajtot sonkaval es szalamival ettuk. Kozben beszelgettunk, meg ittunk Tequilat. Mondtam Francoisnak, hogy nem akarok inni, de mondta, hogy kotelezo. Aztan jatszott nekem zongoran megint. Jol nyomja, de kicsit ilyen Operahaz fantomjas a dolog. Elegge beleeli magat a dologba, meg ugye ittvagyunk a piceben, sotetben jatszik, csukott szemmel. Frankon Operahaz fantomjas. De tetszik a dolog, en a kanapen ulok, es hallgatom, kozben meg eszembe jut mindenfele dolog. Pl, hogy szar igy a hajam, es mar szivesen latnam hogy milyen mikor hosszu. Meg adok nekinehany honapot, es ha nem fog jol kinezni levagatom a fancba. Marha lassan no a cucc. Aztan meg dumaltunk csajokrol, meg elmeselte hogy angliaban mit csainalt, mikor kinnvolt egy ideig, aztan a szobajaban folytattuk kicsit a Tequilazast, es kozben mutatta a ket napja baratnoje blogjat, meg neztunk fotokat. Kiraly volt, jol elvoltunk. Aztan meg mengmostam a fogam, es mentem aludni.
- 2006-10-20 18:45:34 :: Várgedő Lajos :: 49. NAP 2006. 10. 19. jeudi
TPE oran a szamtek teremben voltunk, hogy keressunk anyagot a temankhoz. Nezegettem az e-Bayt, de nem ertettem hogy hogy mukodik, csak sejtettem, de kesobb megkerdeztem Johannest, es jol sejtetthogy hogy mukodik. Kozben kicsit frditottam franciara a tori tetelemet, mert hatha jot tesz a temanknak, ha kicsit a nok helyzetet is belevisszuk, mint a csaladok legfontosabb szereplojet. Es nem utolso sorban jatszottam szallitoe vagyot, Yassine is rakapott a dologra, ma o kezdte el hamarabb jatszani, en csak a masodik oran nyomtam. Aztan a masodik oran mar a mogottunk ulok is rakaptak, lediktaltuk nekik a cimet, hogy hol van a jatek. Nagyon komoly igy oran nyomni, mert ha hatra jon a tanar, akkor ugye le kell csukni az ablakot, de ettol a dolog meg nem all meg, a csomagok mennek tovabb, igy ez egy extra nehezseget ad a dolognak. Meg nem sikerult eljutnom az utolso palyara oran, de az utolso elottin mar voltam. Valosziuleg hamarosan az egesz osztaly ra fog kapni a dologra... Ma délben beültunk a suli kavezojaba Melissaval, Johannessel meg Lydievel. A kavezot a diakok csinaljak, ilyen onkentes alapon. Faja, van csocso, meg zene. Egesz turheto arak vannak, a legdragabb cucc 0,9 euro, ugyhogy meghivtam mindenkit egy italra, mert nem akartam, hogy itt egyenkent szamolgassuk a centeket. 3 eurot se fizettem. Hazafele beugrottam megint a Nouvelle galeriesbe hogy vegyek egy hajpantot. Az elado neni aranyos volt, segitett nekem, mondta, hogy probaljam fel oket, kibontotta nekem siman a cuccokat. Aztan megalapodtam egy 2,5 euros, a legolcsobb peldany mellett, mert ugyveltem, hogy a tobbi az siman kiesik majd a hajambol, nem ereztem, hogy erosen tartanak. A penztarnal rajottem, hogy csak egy euro hatvan centem van, ugyhogy kenytelen voltam kartyaval fizetni. Szerencsere itt nem volt ilyen also vasarlasi limit. Mikor hazaertem hivott valaki, de teves kapcsolas volt, ez mar a masodik ilyen. Aztan meg lattam a telefonomon a vasarlasi jelentest, 19 forint maradt az OTP szamlamon, miutan megvettem a hajpantot. Huhh, ez eppencsk kijott! Eleg necces lett volna, ha nem tudom a kartyaval se kifizetni. Az tortent ugyanis, hogy a 100 euros penzfelvetelnek most dija volt, 1018 Ft, de ezt csak ma vonta le a szamlamrol, es nem lattam a tranzakciot, mivel a Nokiamat itthonhagytam. Igy eppencsak kijott a hajpant, pedig azthittem, hogy vagy meg 7 euro van a kartyan. No, sebaj. Igy utolag izgalmas volt a dolog. Edzesre megint elfelejtettem visszavinni a mezeket, de azzal magyaraztam, hogy negyed orara lakom gyalog, es Helene nem tudott elvinni edzesre. Francois megint nem jott. Ra kell gyurnom a kosarazasra. A hajpant egesz turhetoen all, bar kicsit fura, de jobb mint gondoren, bar van akinek gondoren is tetszik. Edzes utan megint hazavitt annak a sracnak az anyukaja, aki az egyes csapatban jatszik, es kozel laknak, es odaadtam nekik a mezeket, mert igy nem kell elvinnem szombaton 2re az o meccsukre, hanem majd ok elviszik. Szerencsere a srac anyukaja mindig el tudja vinni a gyereket kosarazni. Holnap lesz egy SES dogam, es be kell adni egy francia fogalmazast errol az autobiographierol. Meg egyiket se kezdtem el, es mar 9 elmult. Valamit osszecsapok franciara, aztan jolvan, a tanarno most ugyis azthiszi, hogy segghuly vagyok, a francia irodalomhoz, ami igy is van, ugyhogy nem para a dolog.Bar legszivesebben a jo kis cikkeimet forditanam, dehat azert valamit megiscsak csinalnom kene orara.
- 2006-10-21 12:58:08 :: Várgedő Lajos :: 50. NAP 2006. 10. 20. pentek
A mai nap elsö és legfontosabb eseménye a biosz óra volt. Óra elején egész sokat beszélgettünk a tanárral, ilyen témán kívüli dolgokról, aztán belevágtunk a morfium müködésének kielemzésébe. Mathieu Margaux mellett ült, és az etük lévö padban is két csaj volt. Mathieu jol elszórakoztatta a csajokat, mindig hátrafordultak felé, meg Margauxval is végig dumált. A prof jópárszor rájukszól, hogy nem kéne beszélgetni, meg hátrafordulni. Aztán mivel látta, hogy nem változik semmi, gondollta, hogy a hely, a szék teszi ezt, amin Mathieu ül, így odment hozzá, és mondta, hogy cseréljenek helyet kicsit, és tartsa helyette az órát, ö meg beül od, a srác helyére. Mikor látta a gyerek, hogy komolya gondolja, akkor felállt, és kiment a táblához, a prof meg frankón beült a srác helyére, és amíg az osztály azon nevetett, hogy Mathieu semmit se tud mondani a táblánál, addig én néztem a profot a srác helyén, és frankón, mint egy gyerek az órán, így odaszólogatott a 3 csajszinak, hajolgatott elöre, ez elötte ülö csajok felé, meg balra, Margaux felé. Így nyomtuk néhány percig, de a csajok neki nem válaszoltak olyan intenzíven, mint a srácnak, ezért pár perc múlva a prof felállt, mondta, hogy neki nem ment a dolog, ezért valószínüleg ez nem annak a széknem a sajátossága, hanem Mathieu miatt lehet. Nagy arc a csávó. Olyanokat csinál, hogy néha beszarok a röhögéstöl. Mint például a következö nagy akcióján, nem sokkal ez után. Egy ábrát rajzoltunk arról, hogy a morfium hol akadályoza meg a fájdalom továbbterjedését a szinapszisnál, és ugye egy szinapszisos ábránk már volt, ezért az osztály nem akarta újra lejarzolni, ezért hülye kérdésekkel bombázták a tanárt, aztán mikor már végülis mindenki lerajzolta, és már a magyarázós részben voltunk, hogy mi mit jelent az ábrán, még mindig nyomtak neki hülye kérdéseket. Volt aki direkt, volt aki nem direkt... Egy nem direkt hülye kérdés elhangzásakor, mikor már besokkalt a prof, odament a táblához, a krétával egy jó vastag fehér csíkot rajzolt, jól átsatírozta, aztán befogta a jobb orrlyukát, és végigszaladt a másik orrlyukával a csíkon, mintha kokaint szívna. Utána ilyet szól, mostmár jól vagyok! Ez kellett! Frankón sírtam a röhögéstöl. Állati ez a faszi! Aztán meg tartott egy rövid elöadást a drogok függöségokozásáról, és hogy melyik okoz a keghamarabb függöséget, meg hogy milyen elvonási tünetek vannak, meg a cigiröl is beszélt, a saját példáját mondta, hogy fiatalkorában mindig azt mondta magának, hogy semmi gáz, bármikor abbahagyom, amikor csak akarom, és még most is cigizik... Tehát egy átfogó képet adott a dologról, mert azért azt is megemlítette, hogy nyílván jó a drogozás, különben minek csinálnák, csak nem tudod abbahagyni, ha egyszer elkezded. Persze ez is az anyagtól függ, de a részleteket nem tudtam kivenni, csak azt, hogy a crack okoz leghamarabb függöséget, akár már az elsö használatkor. Fizikai függöségröl beszélt, de nyilván szellemi része is van. Aztán szendvics, már majd kiesett a szemem, vasútállomás, mert Lydia megvette a hazafele jegyet. Itt az újságosnál vettem egy újságot, ami egy pszichológiai lapnak a különszáma, a szerelemröl és a szexröl szól csak. Mikor visszamentünk a suliba, beültünk a könyvtárba tanulni az SES dogára, és elövettem az újságom, hogy átlapozzam, mégis mik vannak benne. Mikor átolvastam a címlapot, kérdeztem egy szót a csajoktól, akkor kiszúrták, hogy milyen újságom van, és elkezdték, hogy hú, hát ez milyen intim dolog, meg hogy miaz hogy erröl újság készül, aztán egy perc múlva már gúvadtak a lapok közé, és rögtön mindketten kölcsönkérték. Most hétvégéne Mélissa viszi el, aztán Lydia megkapja hétfön, én meg szerdán visszakapom a szünetre. Egy szót se tudtam elolvasni belöle... Aztán tanultunk SES dogára, utána elmentünk kajálni, közben kitárgyaltuk, hogy kinek milyen pasi/csaj az esete. Íme az enyém: magas, de nálam nem magasabb, vékony, nem széles fenék, hosszabb, egyenes haj, elöl oldalrafésülve, az átlagnál kicsit nagyobb mellek, vékony ujjak, szép, ápolt körmökkel, szép arc, de ezt nem lehet kritériumokba foglalni, azt látni kell, és akkor tudja az ember eldönteni, hogy milyen, és a szemöldök, amit nemtudok hogy milyen de Zsuzsi azt mondta, hogy az eddigi barátnöim nagyrészének hasonlón/tökegyformán volt szedve a szemöldöke, de nekem erröl gözöm se volt eddig. A belsö kritérium hogy legyen intelligens, és nyílván érezzem vele jól magam. Hát, asszem ezen a szürön a világ 99%a fennakad, de szerencsére van kivétel... No ezekután nekivágtunk a második SES dogának. A definíciók megfogalmazását most élböl átugrottam, így épp az óra végén végeztem a maradék kérdézekkel, kivéve az utolsó 4 pontosat, arra már nem jutott idöm, de nem is értettem pontosan. Remélem, hogy a többi kérdést jól értettem, bár egyben nem vagyok biztos. Nagyjából mindent meg tudtam most válaszolni, úgyhogy asszem sikerül 8nál nagyobb jegyet elérnem majd. Talán 10 is lesz. Utána a lyukasórában a suli kávézójába mentünk, észrevettem, hogy van itt egy flipper, úgyhogy toltam egy darabig. 2 euro 5 játék, egyenként 3 golyóval... Aztán mutattam a kötéltrükköt Mélissának, meg Lydianak. Nekik is bejött. Után a franciaórát túléltem, az oroszt is, de az jobb volt sokkal. Hazafelé vettem ilyen 7,5x12,5 cm-es keményebb kockás lapokat, 100at, hogy legyen mire írnom a szavakat, így a két oldalára a két nyelven. Hátha nekem is bejön majd ez a kártyás szótanulás, hallottam hogy ez faja, meg Johannes is nyomatja. Jó ötlet. Ja és volt néhány ember akinek tetszett a hajpántom. Faja. Este átmentünk Antoinehoz, aki itt lakik 200mre, ottvolt még egy csaj, meg egy srác. A srác Jean, a csaj Lucie. Jean és Francois is nemrég csajozott be, úgyhogy adott volt a téma. Lucie meg Antoine jóban vannak, de a csaj nem tudja mit akar... Francois, Jean, meg egyszer kétszer én is próbáltuk meggyözni, hogy az a legrosszabb ha nem tud dönteni, meg hogy mi van, ha megpróbálják, semmi. Vicces volt, mert angolul beszéltek erröl az elején, de egy idö után már, mikor már egy órája ugyanazokat a mondatokat mondták egymásnak Francoissal, nagyon idegesített a dolog, de szerencsére, még az idegösszeomlásom elött franciára váltottak, aztán kicsit az is idegesített, mert megint elöjött az a monotonitás, de végülis kiugrottak a helyzetböl, és továbbgördült a beszélgetés. Nemtom mi lesz a dologból, talán valamit sikerült elindítani a csajsziban, és esetleg megpróbálják a dolgot. A srác nincs ellenére, Francois szerint. Közben eszegettünk, iszogattunk, aztán szunya 4kor.
- 2006-10-22 15:38:40 :: Várgedő Lajos :: 51. NAP 2006. 10. 21. samedi
Reggel még dumáltunk, zenét hallgattunk, aztán mentünk haza. Itthon MSNeztem, jatszottam a neten szallito-e vagy?ot, forditottam tovabb a cikkem, basszus, nagyon lassan haladok, de ha csinalom, akkor tokre belemerulok, es nem avar a lassusag, mert erdekes a tema. Remelem az a Psychologie kulonkiadas is erdekes lesz... Aztan 21:30 korul indultunk, hogy felvegyuk Camillet, es menjunk Pierrehez. Helene vitt el minket a TTvel. Mondanom sem kell, hogy en ultem hatul Camillelal, eselyunk sem volt bekotni a biztonsagiovet. A labam csak ugy fert be az elso ules moge, hogy oldalasan ultem, es a sipcsontomnal keresztbe raktam oket, es kozepre neztem. Camille is ugyanigy ult. Vicces volt. Ketten kicsit durva hatul 'ulni'. Egyedul meg csakcsak, mert keresztben el tudok terpeszkedni, es ugy ahogy ki tudom nyujtani a labam. Na, Pierrehez nem olyan egyszeruen, de odatalaltunk. Menet kozben gyszer ki kellett szallnia Francoisnak, hogy megnezze mi van az utjelzo tablara irva, mert a kocsibol nem lehetett latni, es a semmi kozepen voltunk gyakorlatilag. Pierrenel, mikor megerkeztunk, mar javaban ottvolt mindenki, Poline es Bastien eleg reszegek voltak mar, aztan igy 10tol fél 2ig azzal toltottuk az idot, hogy Polinet rendbetegyuk, hanytassuk, meg ilyenek, mert fel 2re jottek erte a szulei. A csajok nyomtak neki hideg zuhanyt, meg aztan betettuk az ágyba aludni, de nem sokat segitett neki a dolog, de kicsit jobban lett, de meg mindig elegge kivolt, de beszelni mar azert kicsit tudott. Megkerdeztuk tole, hogy akarja e hogy behivjuk a szuleit, vagy vigyuk ki ot a kocsihoz. Mondta hogy hivjuk be oket. Az egyik csaj beszelt telefonon a szuleival, aztan kiment elejuk, feljottek a szobaba. A fater rendes volt, megkoszonte, hogy segitettunk a csajnak, meg hogy vigyaztunk ra. Mondtuk neki, hogy kicsit sokat ivott, es nem evett semitt, ezert nagyon beleszallt a pia. Nemtom mit csinaltak, mire mi megerkeztunk, mar tokre kesz volt a csaj. Aztan a faterja levitte a kocsiba, megint megkoszonte, hogy vigyaztunk ra, aztan elmentek. Kesobb a sracok mondtak, hogy a muterja nem fogadta ilyen szimplan a dolgot, de a faterja szo nelkul kezelte a helyzetet. Nemrossz. Aztan mindenki megnugodott, mert nagy idegeskedes ment, hogy mi lesz most, na de szerencsere rendezodott a helyzet, bar kivancsi vagyok, hogy Poline mit fog kapni otthon, majd megkerdezem tole, hogy mi volt. Bar szerintem ilyenkor hulyeseg leorditani a fejet, tudja magatol is, hogy ezt nem kene tobbszor, de persze nyilvan el lehet vele beszelgetni rola. Na tehat mikor mindenki befelyezte a koromragast, akkor beindult a buli, kicsit tancolltunk, vizpipaztak nehanyan, fain volt. Parban meg mindig nem nyomtak velem a tancot a csajok, de ugyerzem, hogy mar kicsit felszabadultabbak volt a viszonyuk hozzam, de ez csak Aurdeyra es Camillera igaz, Amelie meg mindig tartozkodik. A sracok kozul is csak nehany van akit kicsit kozelebb erzek, de azert jol elvoltunk. Nehez itt baratkozni. A tanc most jobb volt, mint a multkor, mert most nyomtuk igy kozosen, nagy korben, mindenki, nemugy mint multkor, hogy csak nehanyan, es foleg parban, tehat en elegge kiamaradtam a dologbol akkor. Na, tehat most csoportban nyomtuk a dance-t, ket harom, ugy nagyjabol tiz perces periodusban, ami megint abba torkollott, hogy minden srac felmeztelen volt. Eloszor en csak kigomboltam az igem, aztan lerangattak rolam, mert mar csak rajtam volt felso a sracok kozul. Persze sajnos nem a csajok rangattak le, hanem Francois... 
Aztan lenyugodtunk, es visszavaltott ilyen beszelgetosbe a party. A tanc reszet elveztem a legjobban. Tomboltunk egyet a numanumajee-re is... Aztan ugy fel 5 utan elmentunk aludni.
- 2006-10-24 20:42:10 :: Várgedő Lajos :: 52. NAP 2006. 10. 22. vasarnap
Reggel neztunk egy Prison Break epizodot, meg ketto Szuletett Felesegeket, angolul. Egesz jol megertettem, nem is neztem a francia feliratot. Bar az sem segitett sokat, mikor angolul nem ertettem valamit... No, a 3. evadbol va 2 resz, erdemes nezni, nagyon durva volt. Aztan Camille faterja jottertunk, hazahozott minket, itthon kajaltunk, tok ehes voltam, sokat ettem. Rajottem, hogy bele kell szolnom a beszelgetesbe, nem csak arra kell varnom allandoan, hogy megszolitsanak, mert akkor nem fogok sokat dumalni. Ezt nem szabad elfelejtenem. Ha beleszolok neha, akkor legalabb jobban megismernek, meg remelem jobban fog menni a nyelv is. Persze nyilvan eleinte szar lesz, hogy magyarazgatni kell majd a dolgokat nekem, lehet hogy nem fogjak birni, nemtom, de most mindenesetre elhataroztam, hogy stilust valtok. Tiszta hulyevagyok, hogy eddig tartott mire erre rajottem!!! Most mar csak arra kell ugyelnem nehogy elfelejtsem, hogy beleszoljak a dolgokba, persze csak ha tudok. Neztem Prison Break epizodokat a neten, de csak az egyik volt franciaul, az elso resz. Aztan TVt neztunk vacsi kozben. Volt egy egész jó összefoglaló az 1956os forradalomról, merthogy ugye most lesz 50 éves évfordulója. Vagy 10 perces volt, volt minden benne, Corvinközt mutogatták elöben, vicces volt látni a 4-6 villamost, így Libourneban. Nem gondoltam volna hogy látni fogom míg kinn leszek. Aztán voltak régi archív feltételek is, meg Nagy Imre, minden. Meg az elsö szabad újság, vagy mi. Komoly volt. Most igy fel 9kor, lefekszem aludni, hogy kipihenjem magam a következö hétre.
- 2006-10-24 20:43:31 :: Várgedő Lajos :: 53. NAP 2006. 10. 23. hétfö
Másodszor írom le ezt. Már majdnem befelyeztem, illetve befejeztem, mikor véletlenül kiléptem, és nem mentettem el sehova a dolgot. A francba. Háromnegyed óráig írtam... Sebaj, laza vagyok, szúszá. Tehát mégegyszer: Ma van okt 2 50. évfordulója, csak hogy intelligensnek tünjek. Most elöjött a passzív töri tudásom a tegnapi összefoglaló miatt a TVben. Frankón kipihentem magam, pörögtem ma, éreztem magamban az energiát suli után is. Ez nemsemmi! Matekfakton szótáraztam a kicsi lapjaimra a matekos szavakat, próbálom témánként csinálni a lapocskákat, lusta vagyok szétvágni öket. Úgy 6-7 szót írok egy lapra. Passzív voltam az órán, hagyom érvényesülni a skacokat, csak akkor fogok beleszólni, ha valamit senki sem tud. Ma definíciókat és példákat vettünk megint, nem úgy mint a másik matekon, ahol slöször van a példa, aztán a definíció... No, matek után elmentünk Méissáékkal szendvicst venni nekem, hogy aztán majd visszajöjjünk a suliba a kávéházba. Végülis ottragadtunk a szendvicsesnél, ottvolt Johannes is, de nem miatta maradtunk ott, ö a finn csaj nyavajgását hallgatta, mert bajai vannak a családjával asszem, még jó hogy idöben lekapcsoltam a többi cserediákot, Johannest kivéve. Most nem voltam valami megértö kedvemben. Nem érdekelt nagyona csajszi, föleg, hogy ronda, ostoba, és különben is. na, tehát azért maradtunk itt mert 2 csaj vett kávét, és itt itták meg, én meg a másik kettövel, Mélissával, és Lydiaval néztem egy magazint, közben Mélissával megettünk közösen 2 szendvicset. Ö mondta hogy vegyek mégegyet, és adott 2 eurot, iután bekajálta az elsö szendvicsem felét. Jóban vagyunk, faja. Adok neki a kajámból, ez komoly! Úgy érzem, hogy összebarátkoztunk. Aztán eszembejutott erröl a ,agazinról, az én magazinom, ami ugyan nem az intelligenciáról és az agyrólszólt, int ez, hanem másfajta izgalmas dolgokról. Mélissa mondta, hogy visszahozta. Utána mirebefelyeztük az újságot, a szendvicst már jóval elöbb, már mehettünk is vissza matekra, ahol kérdeztek a holnapi dogára, aztán meg toltuk tovább a statisztikát. Aszittem ma lesz a doga, írtam egy oldalnyi mondatot a statisztikás kifelyezésekkel, ami a füzetben volt, hogy benne legyen a kezemben, de aztán kiderült, hogy ugye nem is ma, hanem mánap lesz a doga, és hogy csak százalék, és indeice, lesz benne, statisztika nem is. Na, királyág... Utána ebédszünetben Amélievel voltam, akinek Clément mutatott be, aki Francois haverja. Ö nem a barna hajú kosaras, Francois barátja Amélie, hanem egy másik, szintén magas, hosszú vörös hajú, de negyon, söt túl vékony csaj. Kiegyenesítette a haját, így jobban nézett ki, mint göndören. Velük vagyok sokat, meg Mélissáékkal. De föleg Mélissáékkal. Aztán miután dumáltunk, meg megmutattam nekik a kötéltrükköt, mentem kajálni Mélissáékkal. Az asztalföre kellett ülnöm, hogy elférjen mindenki egy helyen. Mire találtunk helyet, nem maradt sok idöm, sietnem kellett, hogy orosz dogára odaérjek, gyorsan kajáltam, aztán bevágtam egy rendesebben tünö, nálam sokkal fiatalabb és alacsonyabb gyerek elé a sor elejére, mondtam neki, hogy bocsi dogám van. Nem szólt semmit. Aztán kifele menet az ajtóban egy tanárnö megállított, hogy tegyem vissza a székem oda ahonnan elvettem, ne hagyam ott az asztalfön. Mondtam neki, hogy nincs idöm, majd a barátaim visszateszik. Pont ekkor ért oda a gyerek aki elé bevágtam, és ö ismerte e tanárnöt, mondta neki hogy dogám lesz, sietek, hagyjon menni. WOW! Le a kalappal, ennek agyon örültem, frankón, rendes volt a gyerek nagyon. Ettöl valahogy tök jól éreztem magam. Na, aztán siettem oroszra, már becsöngettek mire odaértem, de a tanárnö még fénymásolta a dogákat, így késöbb jött. Hát a jókedvem hamar elszállt, mikor megláttam a dogát. Az egyetlen feladat amit meg tudtam csinálni, 3 pontért, vagy jegyért, ha úgy tetszik, az a szavak nemének beírása. Kilogikáztam a témát, nem tanultam rá semmit, de aztán megnéztem, és a mellettem ülö csaj is ugyanezeket írta, és ö asszem jól nyomja az oroszt, úgyhogy remélem egy 3ast elérek... A többi ilyen fordítsd le ezt oroszra, azt franciára, meg írj egy kicsi dialógust ezekkel a szavakkal volt. Azokra alig tudtam írni pár betüt... Törire menet elkezdtem enni az almámat, de elötte a folyosón még dumáltam 2 jófej ismerös csajjal egy szöke meg egy barna, nemtommár honnan ismerem öket, asszem Francois haverjain keresztül. Aztán a töriteremben kidobtam a fél almámat. Sikerült egy jó nagyot elvennem ebédkor, így míg a fél sulin átcaflattam, csak a felét tudtam megenni. Törin egy filmet is néztünk megint, a következményeiröl a 29es válságnak. Utána meg nem volt angolunk, mert beteg a tanárnö, halleluja!!! 2 szabad óra suli vége elött. Megismerkedtem egy szöke csajszival, aki matekozott, de nem segítettem neki, nem volt rá szüksége. Nem dumáltunk sokat, elég elfoglalt volt. Aztán inkább nem zavartam, és mentem a könyvtárba Johanneshez, fordítani a cikkemet tovább. Elhoztam a nagyobb szótáramat... Aztán meg Remivel dumáltam, ö is csinál honlapokat, illetve magának csinált egyet, Macromediaval dolgozik, tud PHPt is kicsit, meg flasht, meg javat, meg javascriptet, meg csst. Asszem lesz közös témank. Suli után kicsit még maradtam, mint midig, aztán irány haza, itthon MSN, néztem infókat a McLaren F1röl, ez a wikipédia elég jó, tök részletesen fennvolt a kocsi gyártása, adatai, története, olvasmányos formába. Aztán este kaja, lencse volt kolbássszal. Utána beszélgettem Hélénnel, faja. Jól el tudunk beszélgetni, és a nyelvvel sincs nagy bajom, tök jól megértem amit mondt, meg egész jól ki tudom fejezni magam. Fura hogy ez Francois haverjaival nem megy. Mondjuk ök gyorsabban beszélnek, meg más témákról, ahonan még fel kell szednem szókincset. Aztán újraírtam a naplót, és most befejezem. Alszom. Ki kéne pihennem ma is magam, bár ez annyira nem fog menni, mint tegnap... Mingyá éjfél, de újraírtam a naplót. Szar, mert a visszafele gomb a kilép mellett van közvetlen, és néha mellényomok, és akkor baj van. Azért ettöl még jó ez a billentyüzet, csak rögtön menteni kell.
- 2006-10-26 12:37:23 :: Várgedő Lajos :: 54. NAP 2006. 10. 24. kedd
A napok neve közül mindig azt írom, amelyik rövidebb, ha franciául rövidebb, akkor úgy írom. Törivel kezdtem, egy nehéz ébredés és gyors fürdés után, de beértem. Mélissa kérdezte, hogy dumáltam-e tegnap egy csajjal a tanulószobáb aki szöke. Mondtam, hogy ja, erre mondta hogy a csaj a szobatársa. Na, beszarás, kicsi a világ. Aztán tökre örültem, mert azt is mondta, hogy a csajsz marhára meglepödött, hogy milyen jól beszélek franciául, mert vele most beszéltem elöször, sose hallott ezelött tölem semmit. Aztán kicsit dumáltunk erröl, hogy mennyit fejlödtem szerintük, meg ilyenek. Hát, ja, most hogy így visszagondolok, télleg sokat fejlödtem, beszédértésben biztosan. Az elején ugye egy kukkot se tudtam kivenni, csak néha a témát. Királyság, örülök, hogy úgy látják, hogy fejlödök. Utána volt 2 szabad órám, a könyvtárban voltam, matekot magyaráztam pár osztálytársamnak, meg fordítottam a cikket, aztán a második szabad órámban meg Mélissával és Lydiával voltam a városban, angolkönyvet kajtattunk Lydianak. Aztán gyorsan magyaráztam nekik is matekot, utána meg mentem oroszra, de becsöngetés után 5 perccel indultam el, de nem volt semmi gáz belöle. Oroszon nem ment a TV, de mint utólag kiderült, az óra után, csak az volt a baj, hogy a videó marha lassan tekert... Aztán ebédszünetben Francoissal és pár haverjával voltam kicsit, mutattam a kötéltrükköt, bejött nekik. Ja, meg szavaztam az iskolaképciselökre. Francoisra, a másik Louisra, meg még három másik gyerekre. Francois bekerült a 7 képviselö közé, azt mondta. Nem csoda, intelligens a gyerek. Aztán meg megtaláltam a büvész gyereket, aki tud kártyatrükköket, Axel. Mutattam neki a kötéltrükköket, bejött neki nagyon... Persze rögtön tudni akarta, hogy hogy csinálom, de nem mondtam el. Aztán meg visszamentem a suliba, és megebédeltem pár haverral. Utána mutattam nekik is kötéltrükköket, meg kártyatrükköt, bejött nekik... Aztán meg mentem órára, franciánk volt. Mélissával leveleztem, meg kicsit figyeltem is. Aztán jött a matekdoga. Most nem pörögtem annyira, nem füstölt a kezem, úgyhogy nem tudtam megcsinálni minden feladatot. Mondjuk a múltkor se. Nemhiszem, hogy most is 18,5öt írok. Köcsög a tanár, mindig annyi feladat van, hogy ha úgy írod ahogy elvárja, akkor nincs rá idöd, hogy megcsináld mind, ha meg úgy írod, ahogy gondolod, akkor simán be tudnád fejezni, de akkor nem ad rá max pontot. Ergó, 20at elérni kvázi lehetetlen... De egyszer meg fogom csinálni, az tuti. Majd ráérzek a középútra... Matekkal véget ért a napunk, de a suli végéig még volt egy óránk, így Mélissával elmentem biliárdozni. Nyomtunk két partyt, 1-1. Jól nyomja a csaj. Persze elég gyér dákók vannak itt. Remélem majd nemsokára már a saját snookerdákómmal tudok játszani. Jó lenne, mert a golyók kb akkorák mint snookerban. Aztán visszajöttünk a suliba 5re, és hoztak nekem kaját a koleszosok, mert nekik van ilyen suli utáni, ha éhes vagy gyere a selfbe és vegyél amit találsz dolog. Volt egy marha finom süti... Aztán hazajöttem, közben vettem nagyobb kemény lapokat, hogy valami tartó dobozt fabrikáljak a kicsi kemény lapjaimnak. Csak ollót elfelejtettem venni. Ma este lesz a Karib tenger Kalózai a TVben, úgyhogy megnézem, az tuti. Lehet fel is kéne vennem. Nem megy a video, nem tudom felvenni a filmet, viszont láttam egy Renault reklámot a TVben, és ugyanaz mint nálunk, a kocsik lelkével, amit Budapesten forgattak. Annyira nem értettem sokat a szovegekbol, de azért jó volt...
- 2006-10-26 12:42:19 :: Várgedő Lajos :: 55. NAP 2006. 10. 25. szerda
Reggel nem fürödtem, csak mentem sportra, mármint tesire. Elég hamar ottvoltam a suli elött, ezért még beszélgettem kicsit ott az arcokkal. A bucsok nagyrásze 7:30ra ér be Liburneba, így már csomóan ottvannak a suli elött, körü, benne ilyenkor. Én 45re értem oda,ilyen még soha nem volt eddig. A leghamarabb 50kor voltam ott. Aztán továbbmentem a sportlétesítmény, vagy nemtom hogy nevezzem felé. Kérdezte a tanárnö, hogy ki kér osztályfotót, én rendeltem egyet, meg mindenki más is. Nyomtunk kicsit váltót, meg aztán 500m-t kétszer, idöre. Elsöre 1:36ot, másodszorra 1:44et futottam. Elsöre én nyertem, másodszorra meg harmadik lettem, de a legjobb idöaz enyém... Mikor éppen kicsit állunk, akkor néha fázom, így rövidgatyában, meg ujjatlan pólóban reggelente, mikor még a nap sincs fenn teljesen. A Tisza gatyámban nem akarok tesizni, mert itt salakpálya van, és csak összemocskolnám, és azt nem bírnám ki. Más meg nincs, de remélem, hogy nemsokára váltunk valami beltéri dologra... A második harmadévben asszem már beltéri cucc lesz, aztán az utolsó harmadévben meg úszunk. Eztán Johannessel voltam a könyvtárban, meg a finn csajjal. Nem volt eröm lerázni öket, állati fáradt voltam. A kis cikkemet fordítottam. Aztán kicsit neteztem, utána meg kajáltam, de szerencsére a]sikerült leráznom a finn csajt, aki szintén éhes volt, mert találtam haverokat. Mázlim volt, különben lehet hogy rámeröltette volna magát kaja közben. Egész jól elbeszélgettünk kajálás közben, az egyik osztálytársammal, Remivel, aki a honlapot csinált magának, és a haverjaival. Utána velük maradtam még, nem mentem kosáredzésre a suliban. Közgáz órán minden csoportnak egy újságot kellett bemutatnia, egy napilapot. Egész jó volt. Maxime egy cikket mutatott be a Le Monde címlapjáról, a magyar zavargásokról 23.án. Én is beszéltem kicsit a mi újságunkról, de nem volt nagy cucc. Viszont Johannes tök jól bemutatta a Le Mondot, így általában, jó, mondjuk ö mindennap megveszi asszem. Lehet nekem is kéne valami napilapot veszegetnem, de egyenlöre még megvagyok a repcsis cikkemmel, és még van AIBOs is, meg jópár másik. Francián már KO voltam, kicsit pihiztem, aztán meg a cikkemböl fordítottam tovább, mert a francia érettségiröl diktált le a csaj egy ilyen tájékoztatót, és nem volt már eröm odafigyelni. Suli után még dumálgattam pár emberrel, aztán mentem haza. Ahogy hazaértem rájöttem, hogy a suliban hagytam a tesicuccomat, a táskás teremben. Pedig amikor betettom, még direkt be is állítottam egy ébresztöt suli utánra, hogy nehogy otthagyjam, mert ugye már ismerem magam, de nem vettem észre, hogy rezeg a telefonom. A suli elött már nem volt senki, de találkoztam Francoissal, eddig a csajával volt, mondta hogy megvár, aztán beülünk a Grand Caféba. Összefutottam még Polinnenal és Philippel, ök is bejöttek a suliba velem, és felmentek valamelyik emeletre a kihalt épületben... Én meg szépen megkértem a titkárságon egy faszit, hogy nyissa ki nekem, legyen szíves a táskás termet, mert itthagytam a tesicuccom. Meglepö módon elég sokmaindenki más táskája is ottvolt még. Aztán a Grand Caféban dumáltunk Francoissal, elköltöttem az utolsó 85 centemböl 50et, kell majd felvennem pénzt, késöbb jött Philippe is, és aztán meg hazajöttünk, Philippe itt fog aludni nálunk. Itthon zabáltunk, amit találtunk, aztán jött Maxime, úgyhogy megint nagyon kell ügyelnem a ruháimra, nehogy elvigyen valamit magával!!! Itt írom a naplót, erre valami izé, szerintem egér, elszaladt a szekrényemtöl a sarokig, egy lukba amit csak most szúrtam ki. Tehát ezt szoktam néha hallani esténként mozogni... Az állat!!! Francois meg Philippe WOWot nyomtak, úgyhogy én felmentem a szobámba. A srácnak van egy 60as szintü karaktere. Az a maximum szint...
- 2006-10-27 12:59:32 :: Várgedő Lajos :: 56. NAP 2006. 10 26. jeudi
Elkezdtem olvasni reggel a kotelezo olvasmanyt, aztan meg ebedeltunk. Az eloetel kicsi es nagyobb csiga volt. Egy hosszabb femdarabbal piszkaltuk ki a hazabol a "husit". Most lekapargattam a homokot a csigarol, igy jobb volt. Nemis olyan undorito... Aztan jott a foetel, a hal. Kaptam egy jo nagy, tenyernyi szeletet, de megettem mind, miutan lepiszkaltam rola a pikkelyeket, meg kikerestem a szalkakat nagyjabol. Persze menet kozben meg talaltam benne nehanyat, de egyik sem akadt a torkomon szerencsere. Egesz jo volt. Kezdek hozzaszokni az itteni halakhoz. Aztan Helene kerdezte, hogy kiszedtuk e az egeret a mosogatogep mogul? Mondta neki Francois, hogy reggel Philippel kiszedtek a ragcsalot. Aztan mondtam Helennek, az egeres sztorymat a szobamban, erre csak annyit reagalt, hogy hat igen, ideje lenne mar elkoltoznunk. Utana megkerdeztem, hogy hogy megy a mosogep, mert mar elfelejtettem, es betettem a ruhaimat mosni, es a kimosottak kozul kikerestem az enyemeimet, es kivasaltam oket. Egy ora alatt kivasaltam 3 hosszu ujju, 5 rovid ujju polot, es egy inget. Kicsit lassu vagyok ugy erzem, dehat nyilvan bele kell jonnom a dologba... Meg megigertem Helennek, hogy fozok valami magyarosat a szunetben, ugyhogy majd fel kell kutatnom hozzavalokat a boltokban, amik hasonlitanak az otthoni dolgokra, de meg otletem sincs, hogy mit fozzek... Remelem majd Anyu segit. Olvastam tovabb a kotelezot, aztan Francois szolt, hogy megy a Grand Caféba, es hogy menjek en is ha van kedvem. Mondtam neki, hogy rendbeszedem magam, aztán utánamegyek. Fürdés, hajmosás, borotválkozás, hajpánt, aztán felvettem egy kis pénzt és Grand Café. Egész sokan voltunk, egy új gyerekkel, aki mindnkinek új volt, Audrey pasija, Hugo. Egész jófej a gyerek. Késöbb elmentünk moziba, de Francois nem jött, meg Camille sem, de mindenki más igen 8an voltunk így. Az Apáink emlékére c. filmet néztük meg. Egész jól átjött a sztory, de a részleteket persze nem értettem. Kicsit film közben dumáltunk Hugoval, meg Audreyval, mert ök ültek mellettem. Film után még néhányan átjöttek hozzánk, aztán késöbb Camille is jött, mert a pasija bealudt nála... Aztán mikor visszament úgy éjfél elött, utána írt az egyik gyereknek, hogy szakított a pasijával, vagy mi. Aztán még eldumálgattunk csajokról, meg ilyenekröl. Jött Maxime is, és elmesélte, hogy lövöldöztünk a gázpisztolyával, ami ilyen kicsi fehér golyókat lö ki, a szobámban. A lövöldöztünk az annyi volt, hogy ö lött vagy 30at, egy lapra, amit a plafonról lógattunk le, rögtönzött céltáblának, én meg egyetlen egyet. Nagyot "lövöldöztem"! De jól hangzott így a többiek elött. Ez elött fellógattam még egy lapot az ablakom mellé, amire felírtam azokat a dolgokat, amiket csinálnom kéne, de ritkán jutnak az eszembe, hogyha unatkoznék, legyen mit csinálnom. Ilyenek, hogy körömvágás, mosás, olvasás franciául, leckeírás, fekvötámasz, és hasonlók.
- 2006-10-29 20:23:19 :: Várgedő Lajos :: 27. NAP 2006. 10. 27. péntek
Ma reggel kivettem a szárítóból a tegnapi ruháimat, és kivasaltam öket. Egy mosásnyi ruhát kivasaltam egy óra alatt. Nem mondom hogy tökéletesen, majd kiderül, mikor felveszem öket. Az ingeimre nagyobb gondot fordítottam azértAztán csináltam egy második nagy ruhaellenörzést, és csak néhány titokzoknim hiányzik, meg talán egy háromszögalakú alsógatya tesire. Amúgy minden megvan. Örülök ennek nagyon. Ethien ittaludt tegnap, a többiek hazamentek, úgyhogy mikor másodszorra mentem le reggelizni a nagy ruhacsekkolás után, akkor 3an ettünk Francoissal és Ethiennel, akik már ottvoltak, és azthitték hogy most keltem fel. Nem világosítottam fel öket, hogy márpedig én már kivasaltam egy mosásnyi rumhámat, egy jól megrakott mosógépnyit. Ja, és rájöttem, hogyha a szárítógépbe úgy rakom be a zoknikat, hogy nincsenek különszedve, hanem így egymásban vannak a párok, akkor amelyik belül van, az vizes marad. Kicsit neteztem, meg MSNeztem Dorkával, de nem sokat, mert Francois meg Ethien már elindultak a McDoba kajálni, így egy fél órával késöbb én is utánuk mentem. Libourneban 2 McDo is van, az egyik messzebb van, mint a másik. Mi a "közelebbibe" mentünk, ami csak 20 percre volt gyalog. Mikor már majdnem odaértem akkor jött szembe Francois, de monsta hogy Paul meg Ethien még ottvannak, csak ö most megy a fodrászhoz. Csatlakoztam a srácokhoz, akik már befelyezték a kaját, de még beszélgettek. Vettem egy McChickent nagyonnagyban kólával 6 euroért, aztán a sültkrumplin lévö 2 kupon közül az egyikkel nyertem egy Bic Mac szendvicset, így jóllaktam. A többi kuponommal nem nyertem semmit sajnos, pedig egy kocsi vagy egyrobogó jól jött volna. Kicsit még dumáltunk aztán a srácok mentek vissza a városközpontba, én meg mondtam, hogy benézek ide a szupermarketbe, aminek E.LECTRIC volt a neve, ha már ennyit gyalogoltam idáig, ne csak két szendvicset meg egy sültkrumplit egyek! Fogtam a kólámat, aztán bevágtattam a supermarketbe, de nagyot csalódtam. A neve alapján egy SATURN szerü üzletre gondoltam, de csak egy kicsi technikai részleg volt, amúgy ugyanolyan volt, mint egy TESCO vagy egy Auchan. Pff. Legalább vettem egy ollót, mert a múltkor elfelejtettem. Hazafele szintén 20 perc volt az út, de a kólám már a supermarketban elfogyott. Átjött Eliz, annak a srácnak a csaja, akinek holnap lesz a szülinapi bulija itt nálunk, de csak így csendesen, egy kis laza party lesz, úgy 10 fövel. Maxime meg éppen edzés közben volt. Fekvötámaszozott, meg húzóckodott. Kérdezte tölem, hogy akarok e menni vele futni egyet, egy röpke fél órácskát? Egy kicsi hezitálás után mondtam, hogy okés. Felmentem átöltözni. Futás elött még csináltunk néhány fekvöt, meg húzóckodást, aztán indulás! Szerintem nem futottunk fél órát, de visszafele már kivoltam. Nem akartam teljesen lefárasztani magam, mert este még edzés lesz... Utána vedeltünk vizet, aztán meg Maxime ment fürdeni, addig próbáltam lenyugtatni magam, hogy ne izzadjak tovább. Aztán kicsit felmentem Francoishoz meg Elizhez, nemsokkal lésöbb jött Paul is, aztán elmeséltem, hogy nyertem egy Big Macet. Utána elmentem WCre, betettem egy hosszabb WCpapír csíkot az alsógatyámba, és visszamentem a szobába Francoisékhoz, mondtam nekik hogy megyek fürdeni, megfordultam, aztán kiszúrták a poént, és jót röhögtek. Hehe! eléggé kifáradtam a futásban, így próbáltam kicsit aludni még edzés elött, de nem sokat sikerült. Mikor felébredtem épp indultunk edzésre, Maxime elvitt minket, mert egy új helyen van a dolog, a környékben, egy még kissebb faluban. Kicsit nehezen találtunk oda, késtünk egy fél órát. Sebaj, ennek örömére az edzönk, Guillome, megadta a lehetöséget, hogy fussunk 20 kört a kosárpálya körül, egy kis védölábmunkával füszerezve. Ohh, micsoda érzés volt! Edzés után Maxime jött értünk, megint a TTvel, aztán húztunk haza... Itthon elkezdtem tervezni hogy csinálok egy honlapot magamnak, most nagyon megjött a kedvem egy kis honlapcsináláshoz! Kíváncsi leszek ez most meddig tart.
- 2006-10-29 20:25:15 :: Várgedő Lajos :: 58. NAP 2006. 10. 28. samedi
Ebéd után feljöttem a szobámba, és a tetöablakomban, nem mintha másik ablakom is lenne a szobában, tehát az ablakomban úgy 20 légy volt, ebböl a nagyobbik fajtából. Ott repkedtek összevissza. Biztos a meleg, meg a fény vonzottae öket, most tökre süt a nap, jó idö van nagyon. Olyan volt, mintha egy méhkasban lennék! Gyrosan kinyitottam az ablakot, aztán kihessegettem öket. Ennyi legyet még nem láttam egyszerre egy helyen!!! No, de kezdjük az eljéröl. Reggel ettem amit találtam, aztán Héléne ment bevásárolni, mondtam neki hogy hozzon nekem müzlit, meg kenhetö sajtot. Én meg elmentem egy kozmetikushoz idöpontot egyeztetni, hétföre sikerült találni egyet. Utána olvastam újságot, közben meg Francois és a barátnöje hazajöttek, kicsit dumáltak, aztán nagyon nyekergett az ágy. Frankón hallottam mindent, mert az én szobám Francois szobája felett van, és a plafon az fából van. Miután végeztek megjött Héléne a vásárlásból, hozott kenhetö sajtot azt láttam, remélem müzlit is, de nem ellenöriztem le. Segítettünk neki behozni a cuccokat, aztán ebédeltünk egyet. Elég vicces volt, így az asztalnál, a nagy nyekergések után. Aztán most netezek, elkezdem megcsinálni a honapomat. Ja, és mondta Francois hogy nem lesz ma meccsünk, mert az ellenfél feladta... Már lecsúsztunk egy szar kategóriába, ahol ugye mégszarabb csapatok vannak, így játék nélkül elértünk egy gyözelmet! Johannes mondta még régebben, hogy fogyott 4 kilot. Megmértem magam én is ezen felbuzdulva, de 76 vagyok még mindig, így kaja után. Mikor eljöttem otthonról 74 voltam, mert nem sportoltam sokat a nyáron, de elötte 77 voltam. Biztos visszanyertem az izmaimat.. Jöttek néhányan, volt aki a buli miatt, meg volt aki csak úgy, pl Francois csajának az egyik barátja. Dumáltunk a nappaliban, közben Héléne már elment. Aztán készülödtünk kicsit a bulira, behordtuk a kaját amit az ünnepelt csajának az anyukája csinált, meg még sokan mások... Aztán jött elkezdödött szépen lasssan a buli, így estefelé. Iszogattunk, kicsit kajáltunk aperitifeket, sütiket, ilyen kis elöétel szerüségeket. Közben beszélgettünk, kint a konyha elött a teraszon, a hátsókertben. Elsö kert nincs, csak így talán tisztább amit írok. Ezzel a kajálgatással kezdödött a buli, és az iszogatás. Aztán egy félórányi kajaszünet után jött a föétel. Az egyik gyerek kiszolgált mindenkit a tüzhely mellöl, jó volt a kaja, a marhapörkölt tésztaval írja le a legjobban azt amit ettünk. Utána is ment a dumálás az asztalnál, kisebb nagyobb csoportokban. Ez ilyen laza, csak dumálunk buli volt. Egész jól elvoltunk, kb 4 és 5 között mentünk aludni, de nemtom pontosan mikor. Maxime is ittvolt a kajánál, de aztán elment mert 11kor találkozott a brazil barataival, mert véletlenül összefutottak Bordeauxban. Maxime is volt kinn egy évet Brazilíában, ott ismerte meg ezeket a csajokat, és ök monst egy Francia körüton vannak. Mekkora mázli! Mikor az asztalnál ültünk, mondták, hogy húzzam le a pohár vodka narancsot, 90% vodka, 10% narancs volt az arány. Mivel nem éreztem semmit azokból a piákból, amit még az elöételekkel ittam, és mivel a föétel alatt csak két pohár vörösbort ittam, meg utána se sokat, így nem éreztem semmit a dologból, ezért lehúztam a poharat, két kortyra ment csak. Néztek egyet a srácok, aztán mondták, hogy mégegyszeer! Nemsokkal késöbb ittam egy második pohárral is, azt is két kortyra. Mondták, hogyha lehúzom, akkor ök is nyomnak egyet. Úgyhogy elkezdtek készülödni... Az tetszett nekik nagyon, hogy meg se rebbent az arcom, miután lehúztam a poharat. EElöször Francois nyomta, lehúzta ö is egybe, aztán vágott néhány fejet, meg grimaszt, és egy perc múlva, már felpattant és a mögöttünk lévö mosogatóba belehányt, de már felállás közben a tenyerével tartotta vissza az anyagot... Hehe. Aztán megtörölte a száját, és visszaült. Persze röhögtünk egy jót. Aztán jött Antoine, ö is lehúzta a pohárral, aztán ö a hátsó kiskapun ment ki, és lehányta a legközelebbi falat. Aztán ö is visszajött, ezen is röhögtünk egyet, aztán kidumálták, hogy melyikük hogy szokott hányni, meg meséltek néhány nagyobb sztorit. Közben egybe toltam be a számba a szelet sütiket. Aztán megondták, hogy tök jó, hogy ilyen normális gyerek vagyok, és nem egy debil, mert így jól el tudunk lenni együtt, aztán bevettek a klubba, Ami eddig AFP volt, de most már AFPL, ami annyit tesz, hogy Antione, Francois, Paul, Louis. Nagyon kreatív! Lényeg a lényeg, frankón összebarátkoztam Francois két legjobb barátjával, mert viszonylag sokat dumáltunk, és én is beszéltem már, tök jó volt. Aztán Paul is dobott késöbb egy pohárral, ö a ház elötti kicsi kóves területre dobott egy taccsot. Vicces volt a dolog. Aztán beültünk a lenti nappaliba, a konyhával szemben, és ott még toltam egy pohárral, na ezt már megéreztem, de nem volt semmi para, csak kicsit a fejembe szállt. Játszottuk megint a bözonyt, meg a hellóbájbözonyt, alias ástubí. Paul, Antoine meg Philippe átmentek felfedezni az ovi épületet megint. Mikor visszajöttek, mondták, hogy most nem tudtak lemenni a katakombákba, akol a múltkor voltunk, mert elvették a létrát, de felmentek egy csigalépcsön és ott találtak valami szobát, meg mittomén. Összességében többet dumáltam mint az eddigi bulikon. Ha eszembejutott valami a témával kapcsolatban, akkor kinyitottam a kicsi számat, és közzétettem a dolgot. Királyság volt. Néztünk egy filmet is úgy 2 körül, amikor is visszaállítottuk az órákat. A film bemutatóját egyszer már láttam, és nagyon meg akartam nézni, úgyhogy örültem a dolognak. History of a violence volt a címe. Durván ölt a csávókám benne... Aztán utána még dumáltunk, néhányan elmentek aludni, de az AFPL jól elvolt még. Aztán mikor már nagyon koránra jart az idö, akkor mentem aludni a nappaliba, az egyik kanapéba. Elég kényelmes volt, tök jól aludtam!
- 2006-10-30 19:38:47 :: Várgedő Lajos :: 59. NAP 2006. 10. 29. vasárnap
Reggel kicsit redberaktuk a lecót, de csak nagyon kényelmesen. Egészen este 6ig tartott a dolog, mire kész lettünk, de nem azért mert annyi mindent kellett csinálni, hanem mert marha kényelmesek voltunk. Eltörtünk 4 poharat aeste. A pohártörés éjszakája... Takrítás közben néha egy egy órát olvastam, néha odamentem az asztalhoz, és dumáltunk a többiekkel, akik még ttvoltak, így 5nél nem többen maradtunk. Eléggé hullámzott az energiám, mikor fáradt voltam aludtam egyet, aztán kicsit beszélgettem, takarítottam és olvastam, aztán megint aludtam egy kicsit. Ilyen köröket futottam be néhányszor. Közben Maxime is hazajött, kérdeztem hogy mi volt. Mondta hogy marhára jól érezte magát, aztán azt is hozzátette, hogy ezek a csajok sztriptáncosok, vagy valami hasonló, és egy bárban voltak, ahol nyomták az ipart, ha jól vettem ki. Hoppá! Elég szar lehetett... Aztán mikor készek lettünk a takarítassal, és már mindenki elment, akkor olvaastam tovább, majd fürödtem és neteztem, de ekkor már este 8 volt.
- 2006-11-05 21:24:44 :: Várgedő Lajos :: 60. NAP 2006. 10. 30. hétfö
Zsuzsi ma 16 éves. (kicsi megjegyzés, rájössz ha neked szól: 2006-1990=16) 10re állítottam az ébresztömet, de már 9:40kor magamtól felébredtem, de azért megvártam az ágyban amíg csörög a telefonom. Reggeliztem müzlit, de asszem ami szar tejet fogtam ki megint, elég durva szaga volt, de most az íze is kicsit savanykás volt, úgyhogy tejet cseréltem a müzlimben. 11re volt megbeszélve a randevúm a kozmetikussal, kicsit hamarabb odamentem, de csak 11kor fogadott. Mikor bementem a boltba, ami egy parfümüzlet volt, akkor elindultam hátrafelé, gondoltam ottlesz a kozmetikai részleg, de ott is csak mindenféle krémek, meg parfümök voltak, mint elöl a kasszánál. De volt itt egy lépcsö is, amin épp elöttem ment fel egy csaj, úgyhogy kicsit késöbb én is elindultam felfelé, gondoltam ott lesz a hely, de az egyik lépcsöfokon megláttam egy kicsi táblát, hogy privé, kicsit hezitáltam, ránéztem egy közeli eladóra, láttam rajta, hogy rossz helyen járok. Kérdeztem töle, hogy hol van a kozmetikai részleg? Mondta hogy az elöl van, és tényleg, elöl is volt egy lépcsö, de kiszúrhatatlan helyen, szinte a kirakatban. Ott kéne tartaniuk a pénzt, tuti egyik rabló sem találná meg ha úgy adódna a dolog. Kicsit megint hezitáltam a lépcsö elött, entudtam, hogy fel kell-e mennem, vagy itt lenn kell-e várnom, de aztán az egyik csajszi felkisért, és mondta, hogy várjak ott, egy széken. Kicsit lapozgattam a divatlapot, ami az asztalon volt, aztán jött az a csaj, akinél foglaltam, ö a kozmetikus is. Elég tiptop volt a hely, ahogy kivettem, volt itt még masszázs, meg manikür is, meg amit akarsz. Bekisért egy kicsi szobába, ahol egy ilyen kórházi ágy szerü cucc volt, de nem az az intenzív osztályi fajta, hanem az a vizsgálótermis. Mondta, hogy vegyem le a cipöm, meg hogy ott van a fogas a falon a pulcsimnak. Lágy zene ment a hátterben. Kicsit úgy éreztem magam, mintha egy bordélyházba jöttem volna, már csak az hiányzott volna, hogy a csaj azt mondja, hogy vetközzek le, vagy mittomén... Na, a kozmetikázás itt is hasonló, mint nálunk, de itt összesen 1 órát tartott az egész, délben már fizettem is, 30!!! euro volt... Hát nem olcsó. Aztán a csaj mutatott néhány krémet, amit meg kéne vennem, összesen 60 euroért, de nem vettem meg öket így rögtön... Fizettem, és kaptam egy törzsvásárlói kártyát, amivel ha 160 eurot költök itt, akkor 8 eurot kapok ajándékba!! WOW!! Ez aztán az engedmény!! Meg kaptam két kicsi parfümmintat is, hú. Itthon ittvolt Maxime, meg a haverja, szintén Maxime. Kicsit hallgattam, hogy dumálnak, aztán meg kicsit én is beszéltem, és felmentem a szobámba, szótáraztam a cikkem, meg írtam néhány szót a lapjaimra, hátha a vonaton forgatom majd öket, aztán meg felhívtam Zsuzsit telefonon, de nem vette fel, így szótáraztam tovább. Egyszercsak kaptam töle egy smst, hogy most hívhatom, ígyhát felhívtam, mondtam neki, hogy Boldog Szülinapot, aztán beszélgettünk egy csomót. A beszélgetésünknek a kártyám leürülése vetett véget, még jó hogy nem elöfizetéses vagyok!!! Aztán még ö is kicsit visszahívot, de csak pár percre, nem sokra. Holnap feltöltöm újra a kártyámat... Mostmár legalább tudom, hogy 38 euróból 50 percig tudok beszélni egy német számmal. Aztán ittvolt Elíz, a szülinapos srác, Péli Barna csaja, és vele dumált Francois, kicsit én is lementem dumálni, aztán megint felmentem a szobámba franciázni, aztán megint dumáltunk, aztán tvt néztünk, lementettem néhány térképet a telefonomba, hogyha netán nem tudnám, hogy hol is lakik Vincent. Holnap megyek Párizsba. Francoist elvitte Héléne fogorvoshoz, Jeromehoz, aki a magas faszi, Héléne barátja, aki nöt keres. Le kell majd kapcsolnom a tüzhelyet a kaja alatt nemsokára. Ahogy elmentek, két percre rá, jött Antoine, az AFPL-böl, kereste a töltöjét, kicsit dumáltunk, aztán ment is, mert várta az Anyja. Szól a telefonom úgyhogy, megyek, lekapcsolom a lángot. Miután megjöttek a fogorvostól, vacsiztunk. Aztán néztünk egy filmet a tvben, a Brilliáns Csapdát.
- 2006-11-05 21:28:44 :: Várgedő Lajos :: 61. NAP 2006. 10. 31. kedd
Összeraktam a csomagom, aztán volt még idöm, így fordítottam a cikkemet, utána meg lementem enni Francoissal, nem volt sok minden, de volt a kedvenc sajkrémemböl, meg a nem csokis müzliböl. Aztán néztünk együtt rajzfilmet a TVben közben mondta hogy nemsokára jön a csaja, és hogy már készülödnie kéne. Mikor csöngetett a csaj, fogott egy pólót a vasalós szobából itt lenn, és felment fürdeni. Mondtam, hogy megvárom míg megengedi a vizet, aztán kinyitom az ajtót a csajnak. A csajszi kérdezte, hogy hol van Francois, mondtam neki, hogy már régóta fürdik... Bementünk a nappaliba, és látta hogy megy valami rajzfilm. Kérdezte, hogy szeretem-e ezeket, mondtam, hogy hát persze! Igazából csak azért néztem, mert Francois ezt nézte mikor lejöttem, de ugye ezt nem mondhattam... Aztán dumáltunk vele, majd jött Francois, mondta, hogy akkor mennek vásárolni. Megöleltük egymást, mert most ugye elmegyek kb egy fél óra múlva 5 napra Párizsba. Egész testvéries, jóbarátos volt a szituáció. Fennhagyta a kulcsát a szobájában, de erre csak az ajtóban jött rá, ezért visszajött, elvette Maxime kulcsát az asztalról, de az nem nyitotta az ajtót. Még jó hogy kipróbálta. Akkor megint visszajött, és felment a kulcsáért, na az már ugye jó volt, így elmentek. Én meg néztem még kicsit a rajzfilmet, aztán meg indultam Héléne irodája felé a csomagokkal, indulásra készen, hogy elköszönjek, meg kellett még vennem kaját, és feltöltökártyát, mert ugye 0 euro volt a kártyámon a tegnapi szülinapi hívás óta. (most ideültem Vincent asztalához, mert a földön nem bírtam már tovább írni) Héléne irodájában a folyosón mikor mentem befelé, találkoztam az egyik ügyvéd kolléganöjével, aki az elsö nap odajött beszélgetni a folyóparti étteremben, egy másik ügyvéd csajjal, akik mindketten jó fejek. Köszöntem neki, visszaköszönt, de látszott rajta, hogy nem tudja ki vagyok. Aztán bementem Hélénehez, mondta hogy menjünk, mert vesz nekem valami kaját az útra, meg aztán kivisz a vasútállomásra. Egy szót sem szóltam ezekröl, csak köszönni akartam. Tök rendes volt. Vett nekem 2 szendvicset is, meg inni, én meg vettem egy feltöltöt, aztán visszamentünk az irodájába, felvenni a csomagomat, mert otthagytam a két táskámat, míg megvettük a dolgokat. Héléne még csinált valamit az irodájában kicsit, de még volt idöm, így hogy kocsival kivitt. Megint összefutottam azzal a csajjal, és mondta, hogy most már rájött ki vagyok, aztán kérdezte, hogy mi van velem, hogy vagyok, milyen Hélénnél lakni, dumáltunk ezekröl, aztán mondtam hogy megyek most Párizsba 5 napra. Közben ottvolt újra Héléne is, vele is dumáltunk, aztán jó utat kívánt, meg hogy érezzem jól magam, meg ilyenek, és indultunk a kocsihoz. A kocsiban mondta Héléne, hogy majd hívjam fel, ha megérkeztem a családhoz, mert aggódik azért, mint a fiáért. Mondtam neki, hogy no para, már én is gondoltam rá, hogy majd felhívom, ha megérkeztem. A vasútállomásra is bekisért, hogy megmutatta hogy hol kell érvényesíteni a jegyet, de már tudtam, de mindegy, meg a vágányt, hogy hol lesz a vonat, de azt is tudtam, azt is megmutatta, hogy hol lesz a kocsim, amit viszont nem tudtam. Itt a peronnál vannak ilyen jelek, A-tól nemtommelyik betüig, szépen elosztva, és egy digitális táblára ki van rajzolva a vonat, a kocsik számával, meg ezekkel a jelekkel a peronon, így tudot, hogy hol fog megállni, és hogy akkor hol kell beszállnod ugye. És tényleg ott is kellett beszállnom, a C jelnél. Nemrossz. Az állomáson befelé találkoztam az angol sráccal meg három haverjával, akik közül egyet ismertem. Ilyen gitáros hippi szerü arcok voltak, így nem volt sok közös témánk, miután Héléne elment, tehát elkezdtem enni a szendvicsemet. A pulykással kezdtem. A vonaton nem egymás mellett ültem velük, hanem egy faszi mellett, aki ujságot olvasott, és én meg ráadásul belül ültem, az ablaknál, mert oda kértem a jegyet, én balga!, így nem sürün mentem ki onnan, csak 2x asszem. Az angol srác meg a haverjai eleinte próbáltak egy helyet keresni, ahol mind odaférünk, de nem találtak. Nem volt baj, mert így legalább olvashattam, és nem kellett a csajszi kérdéseire válaszolnom álladóan, aki velük volt. Elég volt az, hogy mikor elment a székem mellett, mindig kérdezett valamit, vagy csak sziplán rámmosolygott. Szerencsére meg lettem kímélve ettöl a csajszitól. Az út elején nézelödtem, a sebességet nem nagyon lehetett érezni, és mikor szembe jött velünk egy másik vonat, annak nem volt orbitális robaja, alig hallottam belöle valamit. Elég csendesen mentünk. Aztán olvastam a kötelezöt. Nemsokkal késöbb bemondták a vonaton, hogy orvost keresnek a 18. kocsiba, és ha valaki orvos, az menjen oda. Az angol gyerek meg fel alá rohangált, biztos szervezkedett vmit. A következö állomáson meg is álltunk emiatt, úgy 20 percre, jöttek a mentök, megnézték az embert a vonaton. Egy öreg bácsi kapott valami rohamot, az angol gyerekkel szemben ült... Na, ezalatt bemondták a vonaton, hogy nyugodtan szálljunk le, mert egy negyed óráig biztos ittmaradunk, és amúgyse müködik a bár a vonaton, így vehetünk valami kaját, ha éhesek vagyunk. Le is szálltam, vettem egy újságot, FHMet. Aztán kicsit az angolékkal voltam, hogy ne nézzenek bunkónak, meg mert a srác jóarc, vele már dumáltam kettesben is, csak a csaj miatt nem akartam nagyon odamenni, mert ugye csúnya volt, és úgy tünt hogy nyomul. Osztán a bácsi nem akart leszállni, merthogy ö már jól van, így mentünk tovább, és mindenki reménykedett, hogy a következö állomásnál nem állunk meg újra 20 percre. Olvastam az FHMet, nézelödtem, aztán késöbb a kötelezöt olvastam. Közben meg már nagyobb lett a zaj, mint eddig, szerintem, így Párizs elött, mikor sokáig nem volt megálló, na most zúztunk. Mikor jött szembe egy vonat, na mostmár volt egy zaja. Olyan érzés volt kicsit, hogy betöri az ablakot. Faja volt. Repeszthettünk mint állat. Mikor leszálltam, elég sokat kellett gyalogolni a vágány végéig... Kerestem egy helyet, ahol tudok jegyet venni, közben az automatánál összetalálkoztam egy feka csajszival oroszról, így dumáltunk vele, meg segített, de egyedül is ment volna, de azért így biztosabb volt a dolog... Az angol srácot is láttam kígyózni egy kasszánál. Aztán ágyö csajszi, mert másfele ment, és irány a 6os metró, néhány megálló, és már ott is vagyok Vincentéknél. Közben a metróról már láttam az Eiffel Tornyot... Huhh, ittvagyok!!! Mikor leszálltam, simán emlékeztem, hogy mi merre, és hogy hol is van a lakás. Nemrossz. Masfél éve voltam itt utoljára, és elöször. Csöngettem, de harmadszorra sem válaszolt senki. Hmm. Kicsit megijedtem, mert találkoztam egy faszival, aki szintén itt lakik, és mondta, hogy szerinte nyaralni van az egész család. Ohh. De ez nem tartott sokáig, nem vagyok egy elveszett gyerek. Már hívtam Vincentet, meg a lakást, de egyik se vette fel. Vincenté meg ki is volt kapcsolva. A faszi mondta, hogy szemben lehet hogy tudja a portás a Vincent anyukájának a mobilját, úgyhogy átmentem, de nem tudta, úgyhogy gondoltam akkor felhívom megint a Dorkát, hogy hol is vannak most pontosan... De mikor kitettem a lábam, épp akkor jött az utcán Vincent anyukája, meg a legkisebb lány. A nevükben nem voltam biztos... Elsöre megismertek! És köszöntek messziröl már. Meg én is megismertem persze öket. Kicsit a kiscsaj olyan fejet vágott, hogy mit akarsz te itt, de Ghislaine, az anyuka, mondta, hogy ö volt az aki a boltban mondta, hogy menni kéne haza már, mert lehet hogy Lali ott van már az ajtóban. Csak ök ketten voltak, de rögtön beszélgettünk, illetve inkább csak mesélt Ghislaine (Gilen). Így minden nevet megemlített, így már emlékeztem mindenki nevére. A vonatról írtam egy SMSt Vincentnek, hogy mik is a nevek a családban, de csak egy nappal késöbb kapta meg, mikor már visszajött Franciaországba... Aztán az anyuka valósággal kitett egy óra óra után, hogy menjek már találkozni a magyar barátaimmal, így odamentem a Orsayhoz, ahol Dorka mondta hogy vannak. Ghislaine elég laza volt, mondta, hogy itt egy kulcs, a kódok a bejövetelhez a kapukon, aztán az utolsó metrók úgy éjfél után nemsokkal vannak, meg hogy inkább metróval, mint RERrel menjek haza éjjel, mert ott többen vannak, az biztonságosabb. És hogy csak szóljak telefonon, ha nem alszom itt, vagy ha más is itt alszik. Laza. Na, mentem is Dorkáékhoz! Mikor felhívtam, hogy nemsokára indulok, hát, huhh, egy igencsak jó érzés fogott el. Mikor már biztos benne az ember, hogy igen, most mindjárt újra látom ÖT. (hosszú ö-vel) Mikor feljöttem az aluljáróból, akkor megláttam egy kiscsajt, aki olyan volt mindt a Beus, egy nagy tábla mögött, valaki épp fényképezte, de nem láttam hogy ki. Gondoltam odasonfordálok, hogy meglepjem öket. ikor kidugtam a fejem a tábla mögül, láttam, hogy egy faszi fotózza öt, és ö nem a Beus. Kerestem öket tovább, ki is szúrtam a tér másik felén egy alakot, ami olyan Rudis volt, kicsit már sötétedett. Odarohantam, mert láttam hogy tényleg ök azok. Huhh. Egymásbölelkeztünk Dorkával, és egy darabig nem engedtük el egymást... Huhh... Régen éreztem ilyet. Hát nem volt rossz! Na, nem megyek bele a részletekbe. Ja, aztán köszöntem a többieknek is. Utána dumáltunk kicsit, de Dorkát nem engedtem el. Mármint a kezét. Megbeszéltük, hogy ma este nálam (Vincentéknél) alszik Dorka, és holap is együtt leszünk, de este visszamegy a hotelba. Aztán különváltunk a családjától, így kettesben. Elindultunk a Párizsi éjszakába... Még nem fogtam fel igazán, hogy milyen jó hogy ittvan, csak éltem a pillanatnak, de szépen lassan átéreztem a dolgot. Csomót beszélgettünk miközben sétáltunk. Meg nyilván nem csak beszélgettünk... Átmentünk a Szajnán, egy parkon, és a Concorde térre érkeztünk, aztán meg elmentünk az Eiffel toronyhoz, és fel is mentünk a tetejére. Párizs a szerelmesek városa. Jó hely. Mondjuk eléggé fújt fenn a szél, meg nem volt valami meleg, de ez annyira nem zavart minket. Aztán miután lejöttünk, kimentünk a Défansehoz Dorkáék hoteljébe a táskámért, amit elhoztak nekem, meg a snooker dákómért. Ottvolt már mindenki mert késöre járt már, de nyilván nem az idövel törödtünk. Aztán a család elment valahova még, megnézni valamit, hagytak minket egyedül. Dorka megfürdött, aztán mentünk a csomaggal Vincentékhez. Fél egyre értünk oda, próbáltunk a legnagyobb csendben bemenni. Dorkának, aki még az életben nem volt ebben a lakásban, ez marhára jól sikerült is, míg én, kétszer is bevertem a csomagom az ajtóba. Neeembaaaj. Aztán még 3ig beszélgettünk, meg megmutogattam a király francia lapokat, mert elhoztam a füzetemet, hogy hátha majd tanulok. Na persze! Nyílván majd tanulok. A kis naív Lali. Aztán Vincent szobájában aludtunk, mert ö még ugye nem volt itt, majd holnap jön délután.
- 2006-11-05 21:29:53 :: Várgedő Lajos :: 62. NAP 2006. 11. 01. szerda
Reggel 9kor már magamtól felkeltem, kimentem kicsit, hogy megnézzem mi a helyzet, de Dorka a szobában maradt, még aludt. Kicsit dumáltam Ghislainennel, meg Cyrillel, aki ma reggel jött meg nemtomhonnan. Megtudtam, hogy Cecile tgnap ment el a barátnöjéhez vidékre, és nem ma, így már ö sem volt itthon. Aztán visszamentem még a szobába, mert elég fáradt voltam. Késöbb mentünk reggelizni Dorkával, bemutattam a családnak, illetve Ghislainennek, meg Cyrilnek, meg Hervének, az apukának, mert csak ök voltak itt. Reggeli közben csomót dumáltunk, és Hervével is csomót dumáltunk, ami tök jó volt, mert mikor múltkor ittvoltam, akkor eléggé mélyponton volt az apuka, és alig szólalt meg, mert már rég nem talált normális állást, ami a képesítésének megfelelö szinten lett volna. Persze csomó állást elvállalhatott volna, de azok alacsonyabb szinten voltak mint az ö képesítése, így inkább nem vállalta el öket, csak hogy legyen állása. Na, de most tök jó volt, frankón beszélgettünk, meg röhögtünk. Nagyon jó! Aztán még megfürödtem, és indultunk Dorkával Párizsba. Kaptunk egy jó kis füzetecskét, minden nyitvatartásával és címével, ami létezik Párizsban. Megnéztük a Diadalívet, felmentünk a tetejére, jól körbenéztünk, meg fotózgattunk, aztán meg a Cahmps-Éliséen sétáltunk a Louvre felé, közben kajáltunk többször is, meg megálltunk, leültünk egy padra meg bementünk egy-egy üzletbe nézelödni. Meg alaposan megnéztünk egy Louis Vuitton kirakatot. Sütött a nap, de elég hideg volt. Aztán leültünk kicsit a tó mellé, ami a Louvre felé van, tettek bele egy tengeralattjárót, egy egész kicsit. Marha poén volt. Kiadott mindenféle hangokat, meg behúzta és kieresztette az antennáit. Aztán mentünk tovább a Louvre felé, hogy mögötte megnézzünk a Centre George Pompidout, de a Louvre elött összefutottunk a Fruzsival, az ikertestvérével, meg a szüleikkel. Épp a Louvreból jöttek, és nem kezelték a jegyüket, így nekünk adtak kettöt, ezért bementünk, hogy megnézzük az Egyiptomi részt. Jó volt, de jobb lenne elmenni egyszer Egyiptomba, nagyon bejön az egyiptomi kultúra. Tudom ez furcsán hangzik tölem, hogy a bejön és a kultúra egy mondatban vannak. Aztán kimentünk Dorkáék hoteljébe kajálni kicsit, aztán meg visszamentünk még megnézni a Centre Pompidout, ami kimaradt a Louvre miatt, aztán meg beültünk egy étterembe a Sorbonne környékén. Ettünk egy egy spagettit, meg én egy fagyikelyhet is. Utána meg mentünk megkeresni a cumis helyet. Már korábban felhívtam Vincentet, hogy hol van az a bár. Mondta, hogy melyik megállónál, meg a hely nevét, és ennyi. Mikor megérkeztünk a térre, nagyjából tudtam hogy merre van, aztán megkérdeztem az utcán egy párt, hogy nem ismerik e helyet. Erre a faszi visszakérdez, hogy magyar vagyok-e, de franciául. Mondtam, hogy oui. Aztán magyarul dumáltunk tovább. Ö itt él, de a szülei magyarok. Komoly volt. Egész jól beszélt, persze egy akcentussal. Poén volt, az éjszakában az üres utcában egy magyar csávóval és a francia csajával összefutni. Aztán mivel nem tudták, hogy hol van a hely, ezért kicsit még bolyongtunk, aztán gondoltam, hogy inkább mostmár felhívom a helyet, hogy hol is van, hogy ne bolyongjunk itt annyit a Dorkával, mert hideg volt, 5 fok. Ahogy beírtam a számot a telefonomba, megláttam, hogy 30m-re van a bár az utcában. Frankó! Zero de conduit a neve asszem. Beléptünk, rögtön jött a csávó, hogy hányan vagyunk, ketten, akkor ide üljünk, oké. Éppen játszotta mindenki ezt a kártyás kérdezös játékot. Tökre összehozzák itt a különbözö társaságokat. Aki tudta a választ a kérdésre, az kérhetett egy számot. Minden asztalnak volt egy doboza, számokkal rajta, és a tetejébe belülröl bele volt írva valami. A kérdéseket értettem, de a válaszokat nem tudtam. Közben rendeltünk Dorkával, fel kellett írni, hogy mit kérünk, egy müanyag táblára, filccel. Kérdezte a csávó, hogy cumisüvegben kérjük-e. Mondtuk, hogy persze! Aztán a játék végén kiderült, hogy akinek a 8as doboza volt, az nyert egy koktélt, és nálunk meg a Ratrappage volt, ami az a fa golyó, amim alul van egy luk, és egy botra kell felszúrni, miután felrántottad egy kötéllel, ami a botot és a golyót köti össze. 3 lehetöségem volt, de nem sikerült, pedig közel voltam. Így nem mi kaptuk a cukorkákat, hanem én választhattam meg, hogy melyik asztal kapja a cukrokat, sebaj. Aztán játszottunk römit a mellettünk ülö asztaltól egy csávóval. Aztán mikor befelyeztük, Dorka elment WCre, hogy lefotózza a sajtos, egeres WC deszkát, még mindig az van, másfél éve. Utána hazakisértem Dorkát a Défansehoz. Aztán negyed egyre értem haza, de Cyril még mindig fennvolt, valamit csinált a szobájában, valszeg tanult, vagy olvasott. Én csak befeküdtem aludni gyorsan. Huhh, elég szar volt egyedül elaludni, ugyanott, ahol tegnap még a Dorkával voltunk. Vincent valahol máshol aludt, nem a saját szobájában, de inkább nem indultam el megkeresni, így az éjjel kellös közepén. Még az utcán pisáltam egyet, hogy azzal se zajogjak a lakásban, hanem rögtön tudjak menni aludni. Bekommandóztam Vincent szobájába, de nem volt lenn az ágy alatt, így felmentem a lépcsön, de az ágyban sem volt, úgyhogy befeküdtem én oda aludni. Tök egyedül.
- 2006-11-05 21:31:44 :: Várgedő Lajos :: 63. NAP 2006. 11. 02. jeudi
Tegnap éjjel Dorka írt egy SMSt, hogy ma úgy 10 körülre szeretnének odaérni a Louvrehoz, merthogy együtt elmegyünk megnézni, mielött hazamennek. Beállítottam a SAMSUNG telefonomat ébresztöre, 9re. Megint óriási hibát követtem elrt marhára nem ébresztett semmit. Egyszer felkeltem 7:45 körül, de akkor még visszaaludtam, aztán meg mikor következöre felkeltem, addigra már 9:23 volt. Gyorsan felhívtam Dorkát, hogy ök mikor indulnak, meg hogy hogy állnak, de szerencsére még pakoltak, így nem csak 10 percem volt indulásig. Gyorsan felöltöztem és mentem reggelizni, a telefonom meg vittem magammal, hogy ha megcsörget a Dorka, hogy tudjam, hogy indulnak, akkor nemsokkal késöbb én is induljak el. Reggeli után gyorsan még meg is fürödtem, de most nem Cécile szobájában, mert ott aludt még Vincent, mint a reggelinél kiderült, hanem Vicent és Cyril közös fürdöjében, amit ketten használnak. Aztán mikor visszamentem a szobába, rendberakni a cuccaimat, és utána kimentem, akkor szembetalálkoztam Vicenttel, aki épp akkor kelt fel. Most láttam elöször, másfél éve. Még mindig magas, és tök borostás volt az arca. A haja az ugyanolyan, de épp 10 napja vágatta le, neki is hosszabb haja volt elötte, a szájáig ért. aztán a konyhában dumáltunk míg reggelizett, és míg nem hívott Dorka. Frankón elbeszélgettünk, jó volt. Mikor az a csereút volt, akkor angolul beszélgettünk így. De persze franciául is azért sokat próbálkoztam akkor is, de mikor igazán beszélgettünk, az angol volt. No, aztán indultam az RERhez, a pénztárnál kicseréltettem a jegyem, mert már rögtön másnapra, ahogy megvettem, elromlott, lehet, mert a telefonom mellett tartottam, és ilyen mágneses, nemtom. Ez már a 4. hely ahol megpróbálom kicseréltetni, de most a csávó rendes volt, és kicserélte, anélkül, hogy kitöltöttem volna a Carte Orangeot, de adott azért egyet, hogy MAJD töltsem ki. Kérdezte, hogy mi a nevem, és mikor mondtam neki, hogy külföldi vagyok, akkor fogta és beírt egy random nevet a gépbe, arc volt. A többi helyen eddig elküldtek, hogy amíg nincs fényképes Carte Orangeom, addig nem cserélik ki a jegyemet. Kivéve az elsö helyen, ahol csak beengedett a csávó a kapun, mert kicsi állomás volt, itt Vincentéknél, ahol a metróra kell felszállni. Aztán meg mentem a Musée dOrsayhez, onnan átsétáltam a Louvrehoz, ahol találkoztam a Dorkáékkal. Bementünk a Louvreba, megbeszéltük, hogy 4kor találkozunk középen, de végülis együtt mentünk. Késöbb valamikor különváltunk a Dorkával, és csak kettesben voltunk megint, mint tegnap is. Jó sok mindent megnéztük, az Iszlám részt is, de azok csak edények meg szönyegek meg minták voltak, meg a mezopotámiai részt, ami nagyon bejött, voltak ilyen nagy szárnyas emberoroszlán szobrok, meg Hamurappi törvényei. Ezek a szárnyas emberek nagyon bejöttek. Ez a nagy müveltségem... Aztán kajáltunk egy szendvicset, meg Dorka ivott egy kávét, és ettünk muffint is, közben meg persze még mindig dumáltunk, meg fotózkodtunk is. Aztán megnéztük a boltot, vettünk egy-egy egyiptomi hieroglifás könyvjelzöt. Kerestünk WCt, de minden nöi WC zárva volt a piramisban. Nagyon durva volt. 3 közül egy sem volt nyitva, így vissza kellett mennünk a múzeumi részbe hogy találjunk egy WCt, ami végülis egy férfi WC volt, mert a nöi itt is zárva volt. Örület! Mindez a Louvreban, 5 órakkor. Ezek után találkoztunk a többiekkel középen, és kimentünk, és Dorka megtalalta a Rózsa vonalat. Ja van DaVinci Kódos idegenvezetés is, de kicsit ki van szinezve az útvonal, hogy ne legyen azért olyan rövid. Megnéztük, hogy tényleg egyenes-e a rózsavonal, ráálltunk 4en 4 ilyen plecsnire a fölfön, és tényleg tök egyenes volt. Aztán kerestük a fejjellefele piramist, aminek a csücskével már fotózkodtunk odalenn. Nem nagyon találtuk meg, mert a rózsavonal mentén kerestük. Péter, Dorka apukája, meg Ági beültek egy kávézóba, mi meg visszamentünk a múzeumhoz, és végülis megtaláltuk a fejjelefele piramist, a Louvre elötti körforgalom közepén, sövénnyel körülvéve, így nem lehetett odamenni, vagy rámenni, csak a nyakamból lefotózta a Beus, meg a Dorka is, de annyira nem lehetett rálátni. Aztán visszamentünk alulra, és onnan is megnéztük mégegyszer, meg ellenöriztük, hogy tényleg ott van-e ahol gondoltuk, és igen. Utána a kávézóban megkerestük a szüleiket, és aztán a parkolóházba indultunk a kocsikhoz. Közben egy boltban megálltunk venni egy kis utolsó szuvenireket. Vettem Dorkának egy pár Eiffel tornyos kis fülbevalót, amit ott kiszúrt a boltban, és tetszett neki. Meg egy Eiffel tornyos kulcstartót magamnak. A többiek is mind vettek valamit. Dorka kérdezte, hogy vegyen-e nekem valamit, kiszúrtam-e valamit. Mondtam neki, hogy elég nagy ajándék az nekem, hogykijött hozzám Párizsba. Aztán mentünk a parkolóházba a kocsikhoz, ott elköszöntem de még beültem a csajos kocsiba, hogy felvigyenek vissza a felszínre, ahol majd kitesznek. A parkolóház sorompója nem vette be a jegyünket, így a portás csávó kézzel nyitotta ki nekünk a sorompót. Mind a két kocsinak. Fent, ahogy kiertünk, kiszálltam, aztán szépen lassan elmentek a kocsik, Dorkával együtt. Én meg bevetettem magam a Párizsi metróba. Nem elé, bele. Marha jó volt, hogy tudtam vele találkozni. Igazán jól éreztük magunkat együtt. Nagyon jól éreztem magam vele, mintha az a két hónap, amióta eljöttem otthonról, most hirtelen eltünt volna. Most megint egy új idöszámítás kezdödik. Úgy érzem, hogy az idö egy dologtól nagyon függ számomra, és ez a dolog a Dorka. Pontosabban az, hogy mióta nem láttam a Dorkát, vagy hogy mikor találkozunk következöre. Ez a párizsi kiruccanás nagyon tetszett. Gyakorlatilag 2, 2 és fél napot töltöttünk együtt, hol a családdal, hol kettesben sétálva Párizs utcáin. Komoly érzés volt, most kiesett az a két hónap, míg nem láttuk egymást. Holnap persze már más lesz a helyzet. 8 elött hazaértem Vincenthez, de amikor épp szálltam le az RERröl, akkor hívott, hogy itt eszem-e velük, vagy sem. Mondtam, hogy igen, meg hogy 5 perc múlva már meg is érkezem. Leraktam a cuccaimat a szobába, kicsit megint rendezgettem a dolgaimat, meg felraktam tölteni a telefonjaimat. Kicsit késöbb már vacsoráztunk is, közben végig beszélgettünk, midenfélékröl, így együtt, az anyuka, az apuka, Vincent és Cyril. Vacsi elött még odaadtam az ajándékot, amit Anyu küldött a táskában Dorkáékkal. Egy üveg 5 puttonyos aszút a családnak, meg egy Kontroll DVDt Vincentnek. Örültek a dolgoknak. Vacsi után Vincent fürdött, én meg elkezdtem írni a naplót, mert eddig itt Párizsban még egy betüt se írtam. Aztán meg Vincent MSNen beszélt a barátöjével, közben megmutattam a kötéltrükköt, neki meg az anyujájának. Az anyukája már látta, de nem tudja hogy kell csinálni, de Vincentnek új volt. bejött nekik a dolog. Aztán kerestünk a neten büvész boltot, de találtunk egy büvész múzeumot, nemrossz, lehet holnap elmegyek megnézem! Meg még snookeres helyeket is. Itt Párizsban szerencsére van snooker asztal. El kéne mennem ütni egyet, ha már itt a dákóm, mert Libourneban csak kicsi asztalon tudom tolni a dolgot. Úgy vettem ki, hogy Ghislaine szeretné ha holnap Vincent tanulna, most végzös, és ugye számítanak a jegyek neki. Tehát holnap kiruccanok. Elmegyek ebbe a múzeumba, meg megkeresem a képregényes boltot, meg ha tudok snookerezek egyet. Aztán azt mondta Vincent, hogy estére megpróbál megszervezni egy találkozót, ahol a lehetö legtöbb osztálytársa ottlesz, hogy megnézzük egymast, így másfélév után. Zsír lenne. Vincent 11:20kor elment, hogy találkozik egy barátjával egy közeli kávézóban, én meg közben itt írom a naplót még mindig. Most már fél egy van, de még nem jött haza. Mondta, hogy mutat majd képeket, olyanokat is, ahol hosszabb a haja. Nemsokkal késöbb hazaért, és akkor elkezdtünk beszélgetni, meg megmutatta a fotókat. A hosszú haj is jól állt neki, de úgy vagy 20 évesnek tünt. De a rövidebb haj azért jobban áll neki szerintem. blogitude.fr az egyik srác honlapja az osztályból, Gnouffé. Aztán meg csomót dumáltunk, amíg teljesen ki nem fáradtunk, úgy 3ig ha jól emlékszem. Vagy lehet hogy 4ig, de nem vagyok benne biztos. Most végig franciául beszéltünk, egy szót se angolul. Király volt.
- 2006-11-05 21:32:09 :: Várgedő Lajos :: 64. NAP 2006. 11. 03. péntek
Vincent mondta tegnap hogy holnap akkor kel fel, amikor fel fog kelni magától, így én se állítottam be ébresztöt, és jól behúztam a függönyöket Vincent szobájában, ahol most alszom ugye. Reggel benyitott Hervé, az apukája, hogyVincent, most már kelj fel. Erre ébredtem. Mondtam neki, hogy ö Cécile szobájában alszik, itt én vagyok. Ez volt háromnegyed egykor. Jól kialudtam magam. Aztán még azért kicsit lustálkodtam, utána fürödtem egyet, megmostam a hajam is, ezért tovább tartott, és amikor már majdnem végeztem, akkor szólt Vincent, hogy ebédelünk, úgyhogy siettem kicsit. Az apukájával ettünk csirkecombokat. Utána Vincent tanulni kezdett, én meg készülödtem hogy megyek a büvészmúzaumba. Vincent tanulása úgy kezdödött, hogy felment MSNre... Nem változott sokat. Na, én meg, hogy ne zavarjam, mentem egyedül Párizst felfedezni. Miközben sétáltam a metró felé, eléggé egyedül éreztem magam. Most volt elöször ilyen érzésem. Ez biztos azért volt mert tegnap még Dorkával voltam, és most meg egyedül sétálok a metrómegálló felé, így nagy a kontraszt rövid idön belül, és csupa ismerös helyen megyek. Mikor eljöttem Magyarországról, akkor nem volt rögtön ilyen érzésem, mert ugye minden új volt, a helyek, az arcok, és az elsö hónapban gyakorlatilag egy másodperc szabad idöm se volt, állandóan volt valami programom. Tehát ez így most kemény volt. Egész addig ilyen szomorú hangulatom volt, míg nem beszéltem elöször franciául, egy üzletben, a büvész múzeumtól nem messze, ahol elemet kértem a fényképezömbe az eladónötöl, mert az újratölthetök kifogytak. Aztán meg hamar megtaláltam a múzeumot, be is mentem, elég sokan voltak, de ez egy nem nagy múzeum volt. Ahogy bementem, egy faszi kiabálta, hogy elöadás kezdödik a következö teremben, és menjünk megnézni. Nyilván beültem. Az elsö trükksorozat az egy fémpohárral, és piros golyókkal volt, kihívott hozzá egy kiscsajt a közönségböl. Aztán a második trükkhöz elövett 3 különbözö hosszúságú kötelet... Tudtam, hogy ez az a trükk lesz amit én is csinálok, és erre nem engem hívott ki a közönségböl!!! Marhára örültem neki! Leellenöriztette velem a köteleket, kérdezett, de csak egyszerüeket szerencsére, én meg válaszolgattam. Jó érzés volt. Aztán felvette mind a hat véget a kezébe, és kérdezte, hogy melyik vég a kicsi kötélé? Mondta hogy 3 lehetöségem van kiatlálni. Rámutattam egyre, mondta, hogy nem, az nem az, aztán egy másikra, az sem az, aztán a harmadikra, és mondta hogy az sem az, és utána meg 3 egyenlö hosszú kötele volt. Ja, ez az a trükk. Aztán még nyomott ezt-azt, karikát is bevonva, jól nyomta nagyon. Én meg közben végig ott ültem egy széken mellette, tetszett a dolog. Jól csinálta a csávó, nekem is fejlödnöm kell! Kérdezte hogy honnan jöttem, mert gondolom azért kiderült a számára, hogy nem vagyok francia anyanyelvü. Mondtam, hogy Magyarországról. Aztán a végén visszaültem a helyemre, és kihívott mást egy következö trükkhöz. Az elöadás végén próbáltam beszélni vele, de nem jött össze nagyon, végülis csak mondtam neki, hogy tetszett a dolog, mert sietett valahova. Nyilván nem fog leállni beszélgetni velem, mikor zsinórban nyomja az elöadásokat. Aztán volt még egy kis idegenvezetésünk, mesélt a faszi a büvészet történetéröl, hogy Egyiptomból vannak az elsö írásos büvész emlékek, nagy illuzionisták voltak a fáraók, illetve az ö papjaik inkább, hogy a hatalmat fenntartsák, és elhitessék, hogy isteni eredetü. Jó csávók voltak az egyiptomiak. Aztán az inkvizíció alatt nem volt nagyon büvészkedés... Vagy vízbe fullasztották, vagy elégették öket. Aztán miután ennek vége lett, azóta megint van, néhány évszázada. Aztán közbenéztem a múzeumban, voltak érdekes dolgok, de inkább a fecnik elolvasása vitte el az idömet, mert jó hosszúak voltak. A végén már nem olvastam el mindent, csak ami érdekelt. Így is majdnem 3 óráig voltam benn, a nem nagy múzeumban... Utána elindultam gyalog az egyik irányban, hogy kicsit nézelödjek. Elgyszercsak megláttam az Opera Bastillet, azt a modern operát, úgyhogy mentem lefotózni. Sétálgatás közben nézegettem a kirakatokat, meg az embereket. Lefotóztam szemböl, a nagy oszloppal együtt, ami itt a tér közepén van, aztán láttam, hogy valami kiállítás van, mert tele volt fehér sátrakkal a tér jobbra. Elindultam, hogy megnézzem mi az, de nem mentem be, mert nem voltam benne biztos hogy mi ez. Elkezdtem megkerülni a dolgot, míg egyszercsak nem találtam egy hidat keresztbe a kiállításon, a téren, ami mint kiderült nem is egy tér volt, hanem egy oldalága a Szajnának, egy csatorna, lakóhajókkal, és a csatorna végét vette körül U alakban a kiállítás, amibe így bele tudtam látni a hídról, képek voltak, ilyen modernebbek, úgyhogy nem mentem be. Viszont a lakóhajók nagyon bejöttek. Nem úgy mint a Hegylakóba, föleg normális hajók voltak, de látni lehetett hogy laknak rajtuk, mert két sorban voltak kikötve a csatorna mindkét oldalán, meg virágokkal is ki volt díszítve néhány... Aztán a másik oldalon visszasétáltam, és lefotóztam egy tüzpiros, felül angol zászlós, szépen megmosott Minit, meg az operát közelebbröl, majd folytattam a sétámat, közben néha betértem egy-egy boltba, ha érdekesnek találtam, meg kajáltam egyet a McDoban, már kezdett sötétedni így 6 fele, ezért indultam a képregényeshez, ami ott a suli közelében van, a Notre Dame és a suli között félúton. Egész sokat sétáltam, úgy 4 metro megállót. Egy képregényest tudtam csak hogy hol van, de a közvetlen közelében taaláltam még 4 másikat is, kicsit körbenéztem, meg egy nagyobb számtekes boltban is, aztán indultam, hogy visszaérjek fél 8 elött, mert Vincent írta, hogy 8 körül megyünk Laurehoz vacsizni pár arccal az osztályából. Mikor hazaértem, akkor mondta, hogy nemsokára jön Cyril keresztapja, így náluk is vacsi les, ezért elöször itt ettünk egy kicsit, úgy 8:20ig, merthogy most ittvolt a legnagyobb fiú is, Frank-Romain, csak a két csajszi nem volt itthon. Aztán mi eljöttünk, hogy ne késsünk sokat Lauretól, aki 10 percre lakik innen gyalog. A 14. emeletén egy épületnek, de egy nagyobb lakásban, két szinttel, mivel hogy 6an vannak testvérek, mint kiderült. A növére nyitott ajtót akit a hugának néztem, de ez nem derült ki szerencsére. Aztán rögtön jött Laure is. Örült, hogy lát, nyilván nem rossz látni azt akivel egyszer végigsmároltál egy estét, mondjuk ez attól függ, hogy milyen volt, de szerintem nem volt rossz, de azért most inkább nem smároltuk végig az estét, mivel barátnöm van, és komoly csávó vagyok. Meg Fabien és Antoine, Boti és Toma cserediákjai is itt voltak már. Fain volt, mikor megszólaltam franciául, Antoine ilyet nyögött be, nagy meglepödéssel, hogy: Beszélsz fransiául??!! Poén volt. Hát igen, ahhoz képest ahogy másfél éve ment, ahhoz képest beszélek franciául, az tuti. Késöbb jött Marie-Alixe is, Zsófi cserediákja. Aztán kicsit kérdezték, hogy miért, hogyan és meddig vagyok itt, aztán meg beszélgettek az osztály buliairól, meg mindenféle ronda és szép csajokról, meg pasikról a suliban, meg közös dolgokról. De idöközönként megkérdezték, hogy hogy van a cserediákjuk, meg még néhány másik gyerek, kicsit néha szó esett a közös dolgokról is, akkor én is beszéltem, amúgy nem nagyon, csak figyeltem, hogy miket csináltak, mik történtek velük, ök is teljesen normális fiatalok... Közben kajáltunk tésztát, az elöétel elfogyasztása után. Utána újra visszaültünk a nappaliba és dumáltunk úgy negyed egyig, de ekkor már indultunk vissza haza Vincenttel. Laure mondta, hogy mondjam meg Rozinak, hogy valamiért nem tud neki emailt küldeni, de ö látja Rozi emailjeit, ha esetleg tudna adni egy másik email címet is, az gondolom jó lenne, aztán meg mind üdvözlik a volt cserediákjaikat... Hazafelé megint beszélgettünk végig Vincenttel, mint odafelé. Jól kijövök vele nagyon, pedig összesen 24 napot voltam vele csak. Itthon még dumáltunk tovább miután kicsit beszéltem az anyukájával, meg Cyrillel, akik még nem aludtak. Egészen 2ig beszélgettünk még, mondjuk közben felhívta a barátnöjét is, és egy órán keresztül beszélgettek. Basszus neki ingyen van a telefonálás Belgiumba, meg még jó néhány országba, és Magyarba is csak 0.03 euro! És erre csak most hívta fel a figyelmemet, na sebaj, miután 2kor ö elment aludni, én 3ig még írtam a naplómat, amikor is felhívtam a Nagy Dorkát, mert válaszolt az SMSemre, hogy otthon van-e, így dumáltunk egy órát. Elég laza volt, így 3 és 4 között. Hát igen, ilyenkor az ember nem tud a szüleivel beszélni, az biztos! Meg a Dorkával se, mert ö meg alszik a 14 órás autókázás után hazáig. Most, 4:25kor, alszom.
- 2006-11-05 21:33:26 :: Várgedő Lajos :: 65. NAP 2006. 11. 04. samedi
Most kezdünk gyorsítani a TGVvel igazán. Nagyon állat... Elsö osztályon utazom vissza Libourneba. Próbáltam egy SMSt küldeni Hélénnek, hogy most indulok, meg hogy mikor érkezek, de vagy 6 alagúton mentünk át, így elég nehezen ment a dolog. Na, de most sikerült, most hogy már a nyílt pályán zúzunk ezerrel! Ma már 11kor felkeltem, végig a lakásban voltunk egészen az indulásomig. Reggeliztünk Vincenttel, közben Hervé mondta, hogy nagyon jó a bor amit hoztam nekik ajándékba. Köszi Anyu! Elmagyaráztam így röviden az aszúkészítés lényegét, meg hogy a puttonyok mit jelentenek. Dumáltam Vincenttel miközben megnéztünk egy heti sportösszefoglalót a tvben, aztán megfürödtem, összeraktam a csomagom, néztük az iPodját, meg dumáltunk közben, aztán készülödtünk az ebédhez, mert ma jön vissza Célcile vidékröl, a barátnöjétöl, és így a barátnöjének az anyukája is velünk ebédelt, de a barátnöje nem volt itt valamiért. Na, de ök még nem érkeztek meg. Hervé válogatta hogy melyik bort igyuk. Van egy jó nagy hütöjük, csak a boroknak. Persze tele van. Nemrossz. Király volt, jól elbeszélgettünk közben így a családdal. Aztán megjött Célcile és a barátnöjének az anyukája, aki ugye visszahota öt. Bemutatkoztunk, aztán nemsokkal késöbb ebéd. Mondták, hogy kezdjünk el enni, mert két óra múlva megy a vonatom, így nem beszélgettünk elötte sokat az anyukával, akit szerintem most látott elöször a család is. Kaja elején arról volt szó, hogy ök viszik a lovakat egy csomó nagy amerikai meg francia filmbe, ha kellenek a jelenetbe, aztán a szinészekröl dumáltunk, meg még sok más dologról. Vincent és Cyril, a bátyja, között ültem, így velük is dumáltam a kaja vége fele, föleg Cyrillel, hogy mit is tanul most, meg hogy én mit szeretnék majd csinálni, meg hogy miért is vagyok most itt erre az egy évre. Így hogy beszélek róla néha, már én is kezdem tudni, hogy miért is akartam ide jönni. Jó, nyilván, hogy a nyelvet jól megtanuljam, de az meg azért kell, hogy majd csinálhassak külföldi féléveket egyetemen, mert ha jól emlékszem a BMEnek vannak francia kapcsolatai, legalábbis melegen ajánlom, hogy legyenek. Legalább akkorra mire visszaérek! Tehát ez van. Így már bennem is kezd kicsit körvonalazódni, hogy mi lesz a következö néháy évben, de hogy utána mit fogok csinálni, mint munka, arról még halvány lila gözöm sincs. Ha eszembe jut valami ötlet, azt gyorsan lejegyzetelem valahova, nehogy elfelejtsem. Késöbb meg majd összesítem öket. Aztán a desszert után már indulásra állt az óra, így elköszöntem mindenkitöl, megköszöntem nagyon hogy ittlehettem, meg mondtam, hogy nagyon jó volt öket újra látni. Ök is örültek hogy jöttem, és Hervé, az apuka mondta, hogy máskor is szívesen látnak, mert ugye még 7 hónapig ittvagyok Franciaországban, így lehet hogy lesz még alkalom rá, hogy újra találkozzunk. Nagyon remélem. Úgy érzem, hogy marha jól elvoltunk így együtt. Jó sokat beszélgettünk, végig, mikor ottvoltam a lakásban. nagyon jó volt. Meg Cyrillel is most így az ebéd közben jól eldumáltunk, de a szülökkel már rögtön, persze velük többet beszélgettem, mert Cyril elég sokat tanult a szobájában, vagy dolgozott valamin, vagy nemtom. Tehát úgy érzem, hogy frankón kijövünk az egész családdal, ez király érzés nagyon. Aztán elindultunk Montparnassera Vincenttel, elkísért a vonatig, meg hozta az egyik táskámat. Közben végig dumáltunk megint, mondtam neki is, hogy marha jó hogy tudtunk megint találkozni, ö is örült a dolognak. Megbeszéltük az is, hogy rajtunk kívül csak Rozi meg Laure tartja még a kapcsolatot, mondjuk ök valószzínüleg intezívebben kicsit, nem csak ha úgy adódik a helyzet. De lehet hogy most majd fogok írni emailt néha Vincentnek. Aztán meg mindenfélékröl dumáltunk még, egészen a vonatig. Megvárta míg elindul, de nem sokkal az indulás elött értünk csak oda, ahogy általában, így Vincentesen. De nem kellett rohannunk most ezalkalommal. Szerencsére. Mondta, hogy remélni, hogy még máskor is tudunk majd találkozni míg ittvagyok Franciaországban. Jó lenne. Majd alakul. Bár nemhiszem hogy február elött ez mennni fog, de nem is baj, mert legalább utána már állatira kenni fogom a franciát. Vele is vettünk egy búcsúölelést, aztán idnult is a vonatom. Elsö osztályon utazom, fasza fotelszékben, az ablak mellett, az egy székes sorban. A másik oldalon két szék van egymás mellett. Most kezelte a kalauz a jegyemet. Idefele nem kezelték, de ugye be kellett dugni abba a gépbe, ami ráüt egy dátum, idö pecsétet, így nem lehet visszaváltani már. Beszéltem Anyuval meg Apuval telefonon a vonaton, aztán most még mindig itt dekkolunk egy állomáson, már vagy 20 perce, valami miatt nem megyünk tovább, de pontosan nem értettem hogy mi az ok, csak egyszer mondták be. Valami a munkásokkal van. Érzem hogy tágul az agyam, így hogy most magyarul nyomom már vagy két órája folyamatosan az írás, olvasás, beszélést, az intenzív francia beszélgetések után. Eleinte franciázás közben éreztem így, hogy tágul az agyam, vagy mi. Csak nehogy még nagyobbra nöjjön a fejem! Az elég gáz lenne. Azért késünk mert az egyik kalauzzal volt valami, így kellet várni egy másikat. 40 percet késünk. Végülis több mint 50 percet késett a vonatom, de írtam Francoisnak, hogy késik a vonat, úgyhogy késöbb jöjjön ki, ha kijön. Aztán olvastam a kötelezöt kicsit. Közben kaptam egy SMSt Francoistól, hogy majd siessek hazafelé, mert egy buliba megyünk rögtön ahogy megérkeztem, de elötte még rakjam majd össze gyorsan a cuccaimat is, mert a buliba értünk jön a faterja, úgy 1 körül. Tehát mikor megérkeztem, hátamra kaptam a hátizsákom, derekamra az övtáskámat, egyik vállamra a dákót, másik vállamra meg a nagy táskámat, és a nyakamba vettem várost. Jó kis edzés volt így hazasétálni, feszített tempóban. Mikor hazaértem, az Eiffel tornyos kulcstartós kulcsommal nyitottam ki az ajtót, itt volt Maxime, Francois meg Héléne is, de nem sokat dumáltunk, csak köszöntem, mondtam, hogy jól éreztem magam, aztán mentem fel, hogy összerakjam a cuccokat Pierrickhez holnapra. Utána még szartam egyet, mert már nagyon kellett, aztán kiderült hogy a cuccomat vinni kell a buliba, mert oda jön értünk Pierrick, nem a lakásra, mint gondoltam, de az 1 óra az stimmel. Tehát megint nyakamba kaptam a Puma táskát, amibe pakoltam holnapra, és indultunk a buliba, ami szerencsére nem volt messze. Útközben elmeséltem Francoisnak, hogy mi volt Párizsban. Ez Tibault szülinapi bulija volt, azé a Tibaulté, aki nem kosarazik, a magasabb. Egy rugbyklub szórakozóhelyén voltunk, egy kicsi bulihelyen. Mikor odaértünk, még csak Philippe volt ott, akit ismertünk, de ö már egy órája ott dekkolt, mert a találkozó fél7-7re volt megbeszélve, és ö tényleg odament 7re. Szerencse hogy késett a vonatom, mert így nem ott dekkoltunk mi is egy órát, hanem a vonaton dekkoltam egy órát. Aztán egy órán belül megjött mindenki nagyjából, iszogattunk, beszélgettünk, és szépen lassan elkezdtek táncolni az emberek, de eleinte csak kicsi tánchullámok voltak, amikor úgy néha bementek többen is középre táncolni, aztán meg mikor eljöttünk, akkor már folyamatosan ment a dance. Metál volt, ez most már hasonlított egy jó kis otthoni, leugrunk valahova bulizni, értsd táncolni, egyet bulira. Ez nem az a átmegyünk valakihez és beszélgetünk meg ökörködünk volt. Penge volt nagyon, már néhány csajjal kicsit táncoltam kettesben is, nem csak így csoportban. Nem a legszebbekkel, de jóarcokkal. Pl a nehéz akrobatikus rock and rollos csajjal. Vele nyomtunk néhány ilyen nagyon alap dolgot is. Meg egy másik szöke csajjal, aki nagyon jó arc, akinek két hete van barátja már. Penge volt. Meg kicsit Camillelal, meg Audreyval is nyomtam így picit távolabbról, de Audreyval nyomtuk rendesen is kicsit, az is jó volt. Amélie még mindig nagyon visszahúzódik tölem, vagy nemtom mi van. Mondta este Francois hogy elég furcsa a csaj, hát ja,veszem észre. Na, midegy, mostmár nem fogok annyira próbálkozni barátkozni vele. Ha akar velem beszélni, vagy táncolni, majd szól. Úgyérzem, hogy én elég sok eröfeszítést tettem már hogy összehaverkodjunk, de nem sok sikerrel. Mindenki mással már jóban vagyok úgy érzem. No, tehát zsír volt a buli, táncolós. Néha nagyon pörögtem, olyankor kicsit beugrottam ropni a kör közepére, ha jó volt a szám. De ez csak kétszer fordult elö. Voltak akik a bárpulton táncoltak, de én nem mentem fel, nem volt itt a Gábor. Viszont volt itt egy srác, Francois lelki társa, aki ott fenn a bárpulton letolta a gatyáját, meg az alsógatyáját is. Na tehát eleinte csak iszogattunk, meg ácsorogtunk, aztán beindult a party, a tánc. Most meg ittvagyok Pierricknél, holnap este megyünk haza, a szünet utolsó napján.
- 2006-11-05 21:34:11 :: Várgedő Lajos :: 66. NAP 2006. 11. 05. dimanche
Egykor keltett fel Francois, utána nemsokkal ebédeltünk. Volt zöldség is. Beszéltünk a síelésröl is, meg hogy mit csináltam Párisban. Utána megbeszéltük hogy megyünk gokartozni egyet úgy 4-5 körül. Addig néztünk a TVt, közbe meg megcsináltam az orosz leckémet. Aztán meg indultunk gokartozni. Bordeaux mellé mentünk egy zárt pályára, egész nagy pálya volt. A bárnál ki volt írva a legjobb idö, 51:96. Mikor mi mentünk, nem ment a stopperoló tábla, így nem tudtuk, hogy mi mennyit mentünk, de lehet hogy nem is baj. 10 perc volt egy menet, két menetet mentünk, közben egy kis szünettel, mikor fenn ültünk a bár elött, ahonnan rá lehetett látni az egyész pályára majdnem, de a vége az már messze volt. Az elsö menetben 2. helyröl indultam, elöttem Pierrick, utánam Francois meg Poline. Egyszer belementem hátulról Pierrickbe, utána elsö voltam egy darabig, csak aztán meg elbasztam egy kanyart, és Francois megelözött, és ö nyert. Jól nyomták nagyon. Aztán kicit pihentünk fenn, megnéztünk egy párt, akik utánunk nyommtak egy menetet, aztán mentünk a második körre, de frankón fájt a kezem, kemények voltak a kanyarok. A második menetben az érkezési sorrend fordítottjában indultunk. Francois, én, Pierrick és Poline, de volt még mögöttünk két másik srác is, ismeretlenek. Az elején megelöztük Polinet, aztán meg a két srác közül az egyik belement Polineba, így Pierrick is lelassított, hogy minden rendben van-e, ezért én lettem az elsö,, egy darabig tudtam tartani, de aztán megelözött az egyik, aztán meg a másik ismeretlen gyerek is. Utána meg Francois és Pierrick voltak mögöttem. Kicsit durván vettem a kanyarokat, meg késön fékeztem, ezért csúszkált a gokartom segge, meg a falakba is néha belemetem, és egyszer megpördültem, de utána még be tudtam hozni öket, ottvoltam mögöttük, de megint túl gyorsan mentem, kevés fékkel, így most is megpördültem, és beakadt a gokartom vége a fal alá, így lemaradtam tölük. Hát, jobban nyomják nálam, az igaz. Ebben a körben Pierrick nyert, mármint a két idegen után. Utána Francois, én és Poline. De azért így is nagyon élveztem a két menetet, állati volt. Jó régen voltam utoljára, többet kéne járnom. Ök évente kétszer, háromszor mennek. Aztán meg Francoissal nyomtunk még ott egy biliardot, utána még néztünk kicsit másokat is ahogy gokartoztak. Aztán itthon megint TVztünk, meg vacsiztunk. Nagyon sokat szedett megint a faterja, még szerencse hogy ebédnél nem ettem tele magamat. Aztán elhülyéskedtünk kaja közben ezen, meg máson is. Hazahozott minket Fabienne, felhúztam egy új ágynemüt, úgyhogy most meg kell várnom Francoist míg megfürdik, mert nem akarok koszosan belefeküdni, így a benzingözös kartingolás után. Ma se fogom kialudni magam, az biztos!
- 2006-11-09 21:43:56 :: Várgedő Lajos :: 67. NAP 2006. 11. 06. lundi
Újra suli. Viszonylag nagy lendülettel keltem ma, még reggelizni is volt idöm! Dupla matekfakttal kezdtem, az kicsit levitte a kedvem, de aztán a lukasórában újra visszatért. Dumáltam Mélissával, meg Jeremyvel, meg Lydiaval, hog ki mit csinált a szünetben, meg persze elmeséltem, hogy én miket csináltam. Nyílt egy új szendvicses hely a sulitól nem messze, de a másik irányba, ma azt próbáltam ki. Matekon megint lement a kedvem kicsit, azt vettük a táblán, krétával, meg minden, hogy hogy kell egy táblázatot megcsinálni excelben, ilyen statisztikai sorozatokkal kapcsolatban, elég uncsi volt... Meg furcsa, hogy miért nem akkor vettükezt pl, amikor a másikteremben vagyunk, ahol van egy számítógép, és így rögtön müködésben is megnézhette volna mindenki, hogy mi a stájsz. Persze volt néhány osztálytársam, akik semmit se értettek a dologból, majd megpróbálom megmutatni nekik valahol a dolgokat. Talán majd a TPE órán, ott úgyis gépekkel vagyunk. Aztán kajaszünetben meg vártam Mélissáékkal míg lemegy a sor kicsit a menzán, aztán mentem egyedül kajálni, mert nekik csak 2töl volt órája, nekem meg már 1kor orosz volt. Rosszkor vannak ezek az orosz órák, de nincs mit tennem, már fel vagyok iratkozva az órákra, mostmár be kell járnom egész évben. Hétfön és kedden a kajaidömet rövidítették le 2 óráról 1 órára, ami elfogadhatatlan, söt, kedden a 4 órás szünetemet keresztbevágja, így csak egy két órás és utána egy egy órás szünetem van kajálni... Szörnyü! Pénteken meg ez az utolsó órám, de mondjuk akkor még úgyis megvárnám a suli végét, úgyhogy az annyira nem gáz, de persze lehetnék akkor is másokkal, vagy biliárdozhatnék, vagy talán tanulhatnék is. Ebédnél odaültem ismerösökhöz, velük is eldumáltunk, és kiderült, hogy a szöke csajjal egy vonaton jöttünk haza Liborneba, mert ö is ottvolt Párizsban, aztán nekik is gyorsan összefoglaltam a dolgot, de beszéltünk másról is. Télleg, azt el is felejtettem, ez is szóba jött kaja közben, hogy rögtön az elsö este, ahogy mentünk Dorkával Vincentékhez a metróval, épp kényelmesen elhelyezkedtünk az átszállás után, a biztonságos metróban, a marha nagy puma táskámmal, meg a snooker dákóval, mikor egyszercsak mindenki "pánikszerüen" leszállt a kocsiból. Hátranéztem, és láttam hogy néhány gyerek épp veri egymást a kocsi végében, így mi is leszálltunk Dorkával, és átmentünk a következö kocsiba. Visszatérve Libourneba, kaja után siettem oroszra, közben összetalálkoztam egy szintén oroszos sráccal, dumáltunk, hogy mi volt a szünetben, közben köszöntem Audreynak, mert épp szembejött, aztán persze a srác nem bírta megállni, hogy ne jegyezze meg, hogy hü, micsoda csajokat ismerek! Jó arc a gyerek... Azért felvilágosítottam, hogy van barátja a csajnak. No oroszon kiosztották a dogát, 3asra számítottam, de 4est kaptam, de a tanar mondta, hogy ezt inkabb nem szamitja, mert rendes, és figyelembe veszi a lemaradasomat, hogy egy honappal kesobb kezdtem el a nyelvet. Utána torin uj felyezetet kezdtunk, metal, az eletmod vagy mi, ugyanugy az ipari forradalom idejeben. Mostmár ezt is egy dupla lapon kezdtem el, stílusosan. Utana angolunk volt, dupla ora... Kozben a szunetben mar nagyon mozgashianyom volt, igy kellett mar csinalnom valamit. Hamar meg is talaltam a modjat! Ugy 1,5m szeles a folyosó, így keresztben felmásztam a plafonig, mint a kommandós filmekben. A ket kezem az egyik falon, a ket labam a masik falon. Nagyon tetszett ez a tobbieknek is, igy meg ketszer felmasztam. Aztan az egyik gyerek is felmaszott, rakaptunk a dologra. Nagyon allat. Siman atfernek alattad az emberek. Hat ez volt az elso napi akciom. Suli utan meg beszelgettem a voros haju Amelievel, aki szinten volt Parizsban, kb akkor amikor en is. Neki is meseltem, hogy miket csinaltam, aztan o is elmeselte, hogy miket csinalt. Meg gyakoroltam az r betü kiejtését, és lehet hogy rákaptam a dologra. Ma csomószor ezt próbálgattam, ezt meg kell tanulnom mindenképen! Enélkül nem megyek haza az biztos. De már kezdek ráérezni. Pl, angol után Mélissa mondta, hogy egész jól magy már, aztán amélie is mondta, hogy néha már jól sikerül, de még nem mindig. Oda kell figyelnem rá nagyon. Utana hazajottem, útközben végig r betüs szavakat mondogattam magam elé, lehet hogy kicsit hülyének néztek, mikor valakihez túl közel mentme véletlenül, és hallották, ahogy magamban beszélek. Amilyenr betüs szót láttam, kiírva valahova, azt kimondtam egymás után többször is. Azok amikben több r is van, azokat nehéz nagyon kiejteni, mint például extraterrestre, huhh, ez ütös, de a gérard már egész türhetöen megy például. Lehet hogy hülyén csinálom, de nem a nyelvem végén, a szám elejében képzem a hangot, hanem hátul, a torkom felett. És lehet ezt az r-et is pörgetni, csak a nyelved hátuljával kell, legalábbis nekem olyan érzésem van. Valahol a torkomkijáratának a közelében érzek valamit ilyenkor. Gyúrok a dologra. Itthon ettem a sajtkremembol, hu, tok finom kenyer volt ma, lehet hogy ezt is az uj peksegbol hozta Helene. Betettem mosni a Párizsi ruháimat, utána meg a szárítógépbe átraktam öket. Közben meg néztem a tvt, kipakoltam ami elötte volt benne a mosógépben, meg a szárítógépben, a holnapi angolórára beírtam a három maradék szót, amit nem tudtam megcsinálni az órán a holnapi leckéböl. Vacsira jött Maxime haverja, szintén Maxime. Valami zöldség püré leves volt, ami se Francoisnak, se Maximenak nem ízlett, de nekem, meg a vendég Maximenak nagyon bejött, 4 tányérral is ettem belöle. Kaja közben meg Héléne megint elkergette mindkét fiát az asztaltól, mert elkezdtek hülyéskedni, csak így viccesen a kaján, hogy nekik ez nem jön be egyáltalán, aztán Héléne mag elöadta, hogy van ahol éheznek, meg hogy ha már 10 napja nem ettél, vagy egy munkatáborban, ez is nagyon ízlene, meg ilyenek, de vagy 10 percen keresztül emlegetette az ehhez hasonló dolgokat, és nem szálltunk le a témáról, pedig le kellett volna, így a végén a srácok már nem bírták, és inkább felmentek. Héléne ezt viccesnek szánta, csak mondjuk már kicsit télleg sokáig csinálta, viszont mi a vendég Maximemal marha jól szórakoztunk a dolgon. Aztán persze Héléne is örült, hogy ízlik nekünk a kaja. Utána meg rummal leöntött, és begyújtott banánt ettünk. Ezzel a Maxime gyerekkel most dumáltam kicsit többet elöször, de már többször is ittvolt nálunk. Jó fej. Aztán kaja után próbáltam beállítani, hogy Héléne hotmailes címe menjen az Outlookban, de nem jött össze sajna, így a neten kell néznie az itthoni emailjeit. Aztán meg MSNeztem, meg küldtem Dorkának a Párizsi képeket, meg válaszoltam az emailjére is. Ma vagyunk 14 hónaposak... Meg elolvastam még TVzés közben azt a szöveget, amiröl esszét kell írnom péntekre franciára, és amit már vacsi elött Hélénnek is megmutattam. Kiderült, hogy nagyon szereti ezt az írót, egy spanyol faszi, aki volt munkatáborban, és utána leírta a dolgokat, amik történtek vele, hogy könnyebben feldolgozza öket. Emiatt is jutottak eszébe ilyen sokáig nem ettél már akkor ízlene a levesem, meg ha munkatáborban lennél, ízlene a levesem dolgok vacsi közben. Néha mikor ilyenek vannak, hogy valamin túl sokáig lovagol Héléne, ami nem elönyös, vagy nem tetszik neki, és Francois begözöl, akkor inkább felmegy a szobájába, vagy TVzik. Ilyenkor nagyon vicces a dolog, frankón, olyan kabarés! Jókat szórakozok. Na, alszom a frissen cserélt ágynemümben. Most a pizsim mosásban van, így kénytelen vagyok meztelenül aludni, már tegnap óta. Nem is olyan rossz meg furcsa mint gondoltam.
- 2006-11-09 21:44:59 :: Várgedő Lajos :: 68. NAP 2006. 11. 07. mardi
Töri után a két szabad órámban matekot magyaráztam a könyvtárban a gépeknél két osztálytársamnak, de közben rájöttem, hogy nem is akarják megérteni, csak le akarjákmásolni, hogy kész legyen a házijuk, és kész. Persze lehet hogy incs igazam, vagy tényleg megértették rendesen rögtön, a fene tudja. Mondjuk ez két eléggé link srác volt, úgyhogy ki tudja... Aztán én is megírtam a matek házit, meg Mélissáéban kijavítottam két elírást, amit Yassine szúrt ki, mikor másolt róla. Elkértem Mélissa lapját, hogy lássam, hogy milyen formában kell megcsinálni a dolgot. Aztán a következö órában meg megint a könyvtárban voltunk, dumáltunk, meg aztán próbáltam megérteni azt a szöveget, amiböl esszét kell írni fraciából péntekre, de közben megint elkéstem oroszról, mert a könyvtárban nem hallani egyáltalán a csengöt. Oroszon egy kérdésre jó volt a második válaszom, faja. Azt kkérdezte a tanárnö, hogy a szék hogy van oroszul, mert a dogát javítottuk ki. Aztán néztünk egy filmet, amit abban az orosz suliban csináltak a diákok, amelyikkel kétévente van egy csereprogramjuk, olyan mint nekünk a Louis le Granddal kb. Ott az orosz suliban nagyon kicsi, 11 éves gyerekek is már tanulnak franciául, nemrossz! Bemutatták a sulijukat, meg a környékét. Aztán rohantam ebédekni, mert megint csak egy órám volt rá, mert utána meg angolunk van. Tök egyedül mentem megint, így helyet vadásztam, de sajna az ismerösök asztalai mind tek]le voltak már, így odaültem a Fekete hajú félarab csaj, és a barátnöi, aki szintén arabok föleg, mellé. Hát nem kellett volna. Jobb lett volna ha beülök néhány vadidegen közé. Az volt, hogy semmi sem volt. A csaj még nem is köszönt, pedig szembe ültem vele. Végig a barátnöivel dumált. Rossz választás volt a hely, de már nem akartam felállni az asztaltól, mert marha sok cuccom volt. Ja, ma volt az elsö nap, hogy a nagy Retro kabátomban és sál, kesztyüvel jöttem suliba, de délután már nem kellettek. Na, tehát mivel leszarták a fejemet keresztben, jó, nyilván csak öt ismertem a 7 csaj közül, de azért legalább köszönhetett volna! Tehát végülis elfoglaltam magam, mert hamar kiszúrtam, hogy így hogy levette a csaj a kabátját, egész jól lehet látni a melleit, türhetö dekoltázsa volt. Tehát elfoglaltam magam nagy nehzen... Kaja után angolon a sztereotípiákról beszélgettünk, szóba jött hogy mi milyen sztereotípiákat tudunk a franciákról Johannessel, én nem mondtam semmit, de Johannes elemében volt. Aztán a németekröl meg a magyarokról ismert sztereotípiák is szóba jöttek, a magyarokról nem volt ismert sztereotípia, csak Johannes mondta azt, hogy a magyarok szivesen látják a németeket, meg hogy nálunk a fiatalság az egyetemen sokat bulizik. Hehe, ezt jó volt hallani. Téleg, a tanárnö megkérdezte hogy ki evett már békacombot, meg csigát az osztályból és mindkét kérdésre csak kb 5-5en modták, hogy már kóstolták. De a sajt az sajt. Az egy külön fogás. Nem volt utolsó óránk így elmentünk biliárdozni egyet, hazaugrottam a dákómért, és ha már itthon voltam, szartam is egyet, már ebéd óta rajtam volt az inger. Csak egy játékra volt idönk, szerencsére Mélissával voltam Johannes ellen, nyertünk. Azért szerencsére, mert Mélissa rendesen elpakolta a golyókat, jól ment neki, de a végén a feketét én tettem el, egy falat minimum érinteni kell vagy a fehérrel mielött eltalálja a feketét, vagy a feketével, mielött lukba esik. Olyat löttem, hogy fehér a falra, aztán az elkapta a feketét, az szintén falra ment, és onnan nyílegyenesen beesett a lukba. Persze nem így akartam hogy menjen a fekete, hanem direkt a lukba akartam, de így sem volt rossz. Volt még egy jó akcióm, mikor a középsö luktól nem messze lévö, a falon majdnem tapadó golyót, a szemben lévö középsö luknál lévö fehérrel bevarrtam ugyanide, a szemben lévö középsö lukba. Állat volt. A party után visszatértünk a suli elé, ment mindenki amerre lát, én meg megkerestem Francoisékat, akik éppen a suli mellé mentek, hogy a nemrég szülinapos gyereket megitassák egy kis Cointrotval, úgy a szájában begyújtva rendesen, ahogy kell. Nyomott 3-4 kört a gyerek, aztán ment mert jöttek érte a szülei... Kért rágót, de senkinél sem volt... Itthon kajáltam TVzés közben, de közben játszottunk egy sakk partyt Francoiossal. Jól nyomta, nyert természetesen. Elég nulla vagyok sakkban, de most nagyon koncentráltam, így sokáig bírtam viszonylag. Nem tudok támadni benne a legelején, ez elég gáz. Aztán meg kivasaltam a ruháimat, ez elég sokáig tartott, közben meg is vacsiztunk, még az utolsó póló elött. Aztán próbátam valamit alkotni törire, mindenféle Európával kapcsolatos dokumentumot kell elemezni, de nem jutottam semmire, úgy érzem hogy hülye vagyok ehhez. Nem volt semmi ötletem se. Holnap Johannessel megcsináljuk majd a könyvtárban a dolgot. Megbeszéltük, hogy a francia fogalmazást nem csináljuk meg, csak ha nagyon kéri, akkor ínunk egy oldalt max., de a föcit megcsináljuk. Ki kell használni amíg még tényleg nem értem a dolgokat, és ez a francia télleg elég szenvedés...
- 2006-11-09 21:45:29 :: Várgedő Lajos :: 69. NAP 2006. 11. 08. szerda
Ma a tesi utáni nagyszünetünkben Johannessel csináltuk egy órán keresztül a töri dokumentumelemzést, de alig jutottunk valameddig. Jó nehéz a dolog így fraciàul, de magyarul se lenne egyszerübb sokkal. Aztán mutogattam jónéhányembernek a köteles büvésztrükköt. Ott kezdödött a dolog, hogy találkoztam Axellel, a kártyatrükkös sráccal, és pár haverjával. Mondta, hogy mutassam meg nekik a trükköt, aztán késöbb ezeknek a srácoknak a haverjainak is megmutattam, meg a szomszédos padon ülöknek is, és így tovább... Nem csak a 3 köteles trükköt nyomtam, hanem még másik kettöt is, az egyik egy feldobom a kötelet, és csomó lesz rajta, a másik meg az átmegy a kezem a kicsi karikán a kötéllel együtt dolog. Bejöttek a trükkök... Aztán tanultam egykét fogást a sráctól, egyet a kártyákkal, egyet meg pénzzel. Ebédnél Amélievel, Audreyval, Agatheval, meg még egy csajjal ettem, akinek a nevét nem tom... Közben velem is beszélgettek kicsit. Órákról, hogy hogy mennek, mek mik a kedvenceim, meg a tanárokról, aztán másról is dumáltunk, hogy mit láttak a TVben meg mittomén. Suli után Mélissa és Lydia hozott nekem egy-egy szelet müzliszeletet, mert a koleszosok tudnak kajálni suli után is a menzán az ilyen megmaradt dolgokból, ami nem rossz általában. Aztán edzés. Maxime elvitt minket, így már 30ra ottvoltunk, de az edzés csak egészkor kezdödik, így hátul játszottunk francoissal a csarnok mögötti pályán addig. Közben láttam, hogy mellettünk a futópályán fut Mathieu, az osztályomból, meg Vancien, aki velünk tesizik, az irodalmi osztályból. Remélem jól írtam le a csaj nevét, nem vagyok benne biztos egyáltalán hogy így van. Héléne értünk jött, de vagy negyed óra volt míg ideért kocsival, ennyi idö alatt gyalog is hazaértünk volna. Néztük a Prison Breaket, pont arról a két részröl maradtam le, amikor megszöktek a börtönböl! Az a szünet alatt volt... Most má menekülnek kint, a nagyvilágban. Izgi volt, bejön ez a sorozat. Aztán megfürödtem, megmostam a hajam, megborotválkoztam, kinyomtam néhány pattanásom, beszárítottam a hajam kicsit, tehát teljes karbantartást csináltam, így tesi, és kosár után. Geo-ra a beadandót már nincs eröm befelyezni, majd holnap napközben leírom szépen egy lsprs smit eddig csináltam, és beadom. Geo szerencsére az utolsó órám.
- 2006-11-09 21:46:14 :: Várgedő Lajos :: 70. NAP 2006. 11. 09. jeudi
Elég nehezen keltem reggel, szerencsére mostmár nem kell minden reggel 20 percen keresztül beszárítanom a hajam, hogy kinézzen valahogy, csak egy-két perc alatt felteszem a hajpántom, és kész is. Francoisval mentem suliba, ö is léggé késön kelt, hallottam mikor elment fürdeni, úgy 7:25 körül. A nagyszünetben csináltuk Johannessel a Géo beadandót még mindig... Aztán ebéd után megint kicsit büvészkedtem ismeretleneknek, akik valamelyik haverom haverjai. Utána meg matekoztunk kicsit Mélissa növérével, de annyira le voltam fáradva, hogy egy egyszerü osztást nem szúrtam ki egy egyenletben. Mindkét oldalt ottvolt az (X-4) tag. De szernecsére SESen rájöttem, így a szünetben gyorsan megmutattam a csajnak. Matekon egy fél órát írtam a Géot, aztán a prof mondta, hogy jó lenne ha leírnám szószerint amit diktál, hogy a következö dogában majd jobban menjen, és megtaláljam a letömörebb leírási módot. Ja, a matekdogák elég szarul sikerültek mindenkinek, nekem is csak 13,5 lett. Johannesnek 12,5, a többieknek meg úgy 5-6 körül általában. SESen figyeltem, az nagyon érdekel, most a hozzáadott értéket vettük. Francián meg mondtam Mélissának, hogy szeretnék én ülni a fal mellé, mert az közvetlen a Géo elötti óra, és akkor befelyezném a beadandót. Mondta hogy najó, ö meg épp aludni tervezett, de azért cserél velem. A falnál jó kényelmesen be lehet helyezkedni, félig a falra támaszkodva, nagyon kényelmes, de mindig Mélissa ül ott. Tehát francián végig a föcit írtam, de kicsit az elején jegyzeteltem azért, na de mi ültünk a legelsö foglalt sorban, de legalább nem középen, hanem oldalt, tehát az egész osztály mögöttünk ült... Mikor valami beadandó van akkor teljesen legeslegesleghátra ülindig mindenki. Vajon miért? TPEn reggel meg a könyvtárban voltunk, és az óra vége felé tájöttem, hogy mit tudok itt csinálni, ha épp az egész csoportom a Szállító-e vagyot játssza, honlapot csinálok! Suli után megint kajáltunk a maradék kajákból a koleszosokkal. Itthon meg oroszt tanultam, kellett írni egy kicsi dialógust holnapra. Ez az akció másfél órát vett igánybe, de legalább fasza dialógust írtam, vicceset.
- 2006-11-11 13:14:01 :: Várgedő Lajos :: 71. NAP 2006. 11. 10. péntek
Nem is voltam annyira KO reggel mint gondoltam, de azért nem ugrottam ki az ágyból az elsö ébresztésre. Tegnap este sokat csináltam a honlapomat, jó késöig, de még nem lett kész. Föcivel ezdtünk, mondta a prof, hogy megyünk maj Pessacba nézni valami filmet egy moziban, így közösen az osztállyal, ez jövö héten lesz, aztán meg még régebben mondta, hogy szerente egy kirándulást szervezni Normandiába, mert a Világháborúk lesznek a következö témáink törin, de ez nem biztos még hogy sikerül, de nagyon jó lenne! Bioszon kiderült, hogy amit a múlt órán tanultunk, hogy hogy cselekszik az Enkhephalin, az nem is úgy van, mert egy éve volt egy újjabb kutatás, aminek más lett az ered,énye, ezért átírtuk a modellünket, meg közben kaptunk egy kis oktatást arról, hogy a Viagrával nagyon nem jó visszaélni, ha nincs rá szükségünk, mert az igazából egy szívgyógyszer, és ha csak a kipróbálás miatt veszünk be belöle, akkor szívrohamot is kaphatunk, meg hogy az esemény utáni tablettán és a sürgösségi klinikán kívül van egy harmadik dolog is, ami valami molekula, amit direkt arra fejlesztettek ki, hogy oda csatlakozzon, mint az embró, és így lefoglalja azokat a receptorokat, és a szervezet nem érzékeli, ha esetleg egy embrió van ott, mert ez a molekula blokkolja a jeláramlást az embrió és a szervezet között, ez jött szóba elöször, mert ez is olyan, mint a Morphium, ami az Enkephalin helyét foglalja el a receptorokon. Az Enkephalin az a szervezet fájdalomcsillapítója, a morphiumnak meg van egy ugyanolyan része mint amivel az Enkephalin is csatlakozik a receptorokra, így ö is oda tud csatlakozni a receptorra, na és így jött szóba a dolog. Aztán megint mondta hogy a drog az jó érzéseket vált ki bennned, olyan hormonok szabadulnak fel, mint az orgazmuskor, csak aztán függö leszel, és az már annyira nem jó. Meg azt is megtanultuk, hogy a crack az a heroingyártás mellékterméke, ez az ami a leggyorsabban okoz függöséget, és nem olyan drága, mivel csak egy melléktermék. Elég átható oktatást kapunk a proftól, marhára élvezem... No, utána volt egy két és fél órás szünetem, ez elsö egy órában a könyvtárban volltunk, újságot nézegettünk. Mutattam a többieknek, hogy az egyik fényképen, ami a címlap jobb felsö sarkában volt, meg ugyanannak a fényképnek a nagyobb változatán a belsö oldalak egyikén rajta van a fogadóanyám, vagy hogy hívják magyarul. De épp csak a feje látszik, mert egy faszi ült elötte. Ez a régió újságja, a Délnyugati a címe. Volt valami tüntetés, vagy micsoda az ügyvédek közt, mert valami nem klappol, ezt mind megértettem. Utána mentem kajálni, mert aztán meg végülis elmentem Agatheval akrobatikus rockandrollra, mert nagyon hívott. Meg mert végülis élvezem, meg teteszik, csak az az egyetlen baj, hogy Agathe elég nehéz, nem úgy mint a többi csajszi, így nem egy egyszerü dolog a ehezebb figurákat megcsinálni. Igazából Audrey is mondta, hogy keres egy táncpartnert rock-ra, és vele szívesebben nyomnám, mert ö vékonyabb, csakhát Agathe hívott ide elöször, aztán milyen lenne, mert nem volt párja, aztán hogy nézne ki, ha mondanám neki, hogy bocsi, de inkább mással táncolnék. Tehát vagy vele vagy sehogy! A sehogy az nem megy, úgyhogy vele nyomom, majd megerösödök. Aztán SES volt, az óra végén mutattam a büvésztrükkjeimet, mert könyvtárazás elött megint kicsit csináltam az udvaron. meg óra elött a folyosón. Teteszett az osztálynak... Utána volt egy lukasóránk, mikor megint büvészkedtem, meg aztán mmeg mindenféle mutatványomat myomtunk Johannessel, meg Mélissával, ami csak eszünkbe jutott. Moonwalk, meg ilyen akrobatikus elemek... Meg ilyen átfordítlak 360fokban dolgokat, marha jó volt... Mondjuk mikor elkapta Johannes Mélissát, hogy így átfordítsa a kezén, akkor kicsit sikongatott... Na utána francián most a szöveget próbáltam megérteni, amiböl a dogát kell írni, katunk haldékot jövö hét szerdáig vagy meddig. Oroszon meg csak arról volt szó, hogy ki mit csinál, mert dolgoznak a diákok kicsit egy boltban, meg csinálnak tombolát, mert jövöre mennek ki oroszországba abba a suliba, és így szereznek egy kis pénzt, de persze ebböl nem fogják tudni fedezni az egészet, csak így kicsit olcsóbb lesz. De óra elején beadtam a dialógusomat, mondtam a tanárnönek, hogy próbáltam vicceset írni... Suli után meghosszabbítottam a kötelezö olvásmonynak a nálam tartózkodási idejét a könyvtárban, mert elvileg ma járt le, aztán itthon meg ráültem a gépre, és csináltam a honlapot. Közben jött Antione, Philippe, Ethien, Francois, aki Philippe tesója. Mikor úgy fél egy körül már majdnem kiesett a gyomrom a helyéröl, mert nem ettem semmit, úgy rákattantam a honlapcsinálásra, akkor lementem kajázni, a srácok is ottvoltak éppen. Ettem valami csirkét, meg aztán kicsit a káposztából, ami megmaradt, mást nem talaltam. A levest már suliból hazajövet után elpusztítottam, de nem volt sok. Aztán elkezdtünk játszani pókert, aki nyert, az mondta meg hogy ki iszik. Mindenkinek narancsleve volt, és semmi pia nem volt az asztalon, így kicsit viccesnek találtam a dolgot, de aztán hamar elökerült a Vodkásüveg Antoine mellöl, és az én poharamba is töltött. Nem sokat ittunk, de így alig tele gyomorra hamar belémszállt. Aztán játszottunk vetközöspókert. 6an fiúk. Az állatok! Ez nekik élvezet? Mondjuk jókat röhögtünk közben, hogy mi lenne ha most lejönne Héléne, és itt találna minket az asztal körül, a fejünkön az alsógatyánkkal, tök meztelenül, meg ilyenek. Mondjuk erre így 2 körül kicsi volt az esély... Mikor mindenki tök meztelen lett, fején az alsógatyájával, lábán csak a zokni, akkor abbahagytuk a játékot. Aztán még volt egy kis ökörködés, utána meg Francois és Francois felmentem WOWozni, Ethien, Philippe meg Antoine meg undorító löttyöket kotyvasztott, és nemtom hogy megkóstolták-e öket... Én meg visszamentem a honlapomhoz, és befelyeztem a naplós részt. Most csak a napló van rajta. Becsípve marha jól rá tudtam koncentrálni a dologra, állati jó volt! Persze kicsit belassulva gépeltem, de nagyon tudtam hogy mit hova kell írni, hogy úgy nézzen ki a dolog, ahogy szeretném. Aztán mikor befelyeztem, akkor mentem aludni. Közben már Philippe, Francois a tesója meg Antoine hazamentek, mert ök Libourneban laknak. Ethien ittalszik. Mikor felmentem már egész nyugi volt, szerintem már húzták a lóbört Francois meg Ehien. Hogy pontosan hánykor is volt ez arról gözöm sincs... Azért csináltam honlapot, mert a fazekason már nagyon hosszú egybe az egész, és marha lassan tölt be, ezért kicsit átalakítottam a dolgot, napokra van lebontva, így hamar betölt, és az elején kíírja az utolsólag feltöltött adagot. Büszke vagyok. vlali.fw.hu Endrének pedig nagyon köszönöm, hogy megcsinálta nekem a LALI LAPJÁT, sokat segített. Mostantol ott folytatom csak a naplot...
>> Régebbi üzenetek >>