Százéves pályaudvar – Gerendás Péter / Bródy János

Vannak idők, mikor menni kell               em    H7
Mikor feltűnik a ház falán a jel            am    H7
Nem volt már egészen fiatal                 em    H7
És most úgy érezte, majdnem belehal         am    H7
Mikor a sínek mellett állt egy hajnalon     C     am
Azon a százéves pályaudvaron                am    H7

  Elbúcsúzom, elbúcsúzom                    em    G
  Ez a föld már nem az én otthonom          am    H7
  Elbúcsúzom, elbúcsúzom                    em    G
  De a szívemet örökre itt hagyom           am    H7
  De a szívemet örökre itt hagyom           H7    em    \

Az utcákon a gyűlölet vonult
És a láthatáron felizzott a múlt
S ő tudta jól, hogy most már menni kell
Mert mindig ugyanúgy kezdődik el
És a sínek mellett állt egy hajnalon
Azon a százéves pályaudvaron

  Elbúcsúzom...

Nagy volt a zaj a pályaudvaron              em    H7
S mintha már ott állt volna rég             am    H7
És mint egy film, egy régi film             em    G
Oly ismerősnek tűnt a kép                   am    H7

  Elbúcsúzom...

  Elbúcsúzom...